A müncheni sörpuccs: Hitler első bukása

Ha szeretnénk megismerni a német nemzetiszocializmus történetét, kis túlzással élve elég, ha végigjárunk néhány bajorországi kocsmát. A pártot a Sterneckebräu nevű sörözőben alapították, a Bürgerbräu volt az első összejövetelek helyszíne, a nagyobb gyűléseket a Hofbräuhausban tartották. De sörözőkben alakultak a korabeli Németországban a szakszervezetek, a munkásszövetségek, meg számtalan „gittegylet” is.

Igazi társadalmi élet zajlott a hatalmas sörcsarnokokban, önjelölt próféták tartottak beszédeket a néphez. Egy fura kis bajszos alak, aki zseniális festőnek hitte és hirdette magát, rendszeresen megfordult a Sterneckebräuban. Mint minden elnyomott zseninek, a munkához neki sem igen fült a foga, annál inkább érdekelte a politika. A szakadt ruházatú, beteges kinézésű emberke Adolf Hitler néven mutatkozott be asztaltársainak.

A kisember a Német Munkáspártban talált az eszmei azonosságra, és hamarosan a párt vezetőjévé vált. Miközben nézeteit egyre erőszakosabban tukmálta rá ivócimboráira, népszerűsége nőttön-nőtt.  Az első világháborús káplár elsősorban a vereség által keltett társadalmi feszültségből kovácsolt politikai tőkét, Németország bukásának okozóit a kommunisták és a zsidóság soraiban vélte megtalálni. Hitler kezére játszottak az 1923-as év gazdasági megpróbáltatásai, illetve a német politikai élet totális káosza is. Bajorország miniszterelnöke például – a munkások zavargásai miatt – szeptember végén Gustav von Kahrt diktátori hatalommal ruházta fel, aki két cimborájával egyfajta „triumvirátust” hozott létre a tartomány irányítására.

A történtek hatására Hitler úgy gondolta, megérett az idő arra, hogy átvegye a hatalmat. 1923. november 8-án Gustav von Kahrt beszédet tartott a Sterneckebräuban. A sörcsarnokban több száz ember gyűlt össze, miközben kint Hitler emberei gyülekeztek. A késő esti csendet hatalmas robaj törte meg, Hitler és eszmetársai – Göringgel, Hess-szel, Rosenberggel az élen – betörték a csarnok ajtaját, és a hatás kedvéért a plafonba eresztettek néhány géppisztoly-sorozatot. Megkezdődött a sörpuccs.

Másnap reggel Hitlerék túszul ejtették a bajor kormányt és a városi tanács tagjait. Ekkora már a karhatalmi erőket is riasztották, München egyik terén csaptak össze a szembenálló felek. A későbbi náci diktátor elsőnek menekült el a helyszínről, társai közül 16 ember, a rendőrök közül pedig négyen vesztették életüket. A puccskísérlet elbukott, a vezetőket letartóztatták, néhány napon belül a fő szervező, a bujkáló Adolf Hitler is őrizetbe került. A börtönben megírta a Mein Kampfot, és az emberiségre nemsokára ráköszöntött történelme egyik legborzalmasabb korszaka.