Ez a tengernyi nép mind zarándokként érkezett. Azért jöttünk, hogy Erzsébettel együtt mi is boldognak hirdessük Szűzmáriát, akit már őseink himnuszában nemes egyszerűséggel boldogasszonynak nevezünk – e szavakkal köszöntötte a csíksomlyói nyeregben a közel 300 ezer hívőt az egri érsek. Szerinte a hit zarándokútján nemcsak hívő emberek járnak, hanem keresők is szép számban, olyanok, akik szívük rejtekén foglalkoznak az istenhit kérdésével. „A pünkösdi lélek segítségül hívásával szeretnék ma erőt önteni hallgatóimba, hogy alázatosan kitartsanak hitükben. Egyikünk sem saját erejéből jutott el a hitre, és nem is mások térítő munkájának eredményeként, a hit Isten ingyenes ajándéka. Meggyőződésem, hogy Isten a hit évében sok ember lelkét el akarja érni ajándékával. Amikor XVI. Benedek pápa meghirdette a hit évét, minden emberre gondolt. A hit ma sem csupán a gyakorló keresztények kiváltsága, tegyük ezért plébániáinkat befogadó közösségekké, hogy minden kereső ember lelki otthonává váljanak” – szorgalmazta a szónok.
„A hit az, ami megnyit bennünket a többi ember felé, és létünk legégetőbb kérdéseire éppen a hit nyújtja a legteljesebb és a leginkább megnyugtató választ” – hívta fel a figyelmet az egri püspök. „A hit évének legyen az a legnagyobb eredménye, hogy mindannyian újra felfedezzük, jobban megismerjük és elmélyítsük hitünket. Kérjük a csíksomlyói Boldogasszonyt, hogy vezessen el a hit belső örömére, amely őt átsegítette az élet nehézségein. Járjon közbe értünk, hogy őseink szent hitétől soha el ne szakadjunk” – mondta.
Egy a százezrek közül
„Csak egy vagyok az itt lévő több százezer magyar között” – jelentette ki Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, aki magánemberként érkezett a csíksomlyói búcsúra. A magyar államfő nem először jár Csíksomlyón, pünkösdi búcsún viszont első alkalommal vett részt. „Kíváncsi voltam, hogy amit eddig csak hírből ismertem, milyen személyesen átélni” – mondta Áder. – Egy hang azt súgta: a magyar köztársasági elnököknek adóssága van, hisz az elmúlt 22 évben egyetlen magyar elnök sem volt itt. Azt gondoltam, hogy az első pünkösd alkalmával eljövünk ide, együtt leszünk honfitársainkkal a Kárpát-medencéből és a medencén túlról. Találkoztam itt olyasvalakivel is, aki Svédországból érkezett, mások még távolabbi pontjáról a Földnek. Úgy tartom, ha itt körbenézünk, az önmagáért beszél.”
Gyimesbükki határok
Gyimesbükk sem maradt ki a zarándoklásból, tízezren vettek részt a kontumáci Nagyboldogasszony templom mellett álló szabadtéri oltárnál celebrált ünnepi pünkösdi szentmisén. Az idei ünnepi szónok, a marosvásárhelyi Papp László atya szentbeszédének vezérfonalát a Szentlélek és Erdély híres püspöke, a szentéletű Márton Áron életpéldája képezte, aki 1949. június első napjaiban Gyimesbükkön bérmált meg több száz csángó fiatalt, majd a Szűz Máriához hagyományosan gyalogosan érkező gyimesi keresztaljával a Csillag család fehér lován vonult be Csíksomlyóra. A kommunista hatalom őrizetbe akarta venni a püspököt, de a gyimesi csángók testükkel élő bástyát alkottak a főpap köré, és Márton Áron megtarthatta utolsó nagy hatású szentbeszédét Csíksomlyón.
