Adócsökkentés évek múlva

A szociáldemokrata miniszterelnök szerint a gazdaságélénkítő módosításokat tartalmazó új adótörvény elfogadásával, illetve a bevezetendő ÁFA-csökkentéssel a 2012-es választásokon győztes, időközben felbomlott Szociálliberális Unió (USL) utolsó, még beváltatlan választási ígérete is teljesül. Darius Vâlcov pénzügyminiszter szerint az alapjaiban átdolgozott, újragondolt adótörvény vezérfonala az, hogy Románia versenyképességének növelésével 2019-re az eddigi román fizetőeszköz, a lej helyett be lehessen vezetni az eurót.

A sok szálon mozgó ígérethalmazból jövőre a lakosság az ÁFA-csökkenés árcsökkentő hatását tapasztalhatja meg: nemcsak az általános forgalmi adó mértéke csökken 4 százalékkal, hanem 9 százalék lesz a hús, a hal, a zöldségek és a gyümölcsök forgalmi adója.  A tervezet szerint 2018-tól az ÁFA összege további két százalékkal lenne kisebb, tehát 18 százalékra esne vissza. 2019-től csökkenne a jövedelemadó a jelenlegi 16 százalékról 14 százalékra. Az adókulcs mérséklése az első évben 4,8 milliárd lejjel apasztja majd az állami költségvetést, azonban a kormány legalább 2,3 milliárd lejes extra bevételre számít a gazdaság kifehérítése révén. Hasonló extrabevételeket remél a kormány a jövő évi ÁFA-csökkentés kapcsán is. A pénzügyminiszter érve: az állami forgalmi adó visszafogása a legjobb módja a feketegazdaság egy részének a kifehérítésére.

Az adócsökkentésekkel egyidőben járulékcsökkentést is tervez a Ponta-kormány: 2017-től a munkavállaló által fizetett nyugdíj-hozzájárulás a jelenlegi 10,5 százalékról 7,5 százalékra, a munkáltató terhe pedig 15,8 százalékról 13,5 százalékra esne vissza.

Az adócsökkentéssel párhuzamosan a kabinet a bevételeit is gyarapítani szeretné. Ennek jegyében a társadalom- és egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettséget kiterjesztik mindenkire, akinek valamilyen jövedelme van. Ez nemcsak az egyéni vállalkozók bevételeire, hanem minden magánszemélyre is érvényes, aki például ingatlant ad bérbe, vagy bármilyen más alkalmi jövedelemre tesz szert. 2016-tól legtöbb öt bruttó átlagbérben határoznák meg azt a szintet, amelyet a társadalom- és egészségbiztosítási járulék kiszámításakor alapul vesznek, a jövedelemadó meghatározásakor beszámítanák az egészségbiztosítási hozzájárulást is. A mikrovállalatok immár évek óta tartó, sok vitát kavaró átalányadós adóformája is új köntöst kapna: az egy vagy több munkavállalót foglalkoztató kis cégeknek üzleti forgalmuk 3, illetve 1 százalékának megfelelő összeget kell lepengetniük, miközben az alkalmazott nélküli mikrovállalkozásoknak negyedévente 3 százalékot, plusz 1530 lejt kell majd befizetniük az államkasszába. A kiscégek új adópolitikája egyértelműen arra serkenti a vállalkozókat, hogy munkavállalókat alkalmazzanak.

A közvitára bocsátott új adótörvénykönyv-tervezet egy hónap múlva kerül a parlament elé. Klaus Johannis államfő megfelelő hatástanulmányok nélkül elkészített, elsietett tervezetnek tartja a Ponta-kabinet előterjesztését.