Bevándorlókérdés: kihajóznak a fregattok

MTI 2015. június 26., 22:14

Az európai uniós tagországok külügyminiszterei luxembourgi tanácskozásukon meghozták a döntést az illegális migráció megfékezését célzó földközi-tengeri katonai művelet első, felderítési szakaszának a megkezdéséről. A megbeszélésen Magyarországot képviselő Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kezdeményezte: a migráció ügyében ne csupán a máltai fővárosban tartsanak idén ősszel nemzetközi konferenciát a földközi-tengeri helyzet áttekintése érdekében, hanem Budapesten is rendezzenek csúcsértekezletet, amelyen megvitatnák a nyugat-balkáni migrációs útvonallal kapcsolatos problémákat.

Mint ismeretes, az elmúlt hónapokban egyre drámaibb méreteket öltött a Dél-Európába irányuló illegális migráció. Embercsempész bandák Észak-Afrikából, elsősorban Líbiából túlzsúfolt lélekvesztőkön indítanak útnak főként Olaszország partjai felé a háborúk, egyéb konfliktusok, illetve a nyomor elől menekülő afrikai, közel-keleti, ázsiai embereket. Az Európába eljutó tízezrek mind nagyobb terhet jelentek a célországoknak, a tengeren időnként felboruló, elsüllyedő bárkák utasai közül pedig százakat nyel el a hullámsír.

Az EU-országok csúcsvezetői áprilisban úgy döntöttek, hogy az uniónak erő alkalmazásával is fel kell lépnie az embercsempészek tevékenysége ellen. A tagállamok külügyminiszterei május 18-án – római főhadiszállással – életre hívták az EUNAVFOR Med elnevezésű tengeri műveletet, amelynek a parancsnoka Enrico Credendino olasz ellentengernagy. A műveletbe több uniós ország hadihajója kapcsolódik be. A műveleti tevékenység első szakasza – amelynek a megkezdéséről Luxembourgban döntöttek – légi és haditengerészeti felderítésre, értesülések gyűjtésére, a csempészek által leggyakrabban használt útvonalak feltérképezésére, szükség esetén a nyílt tengeren bajba került hajókon levő emberek mentésére korlátozódik. A most meghozott döntés alapján kijelölt hadihajók is megjelennek az érintett térségben.

„Földrajzilag differenciált megközelítésre van szükség” – hívta fel a figyelmet a magyar külügyminiszter. Magyarországra idén eddig ötvenezernél is több bevándorló érkezett, míg Görögországba 48 ezer, Olaszországba pedig 47 ezer. Úgy tűnik, a nyugat-balkáni migrációs útvonalat nemcsak a balkáni országokból érkezők használják, hanem egyre inkább közel-keletiek és afrikaiak, afganisztániak, pakisztániak és szíriaiak.

A máltai La Vallettában szeptemberben tartanak találkozót az EU-államok és az érintett szomszédos térségbeli országok csúcsvezetői a földközi-tengeri migrációs nyomás ügyében. Szijjártó most kezdeményezte, hogy ősszel – és nem ősz végén – Budapesten is legyen csúcstalálkozó, amelyen az EU, a Nyugat-Balkán, a Közel-Kelet és keleti mediterrán térség vezetői vennének részt, és vitatnák meg a nyomás csökkentéséhez szükséges intézkedéseket. A magyar külügyi tárca vezetője szerint Orbán Viktor miniszterelnök fel fogja vetni, hogy ennek az őszi budapesti csúcstalálkozónak a kezdeményezése kerüljön be a június végi, Brüsszelben tartandó EU-csúcstalálkozó következtetései közé.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.