Brexit: ami biztos, az a bizonytalanság

Állampolgári jogok a Brexit után címmel tartottak közös meghallgatást február elején az Európai Parlamentben, amelynek keretében azokat a következményeket vitatták meg, amelyek az Egyesült Királyságban élő uniós, illetve az Európai Unióban letelepedett brit állampolgárok életét befolyásolhatja a kilépés után. A brüsszeli közmeghallgatáson számos olyan megoldatlan kérdés fogalmazódott meg, amely negatívan érinti a szabadmozgást, a munkaviszonyt, a szociális és betegellátást, valamint a családegyesítést.

A kiindulópont szerint a kilépési megállapodásra irányuló tárgyalások során megfelelő előrelépést sikerült elérni. Ezeket vette górcső alá az EP Foglalkoztatási és Szociális Bizottsága, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottsága és a Petíciós Bizottság. Alapvető szempont az Európai Parlament részére, hogy a kilépési megállapodás tartalmazza az állampolgárok által jelenleg élvezett minden jogot, az egyenértékűséget és kerülje a megkülönböztetés minden formáját. A meghallgatáson jelen lévő brit civil szervezetek képviselői azokat a hibákat taglalták, amelyek már most is megtapasztalhatóak a brit hatóságok részéről a szigetországban letelepedett uniós polgárok, valamint az Európai Unióban élő britek ügyeinek kezelésében. Erre utalt A.L.Donskoy a „ the3million”csoport elnöke, aki szerint a személyi jogok sérülnek, mivel a jogokat átruházzák ugyan, de azokat nem erősítik meg, nincs biztosítva az adatvédelem.

A brit civilek szerint a letelepedési státuszhoz önkéntes regisztrációt ajánlanak, de mivel nem lesz fellebbezési lehetőség, az elutasítástól való félelemükben sokan nem élnek majd ezzel a lehetőséggel.

Az okmányok nélkül maradt EU-s állampolgárokat viszont kiutasítják az ország területéről. Az Egyesült Királyság készülő új bevándorlási törvénycsomagjában megoldatlan az idősek, a gyerekek, a házas- és az élettársak helyzete, akik jelenleg családtagként élnek a szigetországban. Már most tetten érhető a megkülönböztetés az egészségügyi szolgáltatások terén: rezidens státus hiányában az orvosi ellátást elutasítják.

A British in Europe civilszervezet elnöke, Jane Golding felhívta a figyelmet arra, hogy 2,1 millió brit él a huszonhét tagországban, és ezek jogai is védelemre szorulnak. Esetükben eddig csak a „common understanding”, az úri megállapodás érvényesült, ezentúl azonban az uniós előírásokból járó jogok megvédése keretében kell eljárni. A  20 százaléknyi nyugdíjas aggodalma az egészségügyi ellátás terén észlelhető, de egyben az ingatlanjogi kérdések is pontosítást követelnek. A szabadmozgás hiánya a szakmai és gazdasági jogokat kurtítaná meg, ez pedig minden britet érint, aki az Európai Unióban dogozik vagy tanul. Golding nehezményezte, hogy brit mulasztás miatt nincs érdembeli tárgyalás emberi és szociális aspektus alapján, ahogyan ez az írekkel folyik, a családegyesítés kérdése pedig teljesen mellőzött.  

E. Casale, a New Europeans elnöke szerint több millió brit szeretné megtartani uniós jogait, illetve EU-s állampolgárságát a Brexit utánra is.

A brit parlamentben konszenszus van arról, hogy az uniós polgárok jogait szavatolni kell, de garanciákat eddig nem fogalmaztak meg, dacára annak, hogy ez ötmillió EU-s polgárt érint. Ezért több civilszervezet követeli, hogy a két parlamentben –a brit törvényhozásban és az Európai Parlamentben –alakuljon ezzel foglalkozó szakmai csoport. E. Casale úgy véli, hogy Theresa May (portrénkon) csak tárgyalni akar, de jogalkotni nem, a brit kormányt mintha hidegen hagyná az unióban élő polgárainak sorsa. A brit szakember szerint a megoldás egy kölcsönös zöldkártyarendszer kidolgozása lenne, amely a jelenlegi jogok kölcsönös elismerését eredményezné.

Eleanor Spaventa,a Durham Law School professzora nehezményezte, hogy –a nyugdíjasok ellátmányát kivéve –a munkajogi és társadalombiztosítási kérdések még nem kerültek rendezésre. A nők, a gyerekek és az öregek helyzetének megoldása kimaradt a tárgyalásokból, de az iskolához való jog sem biztos. Az Európai Unió kötelessége, hogy az acquittól ne lehessen eltérni, mivel az Egyesült Királyság nem biztosít végrehajtási jogi garanciákat, készülő új jogi rendszere eltér az uniós jogtól, adott esetekben pedig túl szélesen értelmez, azaz visszaél az uniós joggal. A professzor szerint

az Egyesült Királyságból történő kitiltás, deportálás viszonylag könnyen érvényesíthető, ezért a civil jogvédők azt szorgalmazzák, hogy ne egyéni, hanem családi regisztráció legyen, így a családon belül mindenki védve lenne.

A mai bizonytalanság negatívan befolyásolja az Egyesült Királyságban élő külföldiek közérzetét, sőt, több öngyilkosságról is érkeztek már hírek. A politikai jogok terén is tisztázandóak a felmerült helyzetek: például a májusban esedékes londoni helyhatósági választások keretében megválasztott képviselők végig tudják-e vinni mandátumukat, vagy a Brexit után harmadik országbelinek lesznek tekintve? A jogászok szerint az a mérvadó, hogy a szerzett jogokat elveszíteni nem lehet, így jogi szempontból és nem politikaiból kell a tárgyalásokat lefolytatni.

Külön fejezet a családegyesítési kérdés, amely Jan Doerfel menekültügyi ügyvéd szerint a brit joggyakorlatban kimondottan szigorú: felnőtt családtag nagyon nehezen kap letelepedési engedélyt. Általában elutasítják a kérelmet, majd utólag okolják meg, hogy milyen jogalapon. A brit jog értelmében eseti elbírálás alá esik, és túlzottan magasak a kérelmekért fizetendő illetékek: tízéves folyamatos tartózkodás után 2297 fontot kell befizetni, de a teljes összeg elérheti akár a 6000 fontot is. Az eljárásnak sok az adminisztrációs nehezítése. Például a Máltán munkát vállaló, honosított brit állampolgár a hozzá csatlakozott orosz édesanyját nem engedik Angliában letelepedni. Míg a német-pakisztáni házaspár német –tehát uniós állampolgár –gyermekei a szülők válása után az országban maradhatnak, de pakisztáni anyjukat kiutasítják, mivel Theresa May szerint az ilyen személyek illegálissá válnak.

A bonyolult jogi esetek száma a Brexit után jelentősen megsokszorozódhat, megfelelő jogi normák hiányában pedig a jogbiztonság nem szavatolt.

Esther Lynch, az Európai Szakszervezetek Szövetségének Brexittel foglalkozó szövetségi titkára szerint sok anomália észlelhető munkaügyi kérdésekben is, hiszen a már meglévő szabályok sem biztosítanak zökkenőmentes eljárást. Julia Onslow-Cole, a jogi piacokkal és a globális bevándorlással foglalkozó részleg igazgatója szerint a vállalatokat érintő problémáknak se szeri se száma, az alkalmazottak a döntésképtelenség foglyai, nem tudják, hogy a maradást vagy a távozást válasszák-e. Az ezerháromszáz megkérdezett vállalati vezérigazgató szerint veszélybe sodródhat több ágazat szakképzett munkavállalói létszáma. A Brexit után érkező munkavállalókra is azok a szabályok kéne, hogy érvényesek legyenek, mint a már ott élőkre, ellenkező esetben nem lesz biztosított a nélkülözhetetlen szakképzett munkaerő.

Jonathan Portes, a King’s Col­lege profeszora azt hiányolta, hogy a brit kormány nem jövőorientált megközelítést alkalmaz, nem reagál pozitívan, az átmeneti időszakot a status quo állapotában akarja átvészelni, ami a jövő szempontjából komoly hátrányokat jelent. A Brexit időszakában érkező EU-s állampolgárok helyzete kétséges, hiszen nem világos, hogy mi következik a Brexit után, és hogyan alakulnak a jövőbeni kapcsolatok. Az előadó szerint kérdés, hogy milyen állásponton lesz az EU. Azt lehet tapasztalni, hogy a mobilitás kérdéséről nincs is szándék érdemben tárgyalni, mivel az a migrációt is érinti, ami jelenleg is bonyolult jogi helyzetet teremtett. Az egységes piac kérdésében is merev álláspontot tanúsít a brit kormány, de nem biztos, hogy ez így is marad: szakértők szerint elmozdulás lehetséges egy svájci, norvég, liechtensteini model felé.

Steve Peers az essexi egyetemen tanít uniós és emberi jogokat. Értelmezésében a jogi kötelezettségvállalásra nincs politikai akarat, feltételezhetően a távozási megállapodás szövege határozza majd meg az alapirányt. Ennek értelmében felügyeleti testületre lesz szükség, mivel már az ír határról szóló normák is nehezen követhetők a jogászok számára is. A hatáskörök terén a függetlenség alapvetően fontos aspektus, a letelepedett státusz alakulása ezen a téren meghatározó lesz, amennyiben sor kerül egy kölcsönösségen alapuló egyezményre. „A regisztráció ingyenes és digitális kell, hogy legyen, de ne zárjuk ki azokat sem, akik erre nem képesek, ebben és más kérdésben a huszonhét tagállamnak közös álláspontot kell kialakítania, a nemzeti parlamentek képviselőinek a véleménye figyelembevételével” – fogalmazott az angol jogász.

A nemzeti kormányok több és hatékonyabb védelmet kell, hogy biztosítsanak az Egyesült Királyságban élő polgáraiknak, az érdekérvényesítés nem csak az unió feladata.

A meghallgatáson felvetődött szakmai és politikai kérdések megoldása komoly kihívást jelent, ugyanis több milló emberi sors függ hosszú évtizedekre ennek eredményeségétől.

Krivánszky Miklós, Brüsszel