Mintegy 630 ezer illegális határátlépést jegyeztünk fel idén szeptember végéig. Ez példátlan migrációs válság Európában a második világháború vége óta – mondta a francia Ebra médiacsoportnál vasárnap megjelent interjújában Fabrice Leggeri, az ügynökség vezetője. A szakember szerint, ha minden ország a maga módján, a szomszédjaival való egyeztetés nélkül kezeli a válságot, a migránsok folyama egyik országból a másikba fog ömleni. „A tagországoknak meg kell érteniük, ahelyett, hogy rendőrök ezreit sorakoztatják fel a határaikon, hasznosabb lenne az Európai Unió külső határaira küldeni őket” – fogalmazott Leggeri.
Németország: eddig 600 ezer menedékkérő
Egyre több közéleti, politikusi vélemény szerint a legnagyobb migránsbefogadó ország, Németország is a tűrőképessége határán áll. Az országban egymást érik a tüntetések, sőt tucatjával gyújtják fel a menedékkérőknek berendezett ideiglenes szállásokat. Egyre többen követelik, hogy Angela Merkel kancellár bírálja felül a szövetségi kormány eddigi migránspolitikáját és tegye egyértelművé: Németország sem tud mindenkit befogadni. Miközben Merkel asszony megingathatatlannak látszik, Joachim Gauck államfő egyik legutóbbi beszédében azt hangsúlyozta, hogy Németország befogadó kapacitása véges. A belügyminiszter szintén szóvá tette, hogy a német városok és községek pénzügyi forrásai lassan kezdenek elapadni.
A német szövetségi politika migránsokkal szembeni hozzáállásának megváltozására azonban egyelőre nincsenek biztató jelek. Bizalmas kormányzati forrásokra hivatkozva, a Bild című napilap arról számolt be, hogy a berlini kormány október–decemberi időszakban további 920 ezer menedékkérő érkezésére számít, és ezzel év végéig a Németországba érkező migránsok száma elérheti az 1,5 milliót. Az újság nagy vihart kavaró cikkét kommentálva a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalt (BAMF) felügyelő belügyminisztérium szóvivője nem tudta megerősíteni a lap információit. A helyettes kormányszóvivő, Georg Streiter azt mondta, ilyen dokumentumot nem ismer, viszont hozzátette: meglehet, hogy valamely kormányzati intézményben valóban készült hasonló elemzés, és előfordulhat, hogy „pecsét is van rajta”.
A Bildben ismertetett dokumentum szerint további gond lehet a családegyesítés, mert a közel-keleti országokat jellemző családszerkezet alapján minden menekült 4–8 rokon áttelepítését kezdeményezheti, amire a német jogszabályok lehetőséget adnak.
Szeptemberben 163 ezer ember adatait rögzítették a menedékkérők regisztrálását és tartományok közötti elosztását szolgáló EASY nevű nyilvántartási rendszerben. Az év eleje óta regisztrált menedékkérők száma így 577 ezerre emelkedett Németországban.
Nincs alternatíva a határőrizetre
„Az Európai Unió egyre több politikusa beszél a külső schengeni határok védelmének a megerősítéséről. Mindnyájan azonban szemérmesen hallgatnak arról, hogyan kellene ezt megtenni. Mi nem fogunk várni, és azonnal segítünk a magyaroknak” – fogalmazott hétfőn Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter, aki 25 katonát és szárazföldi műszaki eszközöket ajánlott fel Magyarország számára a határvédelem megerősítéséhez. A cseh kormány arra is felhatalmazta Milan Chovanec belügyminisztert, hogy az európai uniós belügyi tárcavezetők migrációs válsággal foglalkozó csütörtöki ülésén újra utasítsa el a kötelező menekültkvóták bevezetését az EU-n belül.
A négy visegrádi ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – belügyminisztereinek találkozójára az uniós belügyi találkozó előtt kerül sor. Az uniós találkozóval kapcsolatos egyeztetésen kívül a miniszterek elsősorban a Magyarországnak nyújtandó visegrádi segítségnyújtásról fognak tárgyalni. Jelenleg Csehország tölti be a V4-ek soros elnöki tisztségét, és Prága ennek alapján kezdeményez közös lépéseket a migrációs válság megoldása érdekében. A cseh kormányzat korábban a menekültválsággal kapcsolatban már 50 nagy befogadóképességű katonai sátrat is küldött Magyarországra. A magyar kormány közben gőzerővel építi a határzárat a horvát–magyar határszakaszon is, ahol a hírek szerint a napokban lezárják a Balkánról érkező migránshullám útját.
Románia nincs felkészülve
Romániára nem nehezedik különleges migrációs nyomás, nagyjából ugyanannyi menekültkérelem érkezett a román hatóságokhoz, mint egy évvel korábban – jelentette ki Victor Ponta román miniszterelnök parlamenti beszédében. A kormányfő a bukaresti képviselőházban mutatta be a kormány jelentését a migrációról. Közölte, hogy az idei első kilenc hónapban 944 menekültkérelmet jegyeztek a tavalyi 900-hoz képest, és augusztusban csak 18 ilyen kérelem érkezett a román hatóságokhoz. Ponta szerint Románia nincs felkészülve a bevándorlók integrálására, ezért egy testületet hoznak létre, amely egyebek mellett szükséges törvénymódosításokat javasol, megvizsgálja a helyi hatóságokkal az integrációs lehetőségeket, és erőfeszítéseket tesz a menekültáradat miatt „újjáéledt populista és idegengyűlölő diskurzus visszaszorítására”. A román miniszterelnök közölte: helyes volt kormánya álláspontja, hogy Románia a kötelező menekültkvóták elvével nem értett egyet Brüsszelben, de szerinte hiba volt, hogy Bukarest Magyarországgal és Szlovákiával együtt az Európai Unió többi tagállama ellen szavazott.
Egyes emberek genetikailag hajlamosak lehetnek arra, hogy csak egyféle nemű gyermeket hozzanak világra – erre utalnak az Egyesült Államokban elvégzett új kutatási eredmények, amelyekről a Science News című tudományos portál számol be.
Harmadik alkalommal rendezte meg a budapesti Reménység Szigetén a Kárpát-medencei Konfirmandus Tábort az Erdélyi Gyülekezet. Az egyhetes esemény nem csupán egy nyári együttlét volt, hanem lelki kaland, és a jövő református nemzedék fontos mérföldköve.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.