Megállíthatatlannak tűnik Kárpátalján az ukránosítás

Ukrajnában az Európai Unió nyelveihez tartozó kisebbségi nyelveken oktató iskolák 2023 szeptemberétől áttérnek az ukrán nyelvre. Ezt Anna Novoszad, a kijevi kabinet oktatási minisztere jelentette ki október elején egy televíziós műsorban, hozzátéve: az orosz tannyelvű intézmények már jövő ősztől ukránra váltanak. Az oktatási minisztérium az iskolák mindkét kategóriáját felkészíti az átállásra az államnyelven való oktatásra – idézte a Kárpátalja hírportál a tárcavezetőt. A politikus szerint ezekben az iskolákban változatlanul megmarad a lehetőség az anyanyelv tanulására. Ez a miniszter szerint annyit jelent, hogy az anyanyelvet és az anyanyelvű irodalom elsajátítását önálló tantárgyként, valamint fakultatív oktatás keretében biztosítják.

A jogszabály szerint a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az ötödik osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd,

de a törvény engedélyezi egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

Kárpátalján sokan fűztek reményeket az idei ukrajnai elnök- és parlamenti választások után felálló új hatalomhoz bízva a Petro Porosenko volt államfő által fémjelzett időszak idején tapasztalt nyílt ukránosítás felülvizsgálatában. Aztán a nemzeti kisebbségeket hidegzuhanyként érte az oktatásért felelős új miniszter levele, amelyben a tárcavezető hangsúlyozta: az ukrán mint államnyelv használata nemcsak az oktatásban kötelező, hanem az oktatási intézmények munkatársai közötti szakmai kommunikációban, az órán kívüli foglalkozásokon, a tanulmányi kirándulásokon is, továbbá a munkatársaknak a diákokkal folytatott érintkezése során is, szóban és írásban egyaránt. A levélíró elismerte ugyan, hogy az oktatást szabályozó törvény 7. cikkelye szerint az etnikai kisebbségeknek joguk van az államnyelv mellett bizonyos tantárgyakat anyanyelvükön tanulni, de kiemeli, nagyon fontos az államnyelv elsajátításának népszerűsítése és támogatása.

Románia óvatosabban, Magyarország határozottan igyekezett jobb belátásra bírni Kijevet, egyelőre sikertelenül.

Klaus Johannis szeptemberben az ukrán oktatási törvény módosítását sürgette a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott New York-i megbeszélésén. Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője lapunk megkeresésére elmondta, Románia fontos katonai szövetségese Ukrajnának, így román szakemberek látják el részben a kijevi kormány információs rendszerének védelmét. „Vélhetően ez is közrejátszik a nyelvi jogokban való szívélyesebb ukrán hozzáállásban. Kijev igyekszik megosztani nyugati szomszédait e témában, de hallgat a komoly érvekre is. Románia várhatóan alapítványi rendszerben bővítheti az anyanyelvi oktatást Ukrajnában" – fogalmazott a szakértő.

A nemzetközi színtéren való tiltakozáson és a kétoldalú egyeztetéseken túl Magyarország igyekszik saját hatáskörben megoldást találni a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás biztosítására. Mintegy száz diák kezdhette meg tanulmányait az új tanévben a magyarországi támogatással, alapítványi rendszerben működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola keretében újonnan létesült Egán Ede Szakképzési Centrumában, az ungvári járási Nagydobronyban.