HIRDETÉS

Nem mondanak le a függetlenségről

2018. május 02., 20:19

Az erősödő madridi nacionalizmust kiszolgáló spanyol igazságszolgáltatás nem lép vissza a  katalán politikusok üldözésétől. A lapunknak nyilatkozó Jordi Sole katalán EP-képviselő szerint kizárt, hogy a  katalánok lemondjanak függetlenségi törekvéseikről.

Jordi Sole EP-képviselő szerint a katalánok kitartanak igazuk mellett

A 2017 októberi katalán referendumot követő fejlemények újabb jelenséggel gyarapodtak: a spanyol belpolitikában ismét megjelent a frankista ihletésű szélsőséges neonacionalizmus. A cél egy központosított spanyol egységállam megteremtése, ami ellen a katalánok többsége változatlanul a függetlenségben látja jövőjének bioztosítását. A helyzet elmérgesedésének fontos tényezője a letartóztatott katalán politikusok fogvatartása és a száműzetésben lévő elnök, Carles Puigdemont elleni újabb nemzetközi elfogatási parancs, amelynek nyomán a német hatóságok rövid időre letartóztatták ugyan, de kiadatását megtagadták. Ezért szabadlábon védekezhet a súlyos madridi vádak ellen. A német döntés újabb vereséget jelent Rajoy miniszterelnök számára, akinek több érdekcsoport is a leveltását szeretné elérni. A Ciudadanos párt befolyásos elnöke, Albert Rivera nyíltan azzal vádolja Rajoyt, hogy tétlensége csak a katalánok függetlenségi vágyát erősíti. Felrója neki a reformok késleltetését és a korrupció burjánzását. A hivatalban levő spanyol miniszterelnök ellenlábasa, Albert Rivera Macron francia elnöknek az európai nacionalista mozgalmak elleni küzdelmét tartja a megoldás kulcsának, a katalán kérdést pedig az európai szemlélet szerint spanyol belügynek tekinti, amit párbeszéddel kíván megoldani.

Egységes nemzetállamot akar a spanyol politikai elit

A kialakult helyzet megítéléséről a függetlenségpárti Jordi Sole EP-képviselőt kérdeztük, aki a katalán Esquera Repulicana párt szineiben van jelen Brüsszelben.

HIRDETÉS

– Amennyiben Albert Riverának sikerülne leváltania Rajoy jelenlegi miniszterelnököt, mit remélhetnénk a politikusváltástól?

– Katalán szempontból semmi jót, a Ciudadanos és a néppárt közt annak a versengésnek vagyunk tanúi, hogy ki a keményvonalasabb spanyol nacionalista. Nem tekinthetjük megoldásnak ennek a politikai erőnek az előretörését, és ezt megtapasztaltuk az Európai Parlamentben is. Az ajánlott megoldási elképzeléseik szerint a gazdasági és pénzügyi kérdésekben visszafejlődést tapasztalhatunk – még a baszk széleskörű autonóm adóbehajtási rendszert is fel szeretnék számolni –, ami még a Rajoy-féle centralizmuson is túlmutat. A rezsimek Madridban cserélődhetnek, a katalán kérdés azonban marad.

– Mennyire fedik a valóságot a korrupció megfékezése terén hirdetett elképzelések?

– Álságos igyekezet, amikor a spanyol Számvevőszék megállapításai szerint a Ciudadanos gazdálkodásában is rendellenességek merültek fel, amelyek a néppárti gyakorlatot mintázták le. Inkább egy populista figyelemelterelésnek vagyunk a tanúi. Ennek következtében és a katalánellenes retorika  miatt a felmérések szerint jobb eredményt érnének el, mint a néppárt, dacára annak, hogy egy valós program nélküli párttal van dolgunk. Maga a párt programja eleve a katalán iskolarendszer ellenében született, a katalán nyelv iskolai használatát szerették volna visszaszorítani.

– A kialakult helyzet hogyan befolyásolja gazdaságilag Katalóniát?

– Gazdaságunk 2017-es teljesítménye kedvezőbb eredményeket mutat a spanyol átlagnál, magasabb az európainál és az eurózónánál is. A kivitel rekordmagasságot ért el, a külföldi beruházások és a turizmus szintén, a barcelonai teherkikötő 58 százalékkal emelte áruforgalmát.

A katalánok kiállnak üldözött politikusaik mellett

– Mi várható Katalóniában, kik vezethetik az országot?

– A Madrid által kikényszerített decemberi választások megerősítették a függetlenségpárti hangulatot, a parlamenti 135 székből 70-et a függetlenségpárti koalíció mondhat magáénak. A nagy spanyol nyomás és a támadások ellenére sikerült bebizonyítanunk: a függetlenség gondolatát nem adtuk fel.

