Ajándék a közösségben való gondolkodás – jubilál a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok válaszúti pedagógusfóruma

Kiss Judit 2024. június 27., 21:00 utolsó módosítás: 2024. június 29., 15:40

Nyolc erdélyi megyéből érkeztek tanítónők és óvónők a Kolozs megyei Válaszútra, a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok munkaközössége által szervezett pedagógusfórumra. A jubiláló, immár 30. rendezvény szakmai és lelki hozadékairól László Noémit, a lapok főszerkesztőjét kérdeztük.

Ajándék a közösségben való gondolkodás – jubilál a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok válaszúti pedagógusfóruma
galéria
A közösség és összefogás ereje kulcsfontosságú mozgatórugója a Kolozs megyei Válaszúton szervezett pedagógusfórumnak Fotó: Napsugár és Szivárvány gyermeklapok

Jubilál a Kolozsváron szerkesztett Napsugár erdélyi magyar gyermekirodalmi folyóirat, valamint a Szivárvány gyermeklap szerkesztősége által a pedagógusok számára szervezett tábor: a harmincadik rendezvényt a napokban tartják a Kolozs megyei Válaszúton a Kallós Zoltán Alapítvány házában. Összesen 15 – Kovászna, Hargita, Maros, Kolozs, Szilágy, Szatmár, Bihar, Brassó megyei – településről érkezett 33 óvónő és tanítónő a fórumra.

Erdélyi települések, ahonnan a pedagógusok érkeztek a válaszúti táborba, összesen nyolc megyéből Fotó: Napsugár és Szivárvány gyermeklapok

A pedagógusok lelkesedése azt bizonyítja, hogy az évtizedek óta zajló találkozások, a megosztott tapasztalatok, a megélt élmények és az itt szerzett tudás mennyire fontos a közös munkában, a folyóiratok és kis olvasóik kapcsolatában.

László Noémi (jobbról), a gyermeklapok főszerkesztője a válaszúti rendezvényen Fotó: Napsugár és Szivárvány gyermeklapok

A válaszúti pedagógusfórum célja a pedagógusok szakmai fejlődéséhez való hozzájárulás, illetve a tanítók, óvónők egy közösséghez tartozás élményének folyamatos megerősítése.

A pedagógusfórumot Zsigmond Emese, a gyermeklapok korábbi főszerkesztője álmodta és valósította meg, László Noémi 2020 őszén vette át a lapok főszerkesztését, így immár negyedik éve szervezi a válaszúti rendezvényt a lapok munkaközösségével együtt. Harmincéves a Napsugár pedagógusoknak szervezett szakmai fóruma. A hosszú ideje Válaszúton zajló nyári találkozón az elmúlt évtizedek táborait felelevenítő fényképekből készült emlékkiállítás megnyitójával indult az idei, ünnepi seregszemle. László Noémit arról kérdeztük, hogy mi az idei, jubileumi fórum fő koncepciója.

Összesen 33 erdélyi tanító- és óvónő vesz részt a Napsugár és Szivárvány gyermeklapok szerkesztősége által szervezett fórumon Fotó: Napsugár és Szivárvány gyermeklapok

„A tábor legfontosabb jellemzője, hogy közösségben gondolkodunk. Célunk, hogy megismerjük egymást, a különböző területeken és körülmények között a világgal magyarul ismerkedő gyermekek gondjait, örömeit. Azokat a pedagógusokat hívjuk nyári táborunkba, akik segítenek nekünk, hogy a lapjaink által képviselt irodalmi és képi világot potenciális olvasóinkhoz eljuttassuk” – emelte ki a főszerkesztő.

Mint fogalmazott, egyféle ajándék ez, így fejezik ki hálájukat azok iránt, akik erőfeszítése nélkül sokkal nehezebben értetnék meg az erdélyi magyar szülőkkel, hogy gyermekeiknek jó, ha a Napsugárt vagy a Szivárványt lapozzák, szeretik, magukénak érzik.

