Egyes elemzők szerint ez csak a NATO gyengén látásáról tanúskodik, habár a főtitkár már odáig merészkedett a feltételezéseiben, miszerint „az orosz állásfoglalásokból az derül ki, hogy Moszkva ellenfelet lát az atlanti szövetségben.”
Az észak-atlanti szervezet első számú civil tisztségviselője kilátásba helyezte, a szeptember 4–5-i, walesi NATO-csúcstalálkozón döntést hoznak majd arról, hogy jelentősen megnövelik a NATO ma is létező reagáló erőinek védelmi képességeit, radikálisan lerövidítik azok riasztási idejét. A kifejlesztendő, több ezer fős erőt, amelynek különböző tagországokhoz tartozó katonái egymást rendszeresen váltva tartózkodnak majd a keleti tagállamokban, Rasmussen a NATO „lándzsahegyének” nevezte. Eszerint, a szervezet tisztségviselőinek szavaival élve: készültségi akciótervhez fogtak.
Ezzel párhuzamosan néhány száz kilométerrel odébb a Kreml először egy pénteki, augusztus 29-i közleményében nevezte az oroszbarát ukrán szakadárokat „Novorosszija védelmezőinek”, és az elnök az orosz Pervij Kanal állami tévének adott interjújában ismertette saját elképzelését a térség sorsát illetően.
Az AFP francia és az APA osztrák hírügynökségek elemzői szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök elképzelése alapján a térség jövőjét a történelmi Novorosszija, vagyis Új-Oroszország keretein belül kell újraértelmezni. Putyin ezt a kifejezést már áprilisban használta a délkelet-ukrajnai területek megnevezésére, de most tárgyalásokat sürgetett a szakadárok és a kijevi kormány között a délkelet-ukrajnai társadalom politikai szerveződéséről és államiságáról. Vlagyimir Putyin kijelentette: „tárgyalásokat kell kezdeni és nem technikai kérdésekről, hanem a társadalom politikai szerveződéséről, az államiság kérdéséről Ukrajna délkeleti részén, hogy meg lehessen védeni az ott élő emberek törvényes érdekeit”.
Habár az államfő televíziós nyilatkozatáról megjelent vasárnapi sajtóértelmezéseket Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő utóbb korrigálta, szakértők úgy vélik, most csupán a Kreml valódi tervei bukkantak a felszínre. Alekszandr Morozov orosz politológus úgy véli, Putyin végérvényesen eldöntötte: életre kell hívni Novorossziját, és az elkövetkező hónapokban a terület pontos határait is meg fogják rajzolni.
Novorosszija – egy korrigálandó hiba
Új-Oroszország történelmi gyökerei visszanyúlnak a 18. századba. Az orosz hadsereg akkor foglalta el a mai „donyecki és luhanszki népköztársaságot” is magába foglaló délkelet-ukrajnai területet az oszmán birodalomtól – s Új-Oroszország néven bekebelezte.
Putyin elnöknek nem most jutott eszébe, milyen hibát követtek el a bolsevik forradalom vezetői, amikor átadták Ukrajnának a terület feletti ellenőrzés jogát, erről már áprilisban beszélt, sőt egy hónappal korábban (amikor a Krím félszigetet Oroszországhoz csatolták), azt mondta, „a Kreml csupán egy, a múltban elkövetett hibát tesz jóvá.”
Márpedig minden jel arra mutat, hogy Putyin elnök egyetlen lépésnyi engedményre sem hajlandó a Nyugat, az Európai Unió és a NATO felé, mi több, az orruk alá dörgölte, hogy Ukrajnát egyértelműen az orosz érdekszférához tartozónak tekinti. Ahogy Maria Lipman politológus idézte, az elnök kijelentette, „Én kész vagyok elmenni a végsőkig, és Önök?”
Szakértők úgy vélik, a nyugati országok minden szankciója ellenére a délkelet-ukrajnai terület hosszú távon orosz befolyás alá kerül, Holger Schmieding, a Berenberg bank közgazdásza szerint Moszkva a Moldovában fekvő, szakadár Dnyeszteren túli területhez hasonlóan saját hatalmi központot fog létrehozni a Donyec-medencében.
Vlagyimir Putyin
Egy tekintélyes orosz professzor, Vladiszlav Inozemcev szerint hazája egyszerűen modernizálhatatlan: a Putyin elnök irányította, csakis a lojalitáson, a rokoni kapcsolatokon alapuló pénzösszpontosító modell akadályozza Oroszország reális fejlődését – mondta egy interjúban a Privatvagyonkezeles.hu blognak. Szerinte „Putyin tipikus KGB-ember. Ez azt jelenti, hogy szinte kizárólag személyes kapcsolatokban, alá- és fölérendeltségi viszonyokban, mindenekelőtt kapcsolati hálókban gondolkodik. Putyinnál a döntésnek, a végrehajtásnak az alapja a megbízhatóság, a sokszorosan igazolt, próbára tett lojalitás, illetőleg a rokoni szálak. Putyin szerint a világ olyan, hogy aki őt bírálja, azt nyilván az amerikai külügyminisztérium szervezte be.” Ugyanakkor a Foreign Policy riporterének elmondta, hogy Putyin gyűlöli a demokráciát, hiszen a 80-as évek demokratikus megmozdulásai törték kettőbe KGB-s tiszti karrierjét, később, 1996-ban Szentpéterváron demokratikus választások miatt veszítette el alpolgármesteri pozícióját. Putyin nem igazi csodálója a demokratikus eljárásoknak, ő az irányított demokrácia híve, egy olyan hatalmi vertikumé, amelyben „sikerült jelentős mértékben meggyöngíteni minden létező intézményt, az elnöki hatalom intézményét kivéve” – mondta róla Nyikolaj Petrov politológus.
