Kettős szorításba került Ukrajna. Egyrészt keleten dúl a háború, mindennaposak a rombolások, a hadi cselekmények, a menekültek tömege pedig már milliós nagyságrendű. Másrészt rendkívül súlyos gazdasági válságba került az ország, amely száz százalékban leértékelte a nemzeti valutát, szinte lehetetlenné téve egy működőképes költségvetés kialakítását. „Ilyen körülmények között elsősorban annak érdekében kell megtennünk mindent, hogy békét teremtsünk az országban. Mindenfajta fejlődés, jogérvényesítés nulladik feltétele a béke megteremtése Ukrajnában” – vázolta a helyzetet Brenzovics László. A Petro Porosenko államfő pártjának listáján mandátumot szerző politikus – a kárpátaljai magyarság egyetlen képviselője a kijevi parlamentben – az elmúlt hét végén Erdélyben járt, az erdélyi magyar politikai-közéleti mindkét eseményén, a néppárti kongresszuson, illetve az RMDSZ megalapítása 25. évfordulójának ünnepségén is tiszteletét tette.
Ki nem akarja a békét?
„Ukrajna története egyik legsúlyosabb válságát éli meg, és mivel gyakorlatilag az ország államiságának kérdése van napirenden, mindez rányomja a bélyegét a parlament munkájára, napirendjére is – válaszolta kérdésünkre, hogy miként lehet képviselni az ukrajnai magyarság érdekeit a háborús állapotok közepette. – Emiatt tulajdonképpeni eredményekről beszámolni nem tudok. Legfeljebb arról, hogy minden esetben igyekszem érvényt szerezni azoknak az igényeknek, próbálok hangot adni mindazoknak a dolgoknak, amelyek a kárpátaljai magyarság, az ország stabilitása szempontjából fontosak. Sajnálatos módon ennek a válságnak nem is látjuk a végét.”
Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen a hangulat a kárpátaljai magyarság körében, hogyan éli meg a közösség az ország keleti felében dúló háborút. Különösen annak ismeretében, hogy a január 20-án kezdődött részleges mozgósítás a magyarokat sem kerüli el, és amelynek kapcsán a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökeként már kifejezte reményét, hogy a tavalyihoz hasonlóan nem lesz aránytalan. „Az igény elsősorban természetesen az, hogy béke legyen. A feszültség most rendkívüli, hiszen nap mint nap egyre többen halnak meg emberek Kelet-Ukrajnában. Mondanom sem kell, hogy a magyar közösség tagjai is féltik a férjeiket, fiaikat, akiknek ebben az értelmetlen háborúban kell elpusztulniuk. Viszont mint bármelyik ukrán állampolgárra, ránk is vonatkoznak Ukrajna törvényei. Azt azonban mindenképpen szeretnénk elérni, hogy a kényszer eredményezte mostani sorozás törvényes és arányos legyen” – mondta Brenzovics.
A KMKSZ nem rendelkezik adatokkal afelől, hogy jelenleg hány magyar vesz részt a kelet-ukrajnai hadműveletekben, viszont indítottak egy akciót, amelynek keretében az érintett magyar családok jelezhetik, ha férjük vagy gyermekük a harcok dúlta területeken szolgál a hadsereg kötelékében. Eddig körülbelül nyolcvan család jelentkezett, és valószínűsíthető, hogy ez a szám nagyságrendben nem nő. Igyekeznek támogatni ezeket a magyar családokat, a szövetség gyűjtést szervezett az érdekükben, a befolyó pénzt folyamatosan juttatják el a hozzátartozóknak.
Brenzovics elégtelennek tartja a nemzetközi erőfeszítést is. „Szimbolikus példája ennek a francia magazin elleni merénylet, akkor az egész világ megmozdult, Párizsban nagyszabású tüntetés is zajlott, amelyen állam- és kormányfők jelentek meg. Miközben a Franciaországban történtekhez hasonló események Ukrajnában naponta bekövetkeznek, a nemzetközi közvélemény részéről ma sem látom azt az erőfeszítést, amely megoldaná az ukrajnai kérdést. Pedig ez a háború itt, Európa határain dúl, és máris befolyásolja az egész kontinens jövőjét.”
Az ukrajnai magyar politikus szerint nyilvánvaló, hogy bármilyen tárgyalások is zajlottak eddig a kérdésben, soha nem jutottak el olyan szintre, nem kerültek napirendre olyan érdemi kérdések, amelyek a konfliktus befejezését célozták volna. Az is nyilvánvaló, hogy minden egyes, valamilyen apró sikerrel kecsegtető tárgyalási forduló után hatalmas provokáció következik, amelynek civilek vagy katonák esnek áldozatul. „Úgy tűnik, a konfliktusban résztvevő bizonyos erők nem érdekeltek a rendezésben. Közben tudom, hogy ha a világ meg akar oldani valamilyen kérdést, meg is oldja. Az ukrajnai helyzet olyannyira elmérgesedett, hogy a konfliktus lokalizálásához és befejezéséhez valamennyi nagyhatalom, Európa és az Egyesült Államok közös erőfeszítése szükséges. Más kiút nincs ebből a helyzetből, amelynek esetleges elharapózása humanitárius katasztrófával fenyeget.”
Állampolgársági krízis
A kárpátaljai magyarságot érintő érzékeny téma, hogy Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az év elején Ungváron kijelentette, hogy az ukrán–magyar határon hamarosan bevezetendő közös vámellenőrzés lehetővé teszi majd a kettős állampolgársággal rendelkező ukrán állampolgárok kiszűrését és megbüntetését. A tárcavezető emlékeztetett arra is, hogy az ukrán alkotmány és a hatályos törvények tiltják a kettős állampolgárságot. „Egyelőre nem éreztük e fenyegetés hatását. Az ukrán törvények nem teszik lehetővé a kettős állampolgárság büntetését, igaz, nem is tiltják azt. A szélsőséges Szvoboda párt a kijevi parlament elé terjesztett egy törvénytervezetet, amely szerint aki fölveszi egy másik ország állampolgárságát, automatikusan elveszítené az ukránt. Ez azonban ellentétes az ország alkotmányával. Én nem hiszem, hogy Kijevnek érdekében áll hozzányúlni ehhez a kérdéshez, tovább növelni a feszültséget az országban. Annál is inkább, mivel a Krím-félsziget bekebelezése után mindenkivel fölvétették az orosz állampolgárságot, de az ottani lakosság nem mondott le az ukránról. Ha ez a törvény életbe lép, a Krím-félszigeten egyetlen ukrán állampolgár sem maradna. Ehhez a kérdéshez toleránsan kell viszonyulniuk a kijevi hatóságoknak, hiszen az ukrán állampolgárok számára a kettős állampolgárság intézménye valójában előnyöket jelent” – fejtette ki Brenzovics László.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.