Választási esélyek a Felvidéken

Krivánszky Miklós, Brüsszel 2014. január 25., 20:09 utolsó módosítás: 2014. január 25., 21:52
galéria

 

Nem mindenki számára hozta el a várt változásokat az utóbbi évek felvidéki magyar politikai átrendeződése. A Magyar Koalíció Pártja éléről 2007-ben eltávolított Bugár Béla 2009-ben új mozgalmat indított Most–Híd etnikailag vegyes párttal. Az új képződmény kiszorította a szlovák parlamentből az MKP-t, amely inkább az önkormányzatokban és a megyei parlamentekben van hatékonyabban jelen. Az etnikai alapon működő elnökcserén az MKP élén Csáky Pált Berényi József váltotta, a névmódosításon – Magyar Közösség Pártja – átment alakulatból újabb tagok vállaltak külön utat, és fogalmaztak meg önálló elképzelést a felvidéki magyarok jövőjéről.

Korszakváltás?

A 2012 őszén bejelentett pártalakítási szándék nyomán, némi vajúdás után, 2013 elején világra jött a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) nevű párt. Ennek okait nem csak a közelmúlt pártszakadásában kell keresni, hanem a húsz évvel ezelőtti Komáromi Nagygyűlés célkitűzései – az állam keretein belüli önrendelkezés jog, nyelvi egyenlőség, területi önkormányzatok, Beneš-dekrétumok visszavonása – valóra váltásának elmaradásában. Az 1998-as pártegyesülés és a nyolc éves kormányszerep eredménytelensége, majd a szervilis viszonyulás a szlovák politika diktálta ütemhez sokakban új irányelvnek, de elsősorban modern, európaibb, a mai, már a kommunista múlttal nem terhelt, fiatal és tevékeny generáció szükségleteinek megfelelő politikai képviselet megteremtését eredményezte.

A Fehér Csaba és Sárközi János köré tömörülő fiatalok indította mozgalom három rendezőelv mentén kívánja feléleszteni a felvidéki magyarság politikába vetett hitét. Jelszavuk az Erény-Erély-Érdem egyben program is: vissza kell adni a magyarok méltóságát, amelyet csakis a megalkuvásokat kiküszöbölő politizálás, az érdekképviselet adott esetekben erélyes érvényesítése és az egyéni elkötelezettség, az érdembeli munka folyamatossága képes biztosítani.

Az új politikai képviselet jelentős nemzetközi kapcsolatrendszerrel is rendelkezik, tagja az Európai Szabad Szövetség (EFA) pártnak, amelynek hét képviselője van az EP-ben, az állam nélküli európai nemzeteket, népcsoportokat tömöríti, érdekeik, jogaik kiharcolását biztosítja. Az MKDSZ vezetőségének 2013. novemberi brüsszeli útja az EFA elnökénél, Eric Defoortnál és a szervezet több EP-képviselőjénél a párt jövőbeni elképzeléseinek, célkitűzéseinek ismertetését szolgálta. Az EFA EP-képviselői már a csatlakozást megelőző időkben kiálltak a felvidéki magyarok jogos követelései mellett, a dekrétumok, deportálások, nyelvi jogok ügyét egyedüli politikai erőként tartották napirenden.

 Kivárás és főpróba

Szlovákia többhullámú választások színtere. Tavaly novemberben tartották a megyei választásokat, amelyek eredményei alig módosítottak valamit a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd erőviszonyain, az idei év kihívásai között pedig az is szerepel, hogy meg tudják-e még győzni a választókat egy harmadik politikai tömörülés indulása mellett is az egymással eddig párharcban vetélkedő pártok. Márciusban államelnöki, májusban Európa-parlamenti, év végén pedig önkormányzati megméretés előtt állnak a politikai alakulatok. Szlovákia történetében első ízben indul magyar elnökjelölt Bárdos Gyula személyében az MKP színeiben, míg a Most-Híd a kereszténydemokrata Pavol Hrusovsky szlovák jelöltet részesíti előnyben.

Az MKDSZ egyelőre kivár. Politikai elemzők szerint magyar jelölt indítása eleve kilátástalan, mivel Robert Fico miniszterelnökkel szemben a jobboldali jelöltek túlzott száma miatt inkább szlovák jelölt kerül a második fordulóba. Bárdos Gyula indulását az EP-választások főpróbájának szánják.

 Alapítók és elutasítások

Fehér Csaba tanulmányai befejezése után lépett be az MKP-be. „Vallásos ember lévén a párton belül természetesen a kereszténydemokrata értékek érvényesítését tartottam a feladatomnak. Mindig a konszenzusos politikai megegyezést támogattam, sohasem törekedtem más politikai gondolkodások elsöprésére. A keresztény politikai gondolkodásnak és önálló politizálásnak ezért is van ideje és helye a felvidéki magyar közéletben, ennek Felvidéken régi hagyománya van” – tartja a politikus. Sárközi János 18 évesen a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalomban, a pártok 1998-as egyesülése előtt kezdett politizálni, mindig a keresztény értékrend közéletben való megjelenítését igyekezett szorgalmazni. Az új párt tagjai a 20-40 évesek tömörülése, a tagoknak nincs kommunista múltja. Ezzel együtt az MKDSZ megalapítási szándékának bejelentése után néhány nappal a KDNP közreadott egy Semjén Zsolt és Harrach Péter által aláírt közleményt, amelyben elhatárolódik az alakuló új párttól, azzal az indokkal, hogy kizárólag az etnikai alapokon szerveződő politikai pártokat támogatják. „Megnyilvánulásukat Janus-arcú politikának tartjuk, mivel a többi határon túli magyar közösség esetében vagy nem ellenzik, vagy kimondottan támogatják a többpártrendszert. Mi osztjuk az Erdélyi Magyar Néppárt jelszavát, amely szerint minden magyart megillet a választás szabadsága. Elutasítjuk azt a politikát, amely jó és rossz magyarokra osztja a közösséget, a magyarságot érintő lényeges kérdésekben együtt kívánunk dolgozni valamennyi politikai párttal” – mondja Fehér Csaba.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
2025. február 22., szombat

Oroszellenes Romániát lát Oroszország bukaresti nagykövete

Oroszország bukaresti nagykövete, Vladimir Lipaev interjút adott a HotNews.ro román nyelvű hírportálnak. A román médiának először nyilatkozó orosz diplomatát elsősorban a romániai elnökválasztásba való orosz beavatkozásról kérdezték.

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.