A görög nemek tárgyalási pozíciót teremtettek?

EN-összeállítás 2015. július 09., 18:46

Rövid időn belül kétszer is temették Görögországot, s ez is jelzi, mennyire nem ért még véget az EU–Görögország mérkőzés. Először akkor írta le mindenki a görögöket, amikor nem fizették ki a soros IMF-részletet. Aztán a pénzvilág újból eltemette őket, mivel a népszavazáson majdnem kétharmad arányban győztek a nemzetközi hitelezők javaslatait elutasító nem voksok. A görög drámának azonban továbbra sincs vége. A görög kormány új javaslatokat terjesztett elő az euróövezeti állam- és kormányfők keddre, lapzártánk után összehívott csúcsértekezletén – legalábbis ebben állapodott meg előzetesen Angela Merkel német kancellár és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök.

A hét némi meglepetéssel kezdődött, hiszen a korábbi görög pénzügyminiszter, Jánisz Varufakisz hétfőn reggel bejelentette, hogy a választások sikere dacára azonnali hatállyal lemond posztjáról. A tárcavezető a Twitter közösségi oldalon közölte: „Nem sokkal a referendum eredményének bejelentése után tudomásomra jutott, hogy az eurócsoportból (az euróövezeti pénzügyminiszterek közül – a szerk.) néhányan, és más »partnerek« azt szeretnék, ha nem vennék részt a testület ülésein, és a miniszterelnök úgy ítélte meg, hogy ez hasznos lehet a megállapodás elérése szempontjából.” Helyét Evklídisz Cakalotosz, a nemzetközi hitelezőkkel tárgyaló görög delegáció korábbi vezetője vette át.

Elfajuló válság

A görög választók jelentős többsége mindenesetre már korábban ítéletet mondott: a vasárnapi népszavazáson elutasította a nemzetközi hitelezők többek között áfaemelést és a nyugdíjrendszer átalakítását tartalmazó ajánlatát. A görögök több mint 60 százaléka szavazott nemmel a választásra jogosultak több mint felének részvétele mellett. „A görög kormány nem mérlegel olyan eshetőséget, hogy saját új pénzt bocsásson ki” – idézte a görög Star Tv az egyik kormánytagot. Efklídisz Cakalotosz úgy fogalmazott: „Nagyon nem hiszem…, hogy kitessékelnének minket (az euróövezetből). Bármikor készek vagyunk folytatni a megbeszéléseket”.

A német pénzügyi szektor ugyanakkor épp ellentétes nyilatkozatokat tett a szavazás után. A német betéti bankok és az exportőrök szövetségének vezetői is leszögezték, Athén nem maradhat az euróövezet tagja. Nemzetközi pénzügyi szakértők szinte egyöntetűen úgy tartják, hogy Görögországot jelen helyzetben, ekkora adóssággal soha nem lehet növekedési pályára állítani. Egyes kommentátorok szerint ugyanakkor Athén euróövezeti kilépőjébe akár Angel Merkel német kancellár is belebukna.

Londoni pénzügyi elemzők szerint a hivatalos hitelezők megállapodási javaslatait határozott többséggel elvető görögországi népszavazás után a legvalószínűbb forgatókönyv most már a Grexit, vagyis Görögország távozása a valutaunióból. Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays elemzőstábja helyzetértékelésében az szerepel, hogy a görög bankválság a továbbiakban valószínűleg fizetőképességi válsággá fajul, amint az eurójegybank (EKB) leállítja a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatást (ELA).

Kiszállás, de mikor és hogyan?

Az Európai Központi Bank (EKB) egyelőre folytatni látszik a görög bankoknak nyújtott sürgősségi likviditási támogatás (ELA) folyósítását A görög kormány mindenesetre úgy döntött, hogy két nappal, július 8-ig meghosszabbítja a bankok zárva tartását, emellett pedig tőkekorlátozásokat vezettek be, így egyebek között 60 euróban limitálták a helyi kibocsátású bankkártyával naponta felvehető készpénz összegét, és megtiltották az átutalásokat külföldre. A további fejlemények attól függnek, hogy az EKB kormányzótanácsa milyen döntést hoz a görög bankok működését biztosító sürgősségi likviditási támogatásról.

A jelenlegi állapot alapján valószínűnek tűnik, hogy ismét elindul valamiféle tárgyalás Görögország és a hitelezők között, de mivel a hitelezők legutóbbi megállapodási ajánlata már a múlté, a tárgyalásokat szinte az alapoktól kellene újrakezdeni, vélekednek a Capital Economics elemzői. A ház szerint a legvégső határidőnek július 20-a tűnik, amikor Görögország egy 3,5 milliárd eurós kötvényadósság-hányadot lenne köteles törleszteni az eurójegybanknak (EKB), az addig hátralévő időben viszont most már rendkívüli nehézségekbe ütközne a görög kormány és a hitelezők részéről is a megállapodás elérése.

Ha Görögország ezt a törlesztési kötelezettségét nem teljesíti, az teljesen biztosan lehetetlenné tenné az EKB számára a görög bankrendszernek nyújtott likviditási támogatás fenntartását. A Capital Economics londoni elemzői szerint ráadásul a valós határidő még szorosabb lehet, hiszen vannak arra utaló jelek, hogy a görög bankrendszerben már csak néhány napra elegendő készpénztartalék maradt. Bármiféle olyan megoldás, amelyben nem szerepel nagymértékű adósságleírás, csak ennek az elkerülhetetlen fejleménynek az elodázása lenne. Görögországnak egyébként is versenyképesebb árfolyamú valutára lenne szüksége az olyan ütemű és tartósságú gazdasági növekedéshez, amely hosszabb távon helyrehozhatná az ország közfinanszírozási helyzetét. Mindezeket egybevetve a Capital Economics londoni elemzői azzal számolnak, hogy Görögország végül elhagyja az euróövezetet. A kérdés csak az, hogy mikor és hogyan.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.