Digitális világháború a 21. században

Kádár Hanga 2017. február 03., 20:47 utolsó módosítás: 2017. február 04., 11:37

Egyre több ország állít fel kiberhaderőt, hogy más államok titkos információit megszerezze vagy elzárja a számítógépes vezérlésű gázcsapot. Közben hackerek százai csapolnak le dollármilliókat nemzetközi bankoktól. Sokan felteszik a kérdést: mennyire állunk közel a kiberháborúhoz?

Digitális világháború a 21. században
galéria
Fotó: POPSCI.COM

„A következő Pearl Harbor egy számítógépes támadás lesz” – mondta Leon Edward Panetta, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) egykori igazgatója. Ma már világszerte egyre több hír röppen fel, hogy egy-egy kormányzati szerv vagy nagyvállalat ellen kibertámadást indítottak. Angela Merkel tavaly kijelentette, meg kell erősíteni Németország digitális védelmét, de az amerikai elnökválasztással kapcsolatban is elhangzott, hogy Donald Trumpot orosz hackerek segíthették az elnöki székbe. A kiberháború egyértelműen informatikai hadviselést jelent. Ennek keretében terrorszervezetek, szélsőséges ideológiák köré gyűlt csoportosulások, illetve államok, kormányzati szervek próbálnak kárt és zavart okozni egymás számítógépes hálózataiban, hogy megszerezzenek, esetenként pedig megsemmisítsenek adatokat. Számos biztonságpolitikai szakértő szerint a 21. században nem az arzenál fejlettsége határozza meg egy állam katonai hatalmát: a legnagyobb fegyver ugyanis napjainkban az információ. A 2000-es években a katonai műveletek célja már nem a nyílt, úgymond csatatéri támadás, hanem az ellenség belülről történő szétzúzása.

A világháló mára átlagos elemévé vált az ember hétköznapjainak, a globális használat miatt pedig a számítógép-hálóza­tokkal átszőtt világ sohasem volt olyan sebezhető, mint napjainkban. A kibertámadások veszélye ebben rejlik: a banki és pénzügyi számítógépes hálózatokba, vezetékes és mobil kommunikációs rendszerekbe, egészségügyi informatikai rendszerekbe lehet betörni. Vagyis egy ország teljes irányítását meg lehet zavarni.

Bűnözők és katonák

Kibertámadók alatt nem csak az államok között zajló információs háború katonáit értjük: a kiberbűnözők olyan tehetséges hackerek, akik saját boldogulásuk érdekében törnek fel rendszereket – anyagi hasznot remélve. A hacktivistákat általában személyes politikai, ideológiai cél vezérli, míg a nemzetállamok közötti támadások jelentik a digitális támadások legfelsőbb fokát, a valódi kiberháborút. Mivel napjainkban szinte minden rendszert digitális vezérléssel működtetünk, a kibertámadások megvalósítása a hozzáértők számára nem túl bonyolult. A transzszibériai gázvezeték 1983-as felrobbanását a világűrben is észlelni lehetett, a történelem eddigi legmonumentálisabb, nem nukleáris robbanásaként tartják számon. Az esemény a hidegháború egyik látványos mozzanata volt: az amerikaiak megszerezték az oroszok terveit, majd Kanadában le is gyártották a technológiát, amelynek számítógépes vezérlőprogramjába trójai modul alapján írt vírust épített be a CIA. Az időzített trójai feladata az volt, hogy a szivattyúk és szelepek szabályozásának változtatásával olyan magas nyomást idézzen elő a vezetékben, amelyet a szerkezet nem tud elviselni. Az eredmény három kilotonnás detonáció volt.

2003-ban a Titan Rain nevű kínai csoport indított hacker­támadást az Egyesült Államok számítógépes rendszerei ellen. A támadók az USA hadititkaira vadásztak: számos fontos rendszerbe, köztük a Pentagon (a Védelmi Minisztérium székhelye) és a NASA hálózatába is betörtek, de az évek során a legtöbb támadás a Pentagont érte. Röviddel ezután fontos adatokat loptak a szövetségi személyzeti hivatal rendszeréből, amelynek védelmi hálózatát azelőtt sohasem fejlesztették rendszeresen, és a karbantartást is elhanyagolták.

A történelem első nagyszabású, országok közötti ki­­ber­háborújának a 2007-es orosz–észt konfliktust tartják. 2007 áprilisában zavargások törtek ki Észtország fővárosában a tallinni szovjet hősi emlékmű eltávolítása miatt. A tüntetők és a rendőrség többször összecsaptak, halálos áldozatokról is szóltak a hírek, Oroszország kereskedelmi bojkottal fenyegetőzött, a két állam közti diplomáciai viszony jelentősen megromlott. Néhány nappal az első tüntetések után az oroszok kibertámadást indítottak Észtország ellen azzal a céllal, hogy megbénítsák az ország gazdaságát és telekommunikációját. A balti állam online adatforgalmát irányító, kulcsfontosságú szerverek naponta omlottak össze, szakértők szerint a digitális ostrom sokkal súlyosabb gazdasági károkat okozott Észtországnak, mint azok a szankciók, amelyekkel Moszkva korábban fenyegette szomszédját. Oroszország tagadta a hackertámadással kapcsolatos vádakat, két évvel később pedig fiatal aktivisták magukra vállalták az ügyet, mondván: saját elhatározásukból, nem a kormány megbízásából cselekedtek. A Nasi nevet viselő szervezet működését ugyanakkor korábban a Kreml támogatta.

A kétezres évektől egyre sűrűsödtek, lassan pedig már megszokottá váltak a médiában a kibertámadásokkal kapcsolatos hírek. 2008-ban az orosz–grúz konfliktus során Moszkva számos grúz kormányzati weboldalt bénított meg, tartalmukat megváltoztatta, bár Oroszország ekkor sem ismerte el, hogy a digitális támadás kormányzati megbízásból történt. Az egyik legnagyobb problémát tehát ez jelenti: egy támadást elszenvedett ország legtöbb esetben nem tudja, hogy civil aktivisták vagy egy másik állam kormányának utasítása áll a háttérben.

Kínai, orosz és amerikai hackerek

Az Egyesült Államokban székelő Google és Adobe szoftvercégeket 2009-ben vélhetően kínai támadók ostromolták egy hónapon keresztül. A szoftverek jogosulatlan lemásolása és árusítása nagy kárt okozhatott volna az akkor válsággal küzdő amerikai gazdaságnak, bár a szakértők szerint a leállításig így is rengeteg fontos információt megszerezhettek. 2010-ben iráni ipari létesítményeket működtető számítógépes hálózatokat támadott meg egy STUXnet-nek nevezett vírus, amely nagyjából 1000 urándúsító centrifugát tett használhatatlanná az iráni Natanzban. Bizonyíték hiányában csak találgattak a helyi szakértők, hogy az Egyesült Államok vagy Izrael indította-e a támadást.

Egy évvel később a kiber­tör­ténelem legnagyobb kémkedési akciójáról rántotta le a leplet az amerikai McAfee biztonságtechnikai cég. Az utólag a Sötét patkány hadművelet (Operation Shady Rat) címet kapott akció során éveken keresztül gyűjtöttek információkat a hackerek 72 jelentős áldozatról, köztük az ENSZ-ről, hadiipari, elektronikai, energetikai óriáscégekről, hírügynökségekről, a Nemzetközi Olimpiai Bizottságról. Annyi adatot loptak, hogy azt már petabájtban számolták ki, ami a gigabájt egymilliószorosa (egy átlagos minőségű film a számítógépünkön körülbelül 2 gigabájtnyi tárhelyet foglal el). Bár teljes bizonyossággal nem állították, a McAfee vezetősége szerint a támadásokat Kínából vezérelték. 2015 decemberében Ukrajna energiaszektorát érte súlyos kibertámadás, mintegy 225 ezren maradtak áram nélkül. Az ukrán vezetőség szerint a támadásért Oroszország a felelős: egy trójai vírus megfertőzte az ipari vezérlőrendszert, és ideiglenesen leállította az áramszolgáltatást. 2016-ban hackerek feltörték a nemzetközi bankrendszer egyik pillérét, és 21 millió dollárt loptak a bangladesi banktól. Ezek a látványosabb példák, amiről a nagyközönség tudomást szerzett, de évente sokkal több kibertámadás ér nagyvállalatokat és nemzetközi szervezeteket egyaránt.

Világkörüli kiberhadseregek

A NATO 2008-ban alapította meg a digitális hadviselésre szakosodott intézetét, a Kibervédelmi Kiválósági Központot. Célja az volt, hogy a tagállamok és partnereik védelmét erősítse. A tallinni székhelyű intézmény rendszeresen tart technológiai előadásokat, konferenciákat és kiberhadgyakorlatokat, ugyanakkor rendszeresen felkéri tagállamait arra, hogy készítsenek jelentést védelmi rendszerük helyzetéről. Magyarországon a 2010-es évek elejétől foglalkoznak komolyabban a kibervédelmi kérdéssel, külön törvényeket és intézményeket iktattak be a magasabb biztonság érdekében, bár egyes szakértők szerint ez még korántsem éri el a szükséges szintet. NATO-tagként Románia is részt vesz a nemzetközi kiberbiztonsági fejlesztésekért szervezett programokban.

A világ ismert hackercsapatai körében a leghatékonyabbak között tartják számon az USA Kiberhadviselési Parancsnokságát, a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg 61398-as egységét, az orosz hackerhálózatot, Németország kiberhadseregét, a Szíriai Elektronikus Hadsereget, az iráni Forradalmi Gárda hackereit, az észak-koreai 121-es ügyosztályt, Franciaország kiberhadseregét, az Egyesült Királyság Kormányzati Kommunikációs Központját és az Iszlám Állam által működtetett Egyesült Kiberkalifátust. Az Anonymus mögött ugyanakkor nem áll semmilyen állami szervezet, mégis napjaink egyik legismertebb hackercsoportja, amelynek nevét sokan a Charlie Hebdo elleni terrortámadás után ismerték meg. Saját meghatározásuk szerint a pénzügyi és politikai zsarnokság ellen küzdenek, illetve minden olyan jelenség ellen, amely veszélyezteti a szólásszabadságot és a világháló szabadságát. Megtámadtak már drogkartellt, a WikiLeaks alapítójának, Julian Assange letartóztatása miatt pedig több órára lebénították az amerikai pénzügyi szervek weboldalait, náci tematikájú weboldalakat törnek fel, és teszik nyilvánossá a tartalmukat. 2015-ben a Charlie Hebdo francia hetilap ellen elkövetett terrortámadás után pedig háborút hirdettek az Iszlám Állam és az al-Kaida ellen.

Mit tehetnek a civilek?
Nem egyszer fordult elő, hogy a Yahoo bejelentette: meghackalték a rendszert és egymilliárd felhasználó személyes adatai kerültek veszélybe. A hétköznapi internetfelhasználókra elsősorban a hackerbűnözők jelentenek veszélyt, akik anyagi javak szerzésének reményében törnek fel számítógépes rendszereket. Az elektronikus postafiókokból értékes, eladható adatokra vadásznak, de olyan eset is előfordult, hogy egy metróhálózat vezérlését hackkelték meg, hogy egy fél napra elérjék az ingyenes utazás lehetőségét. Az adattolvajok azonban nem csak az online térben aktívak: elég, ha valamilyen internetes hálózatra csatlakozik számítógépünk, és a rendszer máris ki van téve a támadás veszélyének. Személyes dokumentumokat lophatnak el a merevlemezekről, vagy szélsőséges esetekben egy laptopokat gyártó cég nem hivatalos megbízásából vírussal töltik meg a rendszert, hogy kénytelenek legyünk új gépet vásárolni. A kiváló technikai tudással rendelkező hackerekkel szemben vajmi kevés lehetősége van a hétköznapi polgárnak, azonban vannak védelmi lehetőségek, amelyek legalább a hackerek által beüzemelt robotokként működő algoritmusok ellen védenek. Nem ajánlott könnyen letölthető, egyszerű vírusirtókat használni, azok ugyanis minimális védelmet nyújtanak: a licences, szakboltokban is megvásárolható vírusvédőkre ne sajnáljuk a pénzt. Ha a felhasználónak erre nincs lehetősége, akkor ingyenes változatot kell letölteni, de az operációs rendszer alapvető tűzfala semmiképpen sem elég. A mai vírusirtók többsége automatikusan fut a háttérben a számítógép használatakor, ám nem árt néha mélyvizsgálatot végezni a programmal, hogy az azonnal fel nem tűnő, rejtett kártevőket is észrevegye. Az e-mail fiókjaink esetében ajánlott a gyakori jelszócsere, és kövessük folyamatos figyelemmel a téma híreit, az esetlegesen meghackelt szolgáltatónak ugyanis kötelessége közölni, ha megtámadták a rendszert.
Ne tároljunk túl fontos adatokat a számítógépünkön hosszú ideig (például bankszámlaszám, jelszavak), a fájlokat tartsuk inkább egy külső merevlemezen, amit szükség esetén csatlakoztathatunk a számítógépünkhöz. Jelszavaink védelme érdekében gyakran töröljük a böngészési adatainkat, és ne dőljünk be az egyes szolgáltatók felkéréseinek, ha e-mailen felszólítanak: küldjük el a jelszavunkat, mert „rendszerújításkor” elveszett. A legtöbb szolgáltató ugyanis mindig rendelkezik automatikus biztonsági mentéssel, ha pedig bejelentkezési adataink mégis elvesznének, ők maguk állítanának elő programmal generált jelszót, amit majd megváltoztathatunk. A hozzáértőbb felhasználóknak érdemes elgondolkodniuk az adatok titkosítását végző proxyszerverek bevezetésén. 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.


ANONIM
NORMÁL
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport