A romániai magyar közélet számos kiemelkedő személyisége és a Kós Károly élete jelentős részének otthont adó kis település 120-as lélekszámának többszörösét jelentő ünneplő gyülekezet jelenlétében avatták fel Sztánán a Kalotaszegi Köztársaság megálmodójának mellszobrát. A transzszilván eszmeiség legjelentősebb képviselője születésének 130. évfordulójának előestéjén rendezett ünnepségen Markó Béla, a Kós Károly Akadémia Alapítvány elnöke erdélyi alkotmánynak nevezte Kós Károly 1921-ben megfogalmazott Kiáltó szó című röpiratát, amelyben a szerző az erdélyi magyarságot önálló társadalom és az autonómia kiépítésére buzdította. „Ha Erdély más népei a Kiáltó szónak fontos passzusaiban a magyar jelzőt behelyettesítenék a sajátjukkal, a némettel vagy a románnal, nyugodtan a magukénak vallhatnák ők is. Kós Károly azt hirdette, amihez ma is igazodnunk kell: építés, egység, önállóság itt ezen a földön, amelyet úgy hívnak, Erdély” – fogalmazott az RMDSZ korábbi elnöke. Szerinte Kós minden bizonnyal Budapesten is nagy építésszé, nagy íróvá, nagy művésszé válhatott volna, de akkor ma aligha beszélhetnénk ugyanarról a Kós Károlyról. „Ő nem a nyers, nehéz erdélyi élet ellenében lett egyik legfontosabb főemberünk, hanem éppen azáltal, hogy felismerte: ami itt van, jó is, rossz is, az sehol másutt nincsen, és ami itt megteremthető, az másutt még csak meg sem álmodható. Kalotaszeg Kós Károly által lett a világ közepe, de Kós Károly is Kalotaszeg által lett olyanná, amilyennek szeretjük és tiszteljük. Élete máig szóló tanulság mindannyiunk számára: vállald Erdélyt, ahol élned adatott, vállald erdélyi magyar népedet, de vállald azokat is, románokat, szászokat, akikkel együtt kell ezt a földet megművelned. ...Voltak még zseniális eleink itt Erdélyben, de erdélyibb Kós Károlynál egy sem volt. Minden bizonnyal ő volt a legerdélyibb erdélyi magyar” – mondta Markó Béla.
A tetterős Kós
Gergely Zoltán kolozsvári szobrász alkotásában nem a közismert, ezer ránccal barázdált arcot látjuk viszont Kós Károly sztánai mellszobrán. „A hazatelepülő, 37 éves elszánt férfit tartottam fontosnak megformázni – mondta alkotásáról a művész. – Kissé előretartott fejével, karakteres profiljával az alkotó, tevékeny ember tetterős gesztusát igyekeztem hangsúlyozni. Élete, munkája mindannyiunk számára példaértékű, örök minta.” A Kolozsváron kivitelezett munka felkérésre készült, elhelyezése révén markáns alulnézeti látványt nyújt a sztánai templom előtti domboldalon.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: Kós Károly örökségének a 21. században is helyet kell teremteni. „Az öneszmélés, a társadalmi építkezés, az önszerveződő mozgalmak mindegyike nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az erdélyi magyarság nem az önfeladást, a menekülést és nem az asszimilációt választotta” – fogalmazott. Igazi huszadik századi humanista volt ő, bástya és világító torony, hiteles alkotó, reményt és erőt sugárzó közvetítő, tette hozzá, aki szerint Sztánán nem csak egy anyagba öntött képmást avattak: ez a szobor üzenet, hogy a kóskárolyi transzszilván örökségnek ma is helyet kell biztosítani a közéletben, a társadalomépítésben, a politikai és kisebbségi érdekérvényesítésben.
Az ünnepségen Kós Károly saját tervezésű sztánai háza, a magántulajdonban levő Varjúvár kapuit is megnyitották a látogatók előtt.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.