A tíz és félmilliós lakosú Csehországba hosszú évek óta rekordszámú turista látogat el szerte Európából, de elsősorban a környező országokból. A 17. század elejétől a Habsburg Birodalom örökös tartományává nyilvánított történelmi Csehország a Csehszlovák Köztársaság 1918-as megalakulásáig az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. Mindez nagy hatást gyakorolt a cseh gasztronómia alakulására, amelynek több étele osztrák és magyar alapozással került be a prágai konyhába. Aki turistaként Csehországban jár, a világhírű cseh sörök mellett sok olyan közép-európai ízzel találkozik, amelyekről megesküdne, hogy már kóstolta valahol. Cseh kisvendéglőkben, kocsmákban gyakori például a gulyás, amely magyaros neve ellenére nagyjából olyan, mint amit szerte a Kárpát-medencében készítenek szerbek, horvátok, ukránok, románok vagy szlovákok. Mindegyik más-más ízű, de egyik sem az igazi, magyar gulyásleves. A cseh gulyás liszttel erősen behabart pörkölthöz hasonlít, amit hagymakarikákkal tálalnak. Mindenesetre, ha magyar receptek kedvelőiként látogatunk ebbe a turisztikailag Prága-központú, de rendkívüli színes, gyógyfürdőkben gazdag országba, otthonosan fogjuk érezni magunkat: akárcsak a magyar, a cseh konyha is tele van igen laktató, és éppen emiatt magas kalóriatartalmú ételekkel.
Svíčková
Hozzávalók: 80 dkg marhabélszín, 5 dkg szalonna, só, őrölt bors, 1 kávéskanál ecet, 1 nagyobb sárgarépa, egy közepes zeller, 1 kisebb petrezselyem, 1 nagyobb hagyma, 20 dkg vaj, 10 szem bors, 4 szem szegfűbors, 2 babérlevél, 1 citrom leve, 2 deci tejszín, kevés tej, liszt a sűrítéshez, cukor
Elkészítés:előtisztítás után átszúrjuk a húst, a lyukakba beletesszük a vékony szeletekre vágott szalonnát, megsózzuk, megborsozzuk, meghintjük a lereszelt zöldségekkel, a felvágott hagymával, vegyes fűszerrel, meglocsoljuk a citromlével, lespricceljük ecettel és leöntjük a felolvasztott vajjal. Az alapanyagot ezután fél napra betesszük hűtőbe állni. Utána a húst kb. 2 dl vízzel felöntjük, lassú tűzön, fedő alatt lágyra pároljuk. A megpuhult húst kivesszük és eltávolítjuk a fűszereket. A zöldségeket a lével együtt átöntjük egy lábosba, és lassan forrásig hevítjük. Ekkor besűrítjük liszttel, hozzáöntjük a tejszínt és felforraljuk, a végén mindent átszűrünk, mixerrel eldolgozzuk a mártást, hogy egyenletes állagú legyen, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, esetleg citromlével vagy ecettel ízesítjük.
A felszeletelt húsra ráöntjük a mártást, és együtt felmelegítjük. A legjobb hagyományos lisztes knédlivel és áfonyával, áfonyalekvárral tálalni.
Sült húsok mindenek felett
Ha Csehország, akkor knédli – így lehetne sommásan összefoglalni a kenyérként fogyasztott cseh nemzeti eledelt, amely tulajdonképpen nem kenyér és nem is köret, hanem mindkettő egyszerre. Réteslisztből készülő, és a legkülönbözőbb húsoktól gyümölcsökig sok mindennel tölthető rétesféleség, amely igen jól passzol a többnyire zsírosan készülő cseh ételekhez. Habár a legutóbbi időkig a cseh konyha étolaj helyett szinte kizárólag disznózsírt használt, az egészségesebb táplálkozásért küzdők nyomására napjainkra sokat változott a több évszázados szokás. A knédli és a sült hús párolt savanyú káposztával azonban annyira megmaradt jellegzetes cseh ételként, hogy a kisvendéglőkbe, talpon állókba, kifőzdékbe belépő turista szinte mindenhol ezzel találkozik. Sör mellé általában sültet kínálnak, de ha valaki mégsem lelkesedik a zsíros disznótarjából készülő flekkenért vagy annak valamilyen mártással leöntött változatáért, kaphat knédlit külön is. Vagy fogyaszthat marhabélszínből készült svíčkovát, amely a cseh konyha másik emblematikus étele. A krémes mártással tálalt omlós bélszín knédlivel körülbelül akkora örömet szerezhet a cseh embernek, mint magyarnak a húsleves és a csirkepaprikás.
Prága, a kiskocsmák városa
Csehország 1993-as megalakulása óta küzd azért, hogy a turizmus ne csak Prágára összpontosuljon, hanