Ukrajna? Nem baj, jönnek az amerikaiak!

Willman Walter 2014. május 23., 20:48
galéria

Egynapos bukaresti látogatásra érkezett május 20-án Joe Biden. Az Amerikai Egyesült Államok második emberének vizitjét egyfajta vigasztaló, nyugtató, vállveregető panaceumként (általános gyógyírként) kínálják, habár az erő „világos oldalának” követe egyelőre csak beszélhet nekünk arról, hogy megvédnek, ha netán valami történik. Rakétapajzsunk például készülőben van, és háborús veszélyről szó sincs – hangsúlyozta Traian Băsescu államfő még néhány nappal ezelőtt is. Ukrajnában május 25-én elnökválasztásokat szerveznek, és egyes megfigyelők szerint a háborút vagy békét jelentheti, hogy lesz-e az országnak legitim elnöke.

A romániai ember viszont statisztikailag is igazolhatóan legalább négy órát tölt naponta a tévéképernyő előtt, ott meg azt hallja, hogy egy orosz főméltóságot már kitiltottunk az ország légteréből, aki azt ígérte, legközelebb bombázó fedélzetén érkezik. A média meg a napokban számolt be arról, hogy legalább két – egy székely meg egy moldvai megyében – behívó leveleket kaptak a tartalékosok. Biden látogatása után még Chuck Hagel, a Pentagon vezetője is beígérkezett valamikor június elejére, John O. Brennan, CIA-főnök látogatását még nem erősítették meg, állítólag biztonsági okok miatt.

Putyin szava

Május 19-én az Interfax orosz hírügynökségre hivatkozó Reuters azt jelentette, Vlagyimir Putyin elnök elrendelte az ukrán határ mellett „hadgyakorlatot folytató” erők visszahívását, ugyanakkor azt kérte Ukrajnától, hogy „azonnal vessen véget a megtorló intézkedéseknek, az erőszaknak, és vonja vissza a hadseregét.” Az nem világos, hogy Putyin parancsa a határ menti teljes, 40 ezres kötelékre érvényes-e – a NATO szerint ennyi katonát rendeltek korábban a környékre –, viszont Putyin május 7-i bejelentése után sem tűnt úgy, hogy a Kreml vezére szavának állna.

Ugyanazon a napon brüsszeli sajtótájékoztatóján Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár bejelentette: a NATO továbbra sem rendelkezik bizonyítékkal, hogy Oroszország megkezdte csapatai kivonását az ukrán határ térségéből. A dán politikus úgy fogalmazott: a csapatkivonás Moszkva első érdemi hozzájárulása lenne a válság enyhítéséhez, lépés volna a helyes irányba, amit ő elsőként üdvözölne. Rasmussen rámutatott arra is, semmi különösebb okát nem látja annak, hogy Oroszországnak ekkora erőket kelljen összpontosítania az ukrán határ közelében. A NATO főtitkára hangsúlyozta: lehetővé kell tenni, hogy az ukránok a vasárnapra kiírt elnökválasztáson szabadon és békés körülmények között nyilváníthassák ki akaratukat. „Ez az a szavazás, amely számít, Ukrajna és a nemzetközi közösség számára egyaránt” – utalt Rasmussen arra, hogy a NATO-szövetségesek sem a Krím, sem a „Donyecki Népköztársaság”, sem a „Luhanszki Népköztársaság” hovatartozásáról szóló „népszavazást” nem ismerik el. „Az elnökválasztás megzavarására irányuló bármilyen kísérlet arra tett próbálkozás volna, hogy az ukránokat megfosszák a választás jogától, és újabb visszalépést jelentene a válság politikai úton való megoldása szempontjából” – hangsúlyozta a főtitkár.

Nulla hitelesség

Frans Timmermans holland külügyminiszter arra az álláspontra helyezkedett, hogy az EBESZ-nek kulcsfontosságú feladata lehet a zűrzavar és a vérontás befejezésében Ukrajnában. A „népszavazásokról” úgy nyilatkozott, hogy azok a választások megszervezésével szemben támasztott legalapvetőbb követelményeknek sem feleltek meg. „Ezeknek a népszavazásoknak a hitelessége nulla az egész világ számára, minden nemzetközi testület szabályai alapján törvénytelenek” – fogalmazott William Hague brit külügyminiszter is, aki szerint a szervezők nem is próbáltak úgy tenni, mintha a nemzetközi követelményeknek való megfelelés lenne a céljuk. A brit diplomácia vezetője a május 25-i ukrán elnökválasztás fontosságát hangsúlyozta, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ország túlnyomó többségében azt bármilyen nehézség nélkül meg lehet rendezni.