– Az uniós ellenszenv, a madridi immobilizmus nem vezethet-e a függetlenségi törekvések megtorpanásához?

– Sohasem fogjuk elfelejteni a kitűzött célt, a katalán köztársaságot. Az erről tartott referendum eredményei is erre köteleznek. Természetesen meg kell győznünk a még kételkedőket: bizonyára több időbe telik, mint ahogyan terveztük, de feladásról szó sem lehet.

– A száműzött Puigdemont elnök szerepe hogyan módosulhat? Mekkora mozgástere maradhat, hiszen a spanyol hatalom súlyos börtönévekkel fenyegeti.

– Mindenképpen megoldást kell találni, de nem szabad elfelejteni: törvényellenesen távolították el elnöki posztjából. Madridnak el kell ismernie az  ő legitimitását, ezzel egyidőben szükségünk van egy ügyvezető elnökre a folyó ügyek biztosításához.

– A Madriddal folyó tárgyalások része-e az elnök és a bebörtönzöttek elleni vádak ejtése?

– Valós tárgyalásokról nehéz beszélni: a madridi kormány azzal hárítja el a kérdést, hogy az már az igazságszolgáltatás kompetenciáját képezi, így nem politikai megoldásról van szó. A katalán civil társadalom viszont kiáll üldözött politikusai mellett, számos megmozdulás követi egymást, a nép nem hagyja képviselőit.

– Az uniós politikusok Katalóniával kapcsolatos magatartása megkérdőjelezhető. Mennyire tudatosítják, hogy a helyzet komolyan befolyásolhatja a 2019-es EP-választásokat?

– Katalóniában erőre kap az euroszkepticizmus, az átlag polgárt megbotránkoztatja az Európai Unió magatartása, főleg az Európai Bizottságé. Nehezen lehet elfelejteni Timmermans úr szavait a referendum napján tapasztalt rendőri atrocitások kapcsán. Az EU-s elöljáró szerint adott esetekben szükség van erőszak alkalmazására a jogállamiság szavatolása érdekében. 

– A Minority SafePack ügyében az ön pártja is tevőlegesen részt vett: hogyan ítéli meg az eredményt?

– Európai szinten mindenképpen fontos eredmény: gondolom, a küzdelem politikai része még nagyobb összefogást követel majd, ezért reméljük, hogy a FUEN időben keresi meg azokat, akik bekapcsolódhatnak a küzdelembe.

 Előrehozott választások elé néz Katalónia
Újból elutasította Jordi Sánchez szabadlábra helyezési kérelmét a spanyol legfelsőbb bíróság. A katalán szeparatista politikus azután fordult a bírósághoz, hogy másodszor is hivatalosan jelölték Katalónia elnöki posztjára. A katalán parlament újabb rendkívüli elnökválasztó ülést akart tartani, de azt a bírói döntést követően a házelnök elnapolta. A mintegy hat hónapja előzetes letartóztatásban lévő Jordi Sánchezt először március 5-én jelölték az elnöki posztra, miután visszalépett az akkor Brüsszelben tartózkodó Carles Puigdemont leváltott elnök. Sánchez kérvényezte a bíróságtól, hogy engedje szabadon, és ott lehessen az elnökválasztáson a barcelonai törvényhozásban, ám kérését elutasították. A spanyol alkotmánybíróság korábban úgy foglalt állást, hogy a jelölt személyes jelenléte elengedhetetlen elnökké választásához. Sánchez ezután visszalépett, és a parlament egy harmadik jelölt, Jordi Turull személyéről szavazott. Ő az első körben nem szerezte meg a szükséges többség támogatását, a második kör megrendezésére azonban már nem volt lehetőség, mert a bíróság vádat emelt ellene is, és előzetes letartóztatásba helyezte.
Március 23-án összesen 13 függetlenségpárti vezetőt vádoltak meg lázadás bűncselekményével a tavaly október 1-jei függetlenségi népszavazás megrendezése és a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadása miatt. Köztük volt Jordi Sánchez is.  A katalán politikus több társával még februárban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához fordult azzal a panasszal, hogy szerintük fogvatartásukkal Spanyolország sérti az emberi jogokat, és akadályozza őket a katalán nép képviseletének ellátásában. Az ENSZ nyilvántartásba vette a panaszt és az erről szóló közleményében kérte a dél-európai országot Sánchez politikai jogainak garantálására. Roger Torrent, a katalán parlament elnöke erre hivatkozva nevezte meg ismételten elnökjelöltnek Jordi Sánchezt. Ha május végéig nem lesz új megválasztott elnöke Katalóniának, ismét előrehozott választásokat kell rendezni az autonóm közösségben.

 Krivánszky Miklós, Brüsszel

HIRDETÉS
1 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS