Maláj gép: parttalan bűnbakkeresés

EN-összeállítás 2014. július 29., 11:40

A világ nagyhatalmainak kölcsönös vádaskodása közepette zajlik a maláj utasszállító repülőgép kelet-ukrajnai katasztrófája okainak felderítése, a körülmények kivizsgálása, a holttestek elszállítása. A közvélemény Oroszország elleni intézkedéseket sürget.

 

Maláj gép: parttalan bűnbakkeresés
galéria

Kimondhatatlan gaztett! – így minősítette Barack Obama amerikai elnök a közel háromszáz áldozat halálát okozó kelet-ukrajnai katasztrófát. Mint ismeretes, a Malaysia Airlines nemzeti légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó Boeing 777-es gépe július 17-én, csütörtökön zuhant le oroszbarát szakadárok által ellenőrzött területen. Az ukrán–orosz határtól mintegy 50 kilométerre fekvő Grabovo falu közelében becsapódott gép 283 utasa és tizenöt fős személyzete, összesen 298 ember vesztette életét a tragédia során.

Több nyugati állam is terrorcselekménynek nyilvánította az esetet, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pedig közzétette két állítólagos szakadár lehallgatott beszélgetését, amely az SZBU szerint azt bizonyítja, hogy a donecki szeparatisták Oroszországból kaptak egy Buk-M típusú légvédelmi rakétarendszert, az azt kezelő legénységgel együtt. A felvételt tartalmazó videó feliratozása szerint a szakadár fegyveresek egyik parancsnoka az orosz katonai hírszerzés igazgatójának jelentett, azt állítva: egy kozák egységük lelőtt egy polgári repülőgépet. Sőt, a kijevi belügyminisztérium a YouTube videomegosztó portálon olyan felvételt hozott nyilvánosságra, amelyen egy Oroszország felé szállított, álcázott rakétarendszer látható. A videót állítólag pénteken, a hajnali órákban vették fel. Arszen Avakov belügyminiszter szerint a faágakkal letakart rakétarendszert Krasznodon városán keresztül szállították az orosz határ felé, három rakétája közül a két szélső a kilövőszerkezetben van, a középső nem látható. A miniszter nem tartja kizártnak, hogy ez az a Buk típusú rakétarendszer, amellyel lelőtték a malajziai utasszállítót. Vitalij Najda, az SZBU elhárítási részlegének vezetője egyenesen azt állította, hogy orosz állampolgárok működtették a maláj gépre lövő rakétarendszert. Najda azt mondta, Ukrajna igazolni tudja, hogy három BUK-1 (nyugati kódnevén SA–11) föld-levegő rakétarendszer és egy háromtagú kezelőszemélyzet érkezett Oroszországból a szomszédos Ukrajna területére.

Információk és cáfolatok

Moszkvai állítások szerint viszont az orosz védelmi tárca nem észlelt rakétaindítást a maláj utasszállító múlt csütörtöki katasztrófája idején. Az ezzel kapcsolatos dokumentumokat mihamarabb a nemzetközi szakértők rendelkezésére bocsátják, akárcsak azokat az anyagokat, amelyek szerint – hangzik Moszkva álláspontja – a maláj utasszállító közelében, 3-5 kilométeres távolságra egy ukrán harci gép, feltehetően egy Szu-25-ös vadászbombázó repült. A Pentagon azonban nyilatkozatban cáfolta ezt az információt. Eileen Lainez, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője felhívta a figyelmet Petro Porosenko ukrán államfő megszólalására is, aki a CNN-nek nyilatkozva cáfolta az értesülés valóságtartalmát. Lainez nem részletezte, hogy az amerikai szakértők egyáltalán megvizsgálják-e az Oroszország által továbbított dokumentumokat vagy a nyilvánosság elé tárják-e saját bizonyítékaikat. A SzU-25-ös rövid idő alatt elérheti a tízezer méteres magasságot, fegyverzetében általában megtalálhatók az R-60-as levegő-levegő rakéták, amelyek akár 12 kilométeres távolságról is leküzdhetik a megadott célpontot. Az orosz légtérellenőrzés adatai szerint amúgy a Boeing 777-es – miután átrepült Doneck felett – 14 kilométerre eltért a kijelölt útiránytól, majd megpróbált korrigálni.

Állítólag műholdfelvételekkel tudja bizonyítani az orosz fél, hogy az ukrán hadsereg Buk légvédelmi rakétarendszereket mozgatott a délkelet-ukrajnai „népfelkelők” állásainak körzetében a maláj utasszállító katasztrófáját megelőzően, illetve a napján. Július 17-én az orosz szputnyikok felvételei szerint Luhanszk körzetéből eltűnt a Buk, de az indítóállást felfedezték egy másik képen, Donecktől 50 kilométerre keletre, Sahtyorszktól 8 kilométerre délre. „Felmerül a kérdés, hogy miért települt át a rakétaüteg közvetlenül a tragédia előtt a népfelkelők által ellenőrzött körzetek közvetlen közelébe? A területről július 18-án készült felvételek már azt mutatják, hogy az üteg elhagyta korábbi pozícióját” – hangoztatta Andrej Kartopolov altábornagy, az orosz vezérkar hadműveleti főcsoportfőnökségének vezetője. Szerinte éppen július 17-én volt észlelhető a Buk légvédelmi rendszerek rádiólokációs tevékenységének megnövekedett intenzitása.