Az első magyarországi zarándokvonat hat évvel ezelőtt érkezett Gyimesbükkbe, azóta vált második székelyföldi zarándokhellyé az ezeréves határ. A templomban a gyimesbükki Rózsafüzér Társaság imaórájába lehetett bekapcsolódni. A magyar mise, a Magnificat, a Te Deum és a Hiszek a romokon zeneművek után a marosvásárhelyi Mustármag Énekegyüttes a Népemért vállalom című zeneművet mutatta be, ebben Márton Áron életének fontosabb mozzanatait, munkásságát dolgozta fel. „ANépemért vállalom című zeneműben azt keressük, hogy miből épül fel ez a katedrális. Mit lát benne az egykori rabtárs? Miből épül fel ez a rendkívüli szilárd, tiszta egyéniség? Személyiségének titkát keressük, s ezek mentén haladva jutunk el az életet és erőt összegyűjtő hajszálgyökerekig, amelyek Jézus Krisztusba s a csíki székely lelkivilágába kapaszkodnak” – foglalta össze a zenemű célját Papp László.
Idén, a hit évében egy székelykaput és 11 kopjafát – hitünk és nemzetünk kapuját, illetve az évszázadok oszlopait – állított a kontumáci templom melletti gerincen Salamon József atya. Azt szeretné, hogy a kapu küszöbét átlépő ember az élet, a hit, a nemzet kapuja megszólításában egy szellemi és lelki értékrendbe lépjen be. A híres gelencei fafaragó mester, a 78 éves Kelemen Dénes által készített kopjafákra az Isten, Haza, Család, Anyanyelv, Alkotás, Jog, Kultúra, Hagyomány, Egység, Szabadság és Jövő kulcsszavak kerültek fel. Ezek párosulnak nemzetünk határhelyzetű évszámaival – 1001, 896, 1031, 1772, 1860, 1222, 1823, 1687, 1677, 1956 és 2013 –, amelyek Szent István, Szent Imre, a nyelvújítók, Gróf Széchenyi István, András király és az Aranybullája, Kölcsey Ferenc, Kájoni János, Bartók Béla, Petrás Ince János, Domokos Pál Péter, Kodály Zoltán, P. Domokos Kázmér és 1956 nagyjaira utalnak. A kopjafák életjelei: hit, Föld, Hold, anya, víz, apa, Nap, lány, fiú, tűz és csillag.
A gyimesi pünkösdi események mise utáni fénypontját a Mátyás király mozdony érkezése jelentette, a Székely Gyors és Csíksomlyó Expressz egyesített szerelvényét vontató mozdony nagy ováció közepette érkezett a Rákóczi-vár aljánál 2008-ban felújított 30-as számú vasúti őrházhoz. Görbe Vilmos polgármester így üdvözölte a vendégeket: „Gyimesbükk visszavár, itt kezdődik magyar hazánk”.
Mária-szobor Czestochovának
Országokon át vezető útra indították a csíksomlyói kegytemplom főoltárán őrzött, Székelyföld legdrágább kincseként számon tartott Madonna-szobor méretarányos mását. A lengyelországi Czestochovába szánt szobrot a Boldogasszony zarándokvonat szállította Budapestre, ahol a Sziklatemplomban állítják ki, majd a június 24-én a Fekete Madonna zarándokvonattal viszik tovább Czestochovába. A szobor átadására a magyar pálosok által alapított lengyel nemzeti kegyhelyen, székely ruhás csíki fiatalemberek közreműködésével kerül majd sor ünnepélyes szentmise keretében. A két Mária-kegyhely – a csíksomlyói és czestochovai – különleges kapcsolata tavaly kezdődött, amikor a Fekete Madonna-ikon másolatát a pálos rend szerzetesei először Varsóból Budapestre juttatták el, onnan a Boldogasszony zarándokvonattal érkezett Csíksomlyóra. A ferencesek akkor azt ígérték, viszonzásul a Mária-szobor egy másolatát viszik Lengyelországba. A jelképes kegytárgycsere kivitelezhetőségének feltérképezése közben tavaly szeptemberben jelentkezett Demeter József marosszentannai fafaragó, hogy hálából két szobrot is a csíksomlyói kegytemplomnak ajándékozna. „A művész már jóval azelőtt a Mária-szobrok faragásához kezdett, mielőtt tudott volna a ferencesek céljáról” – mondta el Urbán Erik templomigazgató (képünkön). A 180 centi magas, hársfából készült változat március végén készült el.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.