Fotó: Napsugár és Szivárvány gyermeklapok

A főszerkesztőtől azt is megkérdeztük, hogyan látja, miért szeretnek a pedagógusok a válaszúti táborokba járni, mi az a lelki-szakmai hozadék, amivel gazdagabban térnek haza.

„Tábori kínálatunkban bábozás, népi játékok, alternatív oktatási eszközök, kézműves fortélyok szerepelnek, de képletesen szólva komolyzenei koncertre, színházba is megyünk, kastélyt látogatunk, évszázados fákról tanulunk és a templomkapun is belépünk. Közben kávézunk és viccelődünk, bosszankodunk a hőség vagy az autók zaja miatt, megijedünk kutyától, szúnyogtól vagy pincebogártól, együtt szédelgünk a tanév-végi hajrából alig kikerülve” – ecsetelte László Noémi. Mint mondta, úgy látja, a táborozók számára a legjobb egymással beszélgetni, rádöbbenni dolgokra, amik ugyanúgy vagy épp másként vannak itt és ott.

„Megerősítést és biztonságot nyújt egy ilyen tapasztalatcsere-lehetőség. Kiderül, hogy nem bolondultunk meg, hogy másnak is nehéz, csak talán másként, és hogy érdekes módon javarészt közösek az értékeink.

Pedagógusok a válaszúti táborban Fotó: Napsugár és Szivárvány gyermeklapok

Ezért is szerveződünk minden évben meglepően jó közösséggé itt, a válaszúti Kallós-kúriában” – mondta el a főszerkesztő. Ily módon sok erdélyi tanító közös „találkozási pontja” a gyermeklapok működése, létezése. László Noémit arról is megkérdeztük, milyen közös jövendőbeli, a gyerekek lelkében megszülető világot épít a szerkesztőség a pedagógusokkal együtt.

„A nyomtatott sajtó utolsó bástyái közt áll büszkén Erdélyben a Napsugár és a Szivárvány, és ameddig ez nem minősül teljes képtelenségnek, fennen hangoztatjuk a bennünket támogató pedagógusokkal együtt, hogy a gyermeknek olvasnia, lapoznia kell.

Minőségi sajtóterméket kell lapoznia, amely nem piaci, hanem valódi értékek mentén szerveződik, amelynek hagyománya és lelke van, amely ismeri és ápolja kultúránk hiteles, eredeti forrásait” – mondta a főszerkesztő. Úgy fogalmazott, „ha nem tudjuk, kik vagyunk és honnan jövünk, azt sem tudjuk majd, mit akarunk és merre tartunk ebben a Kárpát-medencének nevezett teknőben, ami fölött káprázatosan átível a Tejút”.

László Noémi főszerkesztőt (jobbról) nemrég a kolozsvári zeneiskola elemi osztályában is vendégül látták Fotó: Napsugár és Szivárvány gyermeklapok

Megkérdeztük a pedagógusfórummal kapcsolatos véleményéről az egyik résztvevőt is, Gergely Erika-Magdolnát, a kolozsvári Hársfaillat Napköziotthonos Óvoda pedagógusát. „Még csak két napja vagyunk itt, de a Kallós Zoltán múzeumból beszerzett tarisznyánk telis-tele a sok kinccsel; szívünkben pedig hála és tisztelet a szervezőknek, akik értékes percekkel, tartalmas előadásokkal, testet-lelket felemelő programokkal lepnek meg bennünket. Köszönjük” – mondta az óvónő.

Az 1957-ben alapított Napsugár gyermekirodalmi lapnak az erdélyi irodalom jeles alakjai voltak a főmunkatársai, szerzői az évtizedek folyamán. A Napsugár és Szivárvány szerkesztősége ma is közös, akárcsak korábban.

2017-ben, amikor alapításának 60. évfordulóját ünnepelte a Napsugár, Zsigmond Emese főszerkesztő felelevenítette a folyóirat múltját. „Más lapok szerkesztői is gyakran »menekültek« hozzánk – merthogy itt lehetett a szívnek tetsző, „nem elkötelezett" irodalmat közölni. Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Fodor Sándor, Lászlóffy Aladár, Jánky Béla – ők mind belső munkatársak voltak, a lap szerkesztőségében dolgoztak.

Szilágyi Domokos és Bajor Andor például külső munkatársként vett részt a lap szerkesztésében, de szinte havonta közölt verset vagy mesét Veress Zoltán is” – mondta Zsigmond Emese. Rámutatott, ahogy teltek az évek, úgy kapcsolódtak be a fiatal szerzők – akik akkoriban még egészen fiataloknak számítottak:

például Markó Béla, Kovács András Ferenc is a két lapban induló gyermekversköltészettel.

A Napsugár és Szivárvány munkaközössége immár 30. alkalommal szervezte meg a válaszúti rendezvényt Fotó: Napsugár és Szivárvány gyermeklapok

„Amire szerfölött büszkék vagyunk, hogy minden író-, költő- és grafikusnemzedékből megkerestek és megkeresnek a legfiatalabbak. Az interaktivitást is fontosnak tartjuk: a gyerekek állandóan visszajeleznek, és rendezvényeink révén is megszólítjuk az olvasókat, de természetesen szót kapnak azok a pedagógusok, akik a mi lapjainkra irányítják a gyerekek figyelmét. Mondhatni belső munkatársaink a tanítók és óvónők – több százukat személyesen is ismerjük annak köszönhetően, hogy meghívjuk őket nyaranta tanácskozásra és gyermektáborba” – fogalmazott a gyermeklapok korábbi főszerkesztője, Zsigmond Emese.

Miután Zsigmond Enmesétől átvette a stafétát 2020 őszén, László Noémi a Krónikának adott interjúban úgy fogalmazott, a gyermeklapok az olvasás szeretetét is segítenek kialakítani, hiszen szerencsére a kicsi gyerekek még nem a képernyőn gyakorolják az olvasást. „Erről egyelőre még a közvélekedés is úgy tartja, hogy egyértelműen egészségtelen az ő életkorukban.

Másrészről pedig óriási jelentősége van ezeknek a lapoknak olyan környezetben, ahol nem megszokott, hogy a szülő a jól felszerelt könyvespolchoz ballag, és az onnan levett könyvet gyerekei kezébe adja.

A Napsugár és Szivárvány amolyan könyvtárpótlékként is működik, ha felismerik ezt a lehetőséget bennünk. Mert ez a két lap hónapról hónapra korosztályra és időszakra szabott, vidám és alapos olvasmányt kínál azoknak a gyerekeknek, akik hozzájutnak. A megfelelő képi körítéssel” – mondta László Noémi.

Fotó: Napsugár és Szivárvány gyermeklapok

A Napsugár gyermekirodalmi lap alapító tagjai írók, költők, képzőművészek voltak: Asztalos István főszerkesztő, Bajor Andor, Fodor Sándor, Méhes György, Hervay Gizella, Tamás Mária, Soó Zöld Margit és Kádár Tibor, valamint Farkas János szerkesztő. A szerkesztők sorába lépve, illetve külső munkatársként évtizedeken át verssel, mesével adott irodalmi rangot a lapnak Kányádi Sándor, Bálint Tibor, Lászlóffy Aladár, Jánky Béla, Szilágyi Domokos, Veress Zoltán, Majtényi Erik, Marton Lili, Jancsik Pál, Palocsay Zsigmond, Sütő András, Tamás Mária. A szerkesztőség élén a folyóirat története során Asztalos István, Farkas János, Tar Károly, Murádin Jenő, ismét Farkas János, majd Zsigmond Emese állt.

1980 januárjában a Napsugár szerkesztősége óvodások számára is lapot indított A haza sólymai. Ez a diktatúra által a kiadványra kényszerített név, a képes, irodalmi gyermeklap jelleget változatlanul megőrizve, 1989 decemberétől az eredetileg is javasolt Szivárványra változott.

A Napsugár és Szivárvány munkaközössége által szervezett 30. válaszúti rendezvény támogatója a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány, a Kolozs Megyei Tanács, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA).

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.