Különös szilveszter gereblyével, skót viszkivel – újévköszöntő szokások és hagyományok a nagyvilágból

Ahány ház, annyi szokás – tartja a közmondás. Nincs ez másképp az ünnepekkel sem. Minden népnek megvannak a maga szokásai. A hagyományok az óév búcsúztatásában és az újesztendő fogadásban is jelen vannak. Ugyanakkor nem is egyidőben lépjük át az ó- és újév közötti küszöböt, hiszen éjfél beköszönte időzónánként változik. Lehet, keveset érint közülünk, de annak, aki szilveszterkor éppen a világban kóborol, jó tudnia, hogy elsőként Szamoa és a Kiribatihoz tartozó Karácsony-szigetek lakossága lép be az újévbe közép-európai idő szerint december 31-én délelőtt 11 órakor. Tehát amíg nálunk még szundítunk készülődve a szilveszterre, ott már a 2022-es évet ünneplik. Közép-európai idő szerint délben a Tonga- és a Fidzsi-szigeteken, illetve Új-Zélandon bontanak pezsgőt koncertekkel, tűzijátékkal és strandpartikkal ünnepelve. Amikor nálunk alig kezdődik a délután, Ausztráliában már durrannak a szilveszteri pezsgők, ekkor ünneplik az újévet – hagyományosan az Operaház előtti tűzijátékkal – Sydney-ben.

Az ausztrálok a zajkeltésben hisznek, úgyhogy éjfélkor fogják a különböző edényeket, serpenyőket, és azokat ütve vonulnak az utcákon.

A nálunk megszokottól eltérően sok országban nem december 31-én ünneplik a szilvesztert. Az újév ünneplése leginkább a keresztény kultúrákban szokás, más vallást gyakorlók a Hold állása alapján várják az újév elérkezését. Eltérő napokon ünneplik az újévet többek között Vietnámban, Kínában, Thaiföldön, Szaúd-Arábiában és Egyiptomban is.

Az emberek általában házibulikkal és bálokkal várják az újévet. Általános szokás az evés, ivás, szórakozás, de ezt sem egyformán teszik a népek a nagyvilágban. Angliában például nagy hagyománya van a fagyöngynek: ha a szerelmesek éjfélkor fagyöngy alatt csókolóznak, akkor egész évben elválaszthatatlanok lesznek. A szokás Írországban (és mifelénk) is elterjedt, de ott még rátesznek egy lapáttal: az óra első ütésére a házigazdának ki kell nyitnia a hátsó ajtót, hogy kiengedje az óévet, majd a 12. ütésre beengedni az újat. Az angolok idő előtt nem akasztanak ki következő évi naptárat, mert az állítólag balszerencsét hoz. És jövő évi határidőnaplóba sem ajánlatos írni…
A briteknél maradva: a skótok Hogmanay néven emlegetik a szilveszteri ünneplést, ajándékokkal mondanak köszönetet az újév első vendégének. Furcsa szokás, hogy például Edinburgh-ban viking hajókat égetnek szilveszterkor, Aberdeenshire-ben pedig tűzgolyó lengetése hoz fényt az új évbe.

A skótok újévkor szűk családi és baráti körben ünnepelnek, az újévi pezsgő nem divat, a viszkin kívül hot pinttel koccintanak, ami egy forró ital erős sörből, viszkiből és tojásból főzve.

Írországban szilveszterkor jósolják meg az ország politikai jövőjét: ha új év előtt nyugati szél fúj, akkor gazdagság és jólét vár az országra, ha viszont keleti szél, akkor a brit befolyás fog erősödni a következő esztendőben. Japánban gereblye segítségével húzzák be a szerencsét a házba. A gyönyörű tűzijáték mellett héliummal töltött lufikat is magasba engednek ezzel is köszöntve az új esztendőt.

Hogyan is ünnepelnének az ausztriaiak hagyományosabban, mint keringők dallamára. Bécsben a Városháza előtti téren bállal köszöntik az új esztendőt, az alpesi hegyek között pedig újévi énekesek járnak házról házra a lakókat köszönteni. Egy régi szokás szerint az esztendő első napján kitakarították és kifüstölték a házakat és az istállókat, hogy elzavarják az ott rejtőző gonosz démonokat. Az olaszok is kitisztítják házaikat, csak kicsit másként: az ünnepies lomtalanítást az ablakon keresztül végzik, szó szerint, ezért nem árt a fejünk fölé nézni, ha óévbúcsúztató idején éppen arra járunk. Máskülönben az olaszok szilveszter estéjén piros fehérneműt viselnek, mert az a babonák szerint szerencsét hoz, éjfél után pedig 12 szőlőszemet esznek. (Az olaszokhoz hasonlóan az ecuadoriak is odafigyelnek, milyen fehérneműt viselnek szilveszterkor. Akik szerelmet szeretnének találni, azok vöröset, akik pedig gazdagságra szeretnének lelni, sárga fehérneműt viselnek).

A távoli Argentínában is szokás a lomtalanítás, december 31-én kidobnak minden feleslegeset és ócskát, a régi papírokat és iratokat csíkokra vágják, és kiszórják az ablakon helyet készítve az újnak és jónak.

Dél-Afrikában is elterjedt szokás az „ünnepi lomtalanítás”, ám ott előfordul, hogy nagyobb bútoroktól vagy elektronikai cikkektől is megszabadulnak az ablakokon keresztül. Például kihajítanak egy hűtőszekrényt…
A szőlőcsipegetés Spanyolországban is honos, de másként: az ottani szokások szerint éjfélkor minden egyes harangozásnál bekapnak egy-egy szőlőszemet, hogy szerencsét hozzanak az újévre. Ha elszámolják magukat, balszerencse vár rájuk.
Ha már az evésnél tartunk: Németországban az újévi szokások zöme az evéssel kapcsolatos. Az esztendő első napján jobbára sertésételek kerülnek az asztalra, amelyek gazdagságot és boldogságot hoznak. Édesség is kerül az asztalra, az újévi kalácsba pedig pénzérméket sütnek, ezek pénzben és egészségben gazdag évet ígérnek.
A svédek némileg visszafogottabban ünnepelnek, újév kezdete előtt házi készítésű gyertyákat ajándékoznak egymásnak. Náluk a fény az öröm és a vidámság szimbóluma. Svájcban hagyomány szilveszterkor tejszínhabot enni, és szándékosan önteni belőle valamennyit a padlóra, hogy ez biztosítsa a jólétet és a bőséget az újévben.

Érdekes, hogy amíg az olaszok és más népek kidobálják az előző évben felgyülemlett kacatokat az otthonukból, addig Indiában – a magyar szilveszteri-újévi hagyományokhoz hasonlóan – újév napján semmit sem szabad kidobni vagy kivinni a házból.

Bulgáriában az óraütést követően 2–3 percre leoltják a villanyt szabad teret adva az újévi csókoknak, majd a háziasszony felvágja a meglepetéseket tartogató tortát. Az, aki pénzérmét talál a tortaszeletében, egész évben bőségre és gazdagságra számíthat. A szlovákok az ünnepi asztalterítő alá pénzt tesznek, hogy gazdagok legyenek, az édesanyák pedig csemetéik homlokára mézzel keresztet rajzolnak, hogy gyereküknek édes legyen az élete.