A kétszer eltűnt világbajnoki trófea

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 1928-ban úgy döntött, ideje a világszerte egyre népszerűbb foci számára világbajnokságot szerveznie. A rendezési jogot a függetlensége kivívásának 100. évfordulóját 1930-ban ünneplő Uruguay kapta meg. A francia Jules Rimet, a FIFA akkori elnöke, aki életét tette fel a labdarúgás népszerűsítésére, arra is gondolt, hogy a győztes kapjon egy vándortrófeát, amit egy nemzet akkor vihet örökre haza, ha háromszor nyeri meg a világbajnokságot.

A négykilós és mindössze 30 cm magas kupa Niké görög győzelemistennőt ábrázolta, ahogy a feje fölé tart egy serleget.

1966-ban az angolokon volt a sor, hogy megrendezzék a labdarúgó-világbajnokságot. Hatalmas készülődés előzte meg a turnét, azon a nyáron az egész szigetország díszben úszott, az utcákon angol nemzeti lobogóba öltözve járkáltak a szurkolók. Még egy kabalát is kitaláltak: ez oroszlánt ábrázolt, és a World Cup Willie névre hallgatott. Közben megérkezett az angol fővárosba a Rimet-kupa is, amit addig az aktuális világbajnok, az 1962-ben győztes Brazília őrzött. A házigazda angol szövetség már januárban megkapta a kupát a FIFA-tól, jó ideig nagyrészt a főhadiszállásukon tárolták, februárban aztán megállapodtak a patinás Stanley Gibbons bélyegkereskedő céggel, hogy a nagyszabású márciusi sportbélyeg-kiállításuk fő attrakciója a Rimet-trófea lesz. A szerződés részeként kikötötték, hogy valakinek mindig őriznie kell a kupát, emellett 30 ezer font összegű biztosítást is kötöttek rá.   

Március 20-án a trófea eltűnt. Az őrök állítólag rövid szünetre mentek, mire visszatértek, már csak az üres vitrint bámulhatták. Senki sem látott semmit,

a nyomozók arra tippeltek, hogy a tettes vagy tettesek a vészkijáraton keresztül hatoltak be, és ugyanott távoztak. A lehetséges szemtanúk egymásnak ellentmondó személyleírásokat adtak, egyeseknek egy alacsony, míg másoknak egy magas férfi volt gyanús, de volt, aki együtt látta a kettőt. Hiteles leírás nem történt. Az angolok felkészülve a legrosszabbra megrendelték a Rimet-kupa másolatát.
Aztán egyszer csak befutott egy telefonhívás az angol szövetség elnökéhez. Az ismeretlen hívó azt állította, nála van a trófea, és 15 ezer fontot követelt érte. Bár a zsaroló lelkére kötötte az elnöknek, hogy ne forduljon a rendőrséghez, nyilván annak első dolga az volt, hogy értesítette a zsarukat. Az állítólagos tolvajt hamarosan elfogták, aki tagadott. A legnagyobb baj az volt, hogy a serleg nem került elő. Aztán a sors furcsa fintoraként a kupát nem a híres Scotland Yard, hanem egy eb találta meg.    
Egy Dave Corbett nevű úriember egy reggelen sétálni indult Pickles nevű kutyájával. A gazdi arra lett figyelmes, hogy négylábú kedvence a szomszéd kocsija alatt szaglászik izgatottan. Amikor lehajolt,

egy csomagot talált spárgával szorosan körülkötve. Amint letépte a papirost, azonnal rájött, hogy a hírekből gyakran látott Jules Rimet-kupát tartja a kezében.

Hatalmas megkönnyebbülés és boldogság lett úrrá minden focirajongón. Pickles-t, a szerencsés megtalálót és gazdáját számtalan kitüntetéssel halmozták el, ám a valódi tolvaj kilétét továbbra is homály fedte. A 2000-es évek közepén egy Sidney Cugullere nevű, akkor már halálos beteg férfi állítólag bevallotta, ő volt a tettes. A világbajnoki trófea kálváriája azonban Londonban nem ért véget...
Mivel harmadik alkalommal is világbajnok lett, 1970-ben, a mexikói vb-t követően Brazília végleg hazavihette a kupát, hogy aztán örökre elveszítse. A brazil szövetség nem túl jól őrzött székházából tűnt el az ereklye, sorsáról azóta sem tudni semmi biztosat. Lehet, hogy egy excentrikus milliomos magángyűjteményében még mindig megvan, talán apró darabokban hever egy páncélszekrény mélyén, de a legvalószínűbb, hogy a labdarúgás Szent Grálját beolvasztották, és a Jules Rimet-kupa ezzel örökre megszűnt létezni.