Szeptember elsején, hétfőn, Gdanskban a német államfő, Joachim Gauck gyakorlatilag megismételte Rasmussen NATO-főtitkár kijelentését, mondván, hogy „Oroszország de facto felmondta az Európával való partneri kapcsolatot, mi a jövőben jószomszédi viszonyt és partnerséget szeretnénk (Oroszországgal), de ehhez Moszkvának meg kell változtatnia politikáját, és vissza kell térnie a népek jogainak tiszteletéhez.”
A német államfő Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel együtt beszédet mondott a gdanski Westerplattén rendezett központi emlékünnepségen, amelyen a II. világháború kitörésének 75. évfordulójára emlékeztek.
Komorowski figyelmeztette Oroszországot, hogy a nagyságról és a befolyási övezetekről szőtt ábrándok az európai békét veszélyeztetik. Óva intett a megbékítés politikájától, utalva az 1930-as években a Hitlerrel szembeni politikára és annak kudarcára. „Itt a Westerplattén a történelem különösen világosan szól hozzánk” – jegyezte meg a lengyel elnök. Hangoztatta, még mindig nem késő megállítaniazokat Európában és a világon, akik számára az erő és az agresszió a politikaitevékenység eszköztárává vált. A Gdansk melletti Westerplatte-félszigeten dördültek el 1939. szeptember elsején a II. világháború első ágyúlövései.
Mélyülő válság
Ugyancsak szeptember elsején Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács (RNBO) szóvivője kijevi sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Luhanszk megyében már olyan katonák tartózkodnak, akik egyenruhájukon az orosz fegyveres erők jelzéseit viselik. Liszenko közölte, hogy ezek a katonák folyosót létesítenek és fedezéket biztosítanak az Oroszországból Ukrajnába érkező haditechnikai eszközöknek és fegyvereknek.
Valerij Geletej, ukrán hadügyminiszter meg azt írta egy Facebook-bejegyzésben: „Ukrajna egy nagy háború előtt áll Oroszországgal, amelyben a veszteségek majd sok tízezer halottra rúgnak, egy olyan háború előtt, amilyent Európa a második világháború óta nem látott.”
Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajna lerohanásával fenyegetőzött az Európai Bizottság elnökével, José Manuel Barrosóval folytatott beszélgetésében, írta hétfőn, szeptember 1-jén a Spiegel Online német hírportál brüsszeli forrásokra hivatkozva. A Spiegel szerint szombaton Putyin Barrosónak azt mondta, „Két héten belül beveszem Kijevet, ha úgy akarom” – így fejezve ki, hogy az EU-nak nem kellene őt provokálnia az uniós szankciók kiterjesztésével. Barroso a szombati uniós csúcson beszámolt a beszélgetésről – írta hétfőn a La Repubblica című olasz lap, amelynek értesülését brüsszeli források megerősítették a Spiegel Online-nak.
Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőinek tanácskozásán Barroso beszámolója után David Cameron brit miniszterelnök felidézte, hogy 1938-ban kudarchoz, és végül világégéshez vezetett a náci Németországgal szemben folytatott megbékélési politika, és óvott attól, hogy a nemzetközi közösség újra elkövesse ezt a hibát.
Angela Merkel német kancellár úgy vélekedett, hogy Putyin az ukrán válság további mélyítésére törekszik, súlyos katonai konfliktust kíván előidézni. Merkel továbbá arra figyelmeztetett, hogy a moszkvai vezetés tervei Ukrajna után Lettországot és Észtországot is érinthetik – írta a Spiegel Online a La Repubblica alapján.
Valerij Geletej
A 46 éves Valerij Geletejt, a munkácsi járási Felsőkerepec községének szülöttjét idén július 3-án 260 országgyűlési képviselő szavazata alapján nevezte ki hadügyminiszternek az Ukrán Legfelsőbb Tanács – írta a karpatalja.ma portál.
2007. május 24-én Viktor Juscsenko akkori elnök kinevezte az Ukrán Államvédelmi Főosztály vezetőjévé. Ugyanez év júliusában vezérőrnagyi, majd két hónappal később altábornagyi rendfokozatot szerzett. 2008. augusztus 20-án vezérezredesi rangot kapott.
2009 júliusában felmentették az államvédelmi főosztály vezetői tisztsége alól. 2014. március 2-án Olekszander Turcsinov megbízott államfő újra kinevezte a szervezet élére, ahol Szergij Kulikot váltotta.
Geletej az alig két hónapja kinevezett Mihail Koval helyét vette át a védelmi miniszteri poszton, akit egyelőre ismeretlen okból váltottak le. Az új védelmi miniszter azonban nem írta alá az országgyűlés előtt elmondott esküt, amit a fotósok is megörökítettek. Egyelőre nem tudni, hogy az ukrán védelmi miniszteri eskü mely részét nem tartja felvállalhatónak, írta róla a hidfo.net portál, mindenesetre az aláírás megkerülése arra utal, hogy már a kinevezése előtt tudta: olyan dolgot kell végrehajtania, ami miatt menekülnie kell majd a számonkérés elől.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.