A magyar nemzet megmaradását államférfiak hosszú sorának köszönhetjük, akik között az első helyen István áll, jelentette ki székesfehérvári ünnepi beszédében a magyar kormányfő. „Az országot egyben tartó kötelékek természete olyan, hogy időről időre meglazulnak, mint a megöregedett hordó abroncsai. S ha valaki nem erősíti meg, vagy újakkal nem váltja ki a megereszkedett abroncsokat, a dongák széthullanak, s helyükön nem marad más, mint egy halom haszontalan hulladék” – mondta Orbán, hozzátéve: így enyésztek el tucatszám Európa hajdan volt nemzetei is.
István fejedelemmé választása idején a magyar törzsszövetség egy belülről legyengült és a környező országok által támadott ország volt. „Először az élre állt, így megmentette hazáját és népét a széteséstől – húzta alá Orbán Viktor. – Ezután megakadályozta, hogy népe visszatérjen a pogányságba. Ezután kivédte a Bizánci birodalomba való beolvadás veszélyét. Ezután megőrizte Magyarország függetlenségét a németekkel szemben. Ezután politikai egységet hozott létre a törzsi önállósággal szemben, szilárd államot alapított és törvényeket adott a magyar népnek.” Szent Istvánra nemcsak jó vezetőként, hanem jó férjként, jó apaként és jó keresztényként, vagyis egy jó emberként emlékezhetünk. Továbbá ma is mindenkire – aki „úgy gondolja, hogy nem oktalanul pottyant erre a világra” – érvényesek Intelmek címen Imre herceg fiához írt gondolatai.
Ludovikás hagyományok
Az ünnep első mozzanataként száz honvédtisztjelölt tette le katonai esküjét kedden a budapesti Hősök terén (képünkön). A Magyar Honvédség történetében a tisztavatás mindig kiemelkedő jelentőségűnek számított. Az avatás formái és a végrehajtás helyszínei változtak a történelem során, de a ceremónia ünnepélyessége változatlan maradt.
A Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia 1872 őszén jött létre, akkor a tisztavatás helyszínéül az intézmény előtti Nagyrétet (ma Orczy-kertet) jelölték ki. Az akadémián az avatottak kihúzott karddal tettek esküt a hazára, amit az eskü végén mondott utolsó mondat is igazol: „A hazáért mindhalálig!” A II. világháború után, 1947-ben a Ludovika épületében felállították a Honvéd Kossuth Akadémiát, majd 1949 és 1951 között az országban 15 tiszti iskola alakult. A tisztavatásokat ezekben a tanintézetekben is augusztus 20-án tartották, valamennyien a saját iskolájuk alakuló terén, ahol a frissen avatottak esküt tettek az Alkotmányra és a hazára. Az 1957 és 1967 között működő Egyesített Tiszti Iskolánezt a hagyományt továbbápolták, amely az 1967-ben létrehozott Katonai Főiskolákon is működött két éven át. 1969-ben az akkori politikai vezetés úgy döntött, hogy a tisztavatások helyszínéül a Parlament előtti Kossuth teret jelöli ki. Ezen a helyszínen 2006-ig 37 alkalommal tartottak avatási ünnepséget. 1994-ben elmaradt a tisztavatás a 3 éves képzésről a 4 évesre történő áttérés miatt. 2006-ban a Magyar Honvédség történetében első alkalommal nő volt az eskü szövegének előmondója az augusztus 20-ai ünnep alkalmával rendezett tisztavatáson a Kossuth téren.
2007 és 2011 között a tisztavatás ceremóniája a Hősök terén zajlott. 2010-ben új korszak kezdődött a tisztavatások történetében. A honvédelmi miniszter utasítására – a ludovikás hagyományoknak megfelelően – a fiatal tisztek a korona másolata előtt tettek újra esküt, illetve a kardjuk kirántásával tisztelegtek a miniszter előtt. Az eskü szövegébe is visszatért „Ahazáért mindhalálig!” felkiáltás.
Böjtei intelmek
A párbeszéd és a kiegyezés évét hirdette meg a magyar nemzetnek Böjte Csaba ferences rendi szerzetes az államalapítás ünnepe alkalmából tartott szentmiséjén. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője a Baranya megyei Birján község római katolikus templomában azt mondta: szeretné, ha a világ 15 millió magyarja úgy döntene, a veszekedés, torzsalkodás, rágalmazás helyett a keze, a nyelve, a szíve, az agya egyetlen célt szolgálna,
Isten akaratát. „Szent István napján fogalmazzuk meg vágyunkat, hogy a közösségépítés, a családok összetartása, a béke, a holnap építésének tüzében akarunk élni!” – jelentette ki Csaba atya. Szerinte csak a család és közösség érhet el eredményeket, amely képes megbocsátani másoknak, ezért ki kell tudnunk engesztelődni önmagunkkal, embertársainkkal, velünk élő más nemzetekkel, felekezetekkel, közösségekkel is.
„Ha Jézus, Szent István, Szent László, Bethlen Gábor nyomán járva végigmegyünk az úton, akkor az a Kárpát-medence fölvirágzásához vezet” – mondta. Bethlen Gáborral kapcsolatban arról szólt, hogy a fejedelem egy asztalhoz tudta ültetni az embereket, rájött arra, hogy összefogás, együttműködés nélkül nem lehet előre haladni. Az ő uralkodását ma Erdély aranykorának nevezik – nyomatékosította.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.