Az Egyesült Államok képviselőházának költségvetési bizottsága módosító indítvánnyal beiktatta a romániai egyházi ingatlan-visszaszolgáltatás ügyét a külügyminisztérium költségvetési törvényébe. A precedens értékű döntés egyúttal azt szorgalmazza, hogy készüljön jelentés a kérdésről. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítványának (HHRF) szervezésében június 11-én RMDSZ-küldöttség érkezett Washingtonba: a Kelemen Hunor RMDSZ-elnök vezette erdélyi küldöttséggel történő konzultáció után foglalt állást az amerikai törvényhozási szakbizottság. Az erdélyi politikusok kongresszusi képviselőkkel, magas rangú külügyminisztériumi tisztviselőkkel, emberi jogi és vallásügyi szakértőkkel, valamint a helyi amerikai magyar közösség vezetőivel is találkoztak, és tájékoztatták őket az erdélyi magyarságot ért jogsérelmekről.
Az amerikai törvényhozás magyar frakcióközi csoportjának (Hungarian-American Caucus) két társelnöke, Marcy Kaptur és Andy Harris által megfogalmazott javaslat felszólítja Románia kormányát és az amerikai külügyminisztériumot, hogy 90 napon belül készítsen jelentést azokról a lépésekről, amelyeket az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása érdekében tett. A módosító indítványról szavazó amerikai képviselőházi költségvetési bizottság egyhangúlag fogadta el a javaslatot. A HHRF közleménye szerint a bizottsági ülésen Andy Harris republikánus párti politikus úgy fogalmazott: „A mi felelősségünk, hogy ebben a kérdésben az emberi jogok és az egyházakat megillető jogok oldalára álljunk, különösképpen olyan országok esetében, amelyek a mai napig nem tudták rendezni a sötét kommunista örökségüket”.
Kelemen Hunor Washingtonban újságírók előtt arról beszélt, hogy az Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségének nemcsak biztonságpolitikai vonatkozásai vannak, annak ki kell terjednie a kisebbségi és emberi jogok, a tulajdonjog és jogállami értékek tiszteletben tartására, a demokratikus intézményrendszer megerősítésére is. Kelemen Hunor szerint az vezetett el a mai visszás belpolitikai helyzethez – amelyben egyre több támadás éri a kisebbségek jogait –, hogy a román állam intézményeire már nem nehezedik nyugati nyomás, „nem kell tartaniuk esetleges szankcióktól, így megengedhetik maguknak, hogy ne tartsák mindig tiszteletben a demokrácia és a jogállamiság intézményeit”.
Hámos László, a HHRF elnöke kiemelkedő eredménynek tartja az amerikai törvényhozás költségvetési bizottságának állásfoglalását: „A HHRF négy évtizedes munkája során a kongresszus első alkalommal sorol magyar közösségi ügyet saját közvetlen érdekei közé, a külügyminisztérium költségvetésének részévé téve azt. Döntő tényező, hogy Andy Harris jobboldali republikánus képviselő felkarolta Marcy Kaptur baloldali demokrata képviselő kezdeményezését: a romániai egyházi ingatlanok helyzetének a költségvetési bizottság napirendjére való felterjesztését”. Hámos új lehetőségnek, és egyben nagy felelősségnek tartja a külügyminisztérium készülő jelentését, amely átfogó képet kell nyújtson az erdélyi történelmi egyházak vissza nem szolgáltatott ingatlanjairól.
Az amerikai politikum érdeklődése az erdélyi magyarság megoldatlan gondjai iránt nem újkeletű. Az amerikai képviselőház egyhangúan elfogadott, 2005-ös határozatában már sürgette a román hatóságokat, hogy mihamarabb véglegesítsék az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását. Ezt követően hosszú évekig nem történt számonkérés, a Mikó-ügy kirobbanása óta azonban több amerikai kongresszusi képviselő kérte John Kerry külügyminisztertől, hogy lépjen föl az igazságtalanul meghurcoltak érdekében. Válaszában az amerikai diplomáciai tárca kulcsfontosságúnak nevezte a restitúció kérdését, és jelezte, hogy „figyelemmel követi a fejleményeket”.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.