Az elmúlt hónapok magyarellenes és a kisebbséget megfélemlítő kampánya alátámasztja: szükség van Magyarország és egyben Európa védhatalmi szerepvállalására az erdélyiek fölött – ismételte meg nemrég Nagyváradon a nyáron Tusnádfürdőn elhangzott felvetését Tőkés László. A védhatalmi szerepvállalás azonban nem jelent sem többet, sem kevesebbet annál, mint amit a két ország közötti keretegyezmény és az európai uniós szabályzat is előír, azaz hogy mindkét kormány óvja és biztosítsa a területén lévő kisebbségek jogait – fejtette ki az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke.
Mint ismeretes, teljesítette pártfeladatát a Románia Csillaga érdemrend PSD-s kezdeményezésre összehívott becsületbírósága. A testület november 20-án javaslatot tett arra, hogy az államfő vonja vissza Tőkés Lászlótól az 1989-es forradalom kirobbantásában játszott szerepéért 2009-ben adományozott érdemrendet. Negyedik ülésén a héttagú, többnyire szociáldemokrata politikusokból álló becsületbíróság rábólintott Corina Crețu PSD-s európai parlamenti képviselő vádjaira, amelyek szerint az EMNT vezetőjének kijelentése és autonómiapárti megnyilvánulásai sértik az alkotmány Romániát egységes nemzetállamként meghatározó első cikkelyét. Először a tárgyalássorozat folyamán Tőkés is részt vett ügyvédje, Kincses Előd kíséretében. Alig több, mint fél órával az ülés kezdetét követően azonban kijöttek, mivel a becsületbíróság nem kívánta lehetővé tenni, hogy Kincses védőként szót kapjon. Tőkés közölte: mivel mértékadó román politikusok már úgyis pálcát törtek fölötte, nem kívánt a partnerükké válni egy kirakateljárásban.
Tőkés szerint az egész eljárás forradalomellenes, posztkommunista megnyilvánulás, amely során az ügyben tartózkodó Ionel Haiducot kivéve a tagok teljesítették a pártmegbízást. Hangsúlyozta: a becsületbíróság – amelynek tagjai között vádlói is helyet kaptak – sem a szabad véleményhez való jogát, sem pedig a védekezéshez való alkotmányos jogát nem tartotta tiszteletben. „Majd huszonnégy évvel a Ceaușescu-rezsim leverése után Victor Ponta posztkommunista miniszterelnökkel találtam szembe magam, illetve ugyanazzal a magyarellenességgel, szélsőségességgel és a nemzetet veszélyeztető magatartással, mint akkoriban” – fogalmazott Tőkés.
Az EP-képviselő ügyében Traian Băsescu államfőnek kell döntenie, aki nemrég maga is hasonlóan kényes helyzettel volt kénytelen szembesülni, hiszen őt is hasonlóképp akarták megfosztani az elnökségétől. „Ha következetes akar maradni, akkor meg kell védenie a jogállamiságot, nem pedig cinkossá válni egy ilyen diszkriminatív és magyarellenes eljárásban” – véli a Románia Csillaga érdemrend kitüntetettje, aki Băsescut tartja a legelvhűbb politikusnak, van hát esély arra, hogy elutasítsa a becsületbíróság javaslatát.
Az állásfoglalás napján az Európai Emlékezet és Lelkiismeret Platformjának elnöke, Göran Lindblad levélben fordult Victor Ponta román miniszterelnökhöz, amelyben arra hívta fel a figyelmet: Románia európaiságát kérdőjelezi meg az, ha visszavonják Tőkés Lászlótól az érdemrendet. A Tőkés ellen indított eljárás Lindblad szerint egyet jelent az erdélyi EP-képviselő politikai érdemeinek megkérdőjelezésével és közmegítélése elleni támadással. A negyvenhárom szervezetet tömörítő Platform elnöke elfogadhatatlannak nevezte, hogy egy európai demokratikus jogállamban bárkit is azért üldözzenek, mert a szabad gondolat- és véleménynyilvánítás jogával élt. Tizenegy európai képviselő szintén levélben fordult Victor Pontához, amelyben Tőkés László szerepét méltatták a romániai rendszerváltozásban, mondván: ma Románia az ő hozzájárulása nélkül nem tartozhatna az Európai Unió országainak családjához.
A magyar kormány is megdöbbenéssel áll a Románia Csillaga érdemrend becsületbírósága döntése előtt, amely méltatlannak minősítette Tőkés László EP-képviselőt a román állami kitüntetésre, és annak megvonását kérte a román államfőtől. A nemzetpolitikai államtitkárság közleményében kiemelte: a magyar állam nem szólhat bele abba, hogy a román állam kit tüntet ki, de Tőkés László egyike azon emblematikus személyiségeknek, aki mellett kötelességének tartja felemelni szavát. Tőkés László azért kapta teljes joggal ezt a kitüntetést a román államtól, mert meghatározó szerepe volt a temesvári forradalomban, és abban, hogy Románia felszabadult a diktatúra alól – áll a közleményben –, és ezt utólag nem lehet meg nem történtté tenni. Tőkés László nélkül az 1989-es decemberi forradalom jelenlegi bírálói közül sokan ma is a Román Kommunista Pártban vagy a Szekuritáté kötelékében tevékenykednének, szerencsésebb esetben valahol illegalitásban vagy szamizdat ellenzékben lennének.
Traian Băsescu is jelezte, hogy óvatosan kívánja kezelni Tőkés kitüntetése visszavonásának kezdeményezését. Szerinte ez korántsem egyszerű folyamat. Kilencéves államfői pályafutása alatt Băsescu egyetlen elnöki rendeletét függesztette fel az igazságszolgáltatás, éspedig azt, amellyel Corneliu Vadim Tudornak, a Nagy Románia Párt alapító elnökének állami kitüntetését vonta vissza. „Miután van tapasztalatom, nagyon oda fogok figyelni, mert nem szeretnék még egy olyan rendeletet kiadni, amelynek a hatályát a bíróság felfüggeszti” – jelezte a román államfő.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.