Ami a Kreml üzeneteit illeti, Carl Bildt svéd külügyminiszter Vlagyimir Putyin szavahihetőségével kapcsolatban ennyit mondott: „Moszkvát inkább a tettei, mint a szavai alapján kell megítélni. Ezt megtanulhattuk az elmúlt hónapokban.”

Kreml-doktrína?

Az Adevărul című napilap ehhez képest Magyarország is ki akar szakítani részeket Ukrajnából címmel közölt cikket arról, hogy Orbán Viktor a magyar állam támogatásáról biztosította a kárpátaljai magyarok autonómiaigényét. Az írás szerzői „nemzetközi elemzőkre” hivatkozva azt írják, hogy a magyar miniszterelnök a „Kreml-doktrínát” követi: Oroszország határain túl élő oroszok védelmére hivatkozva csatolta el a Krím-félszigetet, és követeli Ukrajna föderalizálását. A cikk szerint megismétlődhet a krími forgatókönyv, hiszen Orbán Viktor külpolitikája az „irredenta mozgalmak támogatását helyezi előtérbe az egykori Osztrák–Magyar Monarchia területén”.

A román lap szerint az ukrán válságban és az orosz szeparatista mozgalmakban a budapesti vezető is lehetőséget látott arra, hogy hangosabban követelje a határon túli magyar közösségek önrendelkezését. Ezzel Budapest „egyértelműen elhatárolódott az EU egységes hangjától” – húzták alá a cikk szerzői.

Új feltételek kilátásban

„Oroszország aktív közreműködése nélkül nem lehet megoldani az ukrán válságot” – jelentette ki a szlovák külügyminiszter, miután orosz kollégájával tárgyalt május 19-én Moszkvában. Miroslav Lajcák közölte, csakis politikai eszközökkel képzelik el a rendezést. Szlovákia azt szeretné, ha kezdetét venné a nemzetközi rendezési folyamat, amely hozzájárul az ukrajnai nemzeti párbeszéd létrejöttéhez. Azt is hangsúlyozta, hogy az Ukrajnában végrehajtott minden erőszakos cselekményt ki kell vizsgálni, a bűnösöket pedig felelősségre kell vonni.

Magyar túsz: rosszkor, rossz helyen
Ismeretlen fegyveresek foglyul ejtettek egy magyar férfit Ukrajnában, aki egy ukrajnai cég alkalmazottjaként, magyar rendszámú gépkocsijával közlekedve a munkáját végezte, amikor a válságövezetbe, „rossz helyre tévedt”. Ezért nem klasszikus túszejtésként kezelik a helyzetet, és egyelőre senki nem kért semmit a férfit szabadon engedése fejében – jelentette ki Hajdu János, a magyar Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója. Hajdu elmondta: nem a férfi családjától, hanem operatív úton jutottak az információhoz, miszerint egy fegyveres csoport megállította, és azóta is fogva tartja a magyar állampolgárt. A TEK speciális egysége május 20-a óta a a térségben tartózkodik, de hogy a férfi kiszabadítása mennyi időbe telik, és egyáltalán sikeres lesz-e az akció, azt a főigazgató nem kívánta megjósolni.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megerősítette, hogy Moszkva továbbra is az április 17-én Genfben elfogadott megállapodás és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet svájci elnöksége által kidolgozott ukrajnai rendezési menetrend megvalósítását szorgalmazza. Az orosz diplomácia vezetője a Miroslav Lajcákkal folytatott tárgyalást megelőzően kijelentette: tekintettel az ukrán válságra újra kell gondolni Oroszország viszonyát az Európai Unióval és a NATO-val.

Hozza ki a behívó levelemet...

Nem a székely katonanótát dúdolják mostanában a környéken: a megyei katonai parancsnokságok levélben azokat a 20 és 35 év közötti férfiakat hívják be, akik már teljesítették a katonai szolgálatot, és a közelmúltban nem voltak orvosi vizsgálaton. Így a behívók egyelőre azokat érintik, akik 2007 előtt voltak katonák – akkor törölték el az országban a kötelező sorkatonaságot –, illetve 2007-től errefelé hivatásos katonaként szolgáltak. Székelyföldön nem fogadták örömujjongással, hogy elsőként Hargita megyében citálták be a férfiakat. Mivel ezzel egyidőben kizárólag Botoşani megyében léptek még a katonai hatóságok, sokan feltették a kérdést: miért kell vajon a magyarokkal kezdeni a „katonai helyzet tisztázását”, és éles helyzetben netán a székelyeket szándékoznak az első harcvonalba küldeni?

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
2025. február 22., szombat

Oroszellenes Romániát lát Oroszország bukaresti nagykövete

Oroszország bukaresti nagykövete, Vladimir Lipaev interjút adott a HotNews.ro román nyelvű hírportálnak. A román médiának először nyilatkozó orosz diplomatát elsősorban a romániai elnökválasztásba való orosz beavatkozásról kérdezték.

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.