Tetemek hűtővagonokban

A kijevi kormány és az oroszbarát szakadárok csak vasárnap jutottak megállapodásra arról, hogy az ukrán hatóságok speciális hűtővagonokban elszállíthatják a helyszínről a holttesteket. Ukrajna ugyanis hajlandó átadni Hollandiának a koordináló szerepet a malajziai utasszállító repülőgéppel történtek kivizsgálásában, továbbá kész közreműködni a holttestek Amszterdamba szállításában. Az indoklás szerint azért, mert az áldozatok többsége holland volt. Elszállításukra két vasúti szerelvényt küldtek a kelet-ukrajnai Torezbe. A holttesteket kezdetben a hűtővagonokban tárolták Torez vasútállomásán, majd Harkivba szállították, ahol elvégzik a genetikai vizsgálatokat.

Megérkeztek Ukrajnába a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szakértői is, hogy részt vegyenek a maláj utasszállító ügyének kivizsgálásában. A kanadai székhelyű szervezet figyelmeztet: a kivizsgálás hosszadalmas folyamat, valamennyi érintettnek együtt kell működnie a nemzetközi szakértőkkel, különösen fontos, hogy hozzáférést biztosítsanak minden bizonyítékhoz és a katasztrófával kapcsolatos adathoz.

Moszkva azt szerette volna elérni, hogy ne az ukrán hatóságok, hanem az ICAO vezesse a vizsgálatot. Petro Porosenko ukrán államfő azonban hétfőn bejelentette, hogy kész felajánlani az incidensben a legsúlyosabb veszteségeket elszenvedett Hollandiának az ügy felderítésének irányítását. Frans Timmermans holland külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén bejelentette: elfogadta Porosenko javaslatát, így a vizsgálatot Hollandia fogja vezetni szorosan együttműködve az érintett országokkal, az ENSZ-szel és az ICAO szakértőivel.

A katasztrófa után öt nappal a kelet-ukrajnai szakadárok egyik vezetője átadta a malajziai szakértőknek a gép két fekete dobozát, azzal a feltétellel, hogy az ICAO is megvizsgálja a repülési adatokat, illetve a pilóták és az irányító központ kommunikációját rögzítő berendezéseket.

Két kolozsvári diák az áldozatok között
A lelőtt repülőgépen utazott a kolozsvári orvosi egyetem két diákja is – egy ausztráliai orvosi kongresszusra tartottak a maláj utasszállítón. A román és kanadai kettős állampolgárságú fiatalember és német állampolgárságú barátnője az egyetem másodéves hallgatói voltak. Előbbi családja – amely névtelenséget kért – Kolozsvárról vándorolt ki Kanadába. A 24 éves fiatalember tanulni tért vissza szülővárosába. A második egyetemét végző hallgató az egyetem szenátusának a diákképviselője volt. 

Putyin felelősségét firtatják

Oroszország és különösen Vlagyimir Putyin orosz elnök felelőssége rábírni a kelet-ukrajnai szeparatistákat, hogy a nemzetközi szakértők vizsgálatokat folytathassanak a maláj utasszállító gép lezuhanásának helyszínén. Mint mondta, a szakadárok, akik Oroszországtól kaptak kiképzést és fegyvereket, valamint többségükben orosz állampolgárok, holttesteket és bizonyítékokat távolítottak el onnan. Kanada újabb, egész szektorokat érintő gazdasági szankciókat léptet életbe Oroszországgal szemben a maláj utasszállító gép kelet-ukrajnai lelövése miatt – jelentette be Stephen Harper kanadai kormányfő. „A polgári repülőgép lelövése, amely egy felháborító bűncselekmény, Oroszország katonai agressziójának és Ukrajna illegális megszállásának egyenes következménye, és bizonyítja annak szükségességét, hogy a nemzetközi közösségnektovábbra is nyomást kell gyakorolnia a Putyin-rezsimre” – fogalmazott közleményében Harper.

Az Európai Unió készen áll arra, hogy keményebb szankciókat vezessen be Oroszország ellen – szögezte le a brit kormányfő is. „Oroszországnak tudnia kell, ha nem történik radikális változás a viselkedésében, a tettek következnek majd” – fogalmazott David Cameron. A François Hollande francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral telefonon egyeztető brit kormányfő elmondta, a büntetőintézkedések elsősorban a védelmi szempontból kettős felhasználású, korszerű ipari eszközöket érinthetik.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.