Széki gróf Teleki Pál JánosEde Budapesten született 1879. november 1-jén, apja rövid ideig belügyminiszter volt Tisza Kálmán kormányában. Magántanulóként végezte iskoláit, majd jogot és földrajzot hallgatott. Egyetemi évei alatt részt vett az erdélyi társaság jeles, évente ismétlődő eseményein, a zsuki falkavadászatokon és a kolozsvári jótékonysági bazáron.
Bissingen-Nippenburg Johanna grófnővel kötött házasságából két gyereke született, a grófnő csupán egy évvel élte túl férjét. (Fia, Teleki Géza 1940-től 1944-ig a Kolozsváron újraindult Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen tanár, a Gazdasággeológia és Geografia Tanszék vezetője volt, majd egy ideig közoktatási miniszter. Unokája, a Kolozsváron született, de az Egyesült Államokban élt Teleki Géza Pál neves antropológus lett, két éve, 2014 januárjában hunyt el.)
Két miniszterelnökség
Teleki zavaros, tragikus, ugyanakkor érdekes történelmi pillanatokban volt Magyarország miniszterelnöke. Először akkor lett a kormány vezetője, amikor egy vesztes háború után feldarabolták hazáját. Neki jutott ki az a hálátlan feladat, hogy a trianoni békeszerződést 1920-ban elfogadtassa a parlamenttel. A fájdalom számára annál is nagyobb lehetett, hogy az 1910-es népszámlálás eredményei alapján elkészített egy úgynevezett „vörös térképet”, amit Magyarország határainak igazságos kijelölése érdekében rajzolt meg. Bár a húszas években már ismert földrajztudós volt, meglátásait senki sem vette figyelembe.
IV. Károly király visszatérési kísérlete után 1921. április 14-én lemondott a miniszterelnökségről, mivel személyesen találkozott a királlyal, így gyanúsítgatások sora érte. Első miniszterelnökségéhez kötődik a vitatott numerus clausus törvény, amely a felsőoktatási helyeket szabályozta a nemzetiségek arányában. 1922. június 10-ével Horthy Miklós kormányzó őt nevezte ki az ország főcserkészévé.
A negyvenes évek elején, a második világháború kitörése után, Magyarországra ismét nehéz és bonyolult idők köszöntöttek. Teleki gróf 1939 februárjában lett másodszor is miniszterelnök, ősszel pedig Hitler lerohanta Lengyelországot. Egy beszélgetés során Teleki állítólag azt mondta Ciano olasz külügyminiszternek: „Remélem, tud bridzsezni, legalább lesz, amivel eltöltenünk az időt Dachauban, amikor találkozunk”. Hitlert és Sztálint egyformán gyűlölte: sem náci, sem pedig bolsevik Magyarországot nem akart.
Az utolsó golyó
Teleki köztudomásúlag meggyőződéses revizionista volt. Rendkívül kényes helyzetbe került, miután a magyar kormány 1940. december 12-én Belgrádban örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával. Igen ám, de a helyzet bonyolódott, mivel az ottani katonai puccs után Németország le akarta rohanni Jugoszláviát, ehhez pedig igényt tartott arra, hogy csapatai áthaladhassanak Magyarországon. Teleki tisztában volt azzal, hogy a revízió csak akkor válik lehetővé, ha a németek mellé áll. Ugyanakkor a jugoszlávokkal kötött baráti szerződést sem akarta áthágni. A drámai helyzetet tetőzte, hogy április 2-án a londoni nagykövet tájékoztatta: Magyarország hadüzenetre számíthat angol részről Jugoszlávia megtámadása esetén. A német hadsereg Jugoszlávia elleni felvonulásának másnapján 1941. április 3-án reggel Telekit holtan találták a Sándor-palotában lévő lakosztályában, fejlövés végzett vele. Búcsúlevelében erős szavakkal ítélte el a Jugoszlávia elleni agressziót. „Öngyilkosságával az volt a célja, hogy magát és népét felmentse a Jugoszlávia elleni német támadásért viselt felelősség alól” – emlékezett sir Winston Churchill angol miniszterelnök.
Numerus clausus
Az 1920. évi XXV. törvénycikk közkeletű elnevezése. Tágabb értelemben a numerus clausus a zsidók egyetemi felvételét célzó korlátozásokat jelenti. A történelem során a világ számos országa bevezetett ilyet különböző időtartamokra, például Kanada egyes egyetemein az 1920–1940-es években, Németország 1933-ban, Oroszország 1887–1917 között, Románia 1926-ban, Lengyelország 1937-től, és az Amerikai Egyesült Államok az 1920-as években a Harvardon. A numerus clausus manapság egyes nyelveken többé-kevésbé eltérő fogalmakat fed, mint magyarul. Romániában a Ceauşescu-diktatúra idején meghatározták a felsőoktatási intézményekbe felvehető magyar nemzetiségűek arányát. A németeknél például ma egyszerűen csak azt jelenti, hogy vannak olyan szakok is az egyetemeken, amelyekre nem korlátlan számban vesznek fel hallgatókat. (A Wikipédia nyomán)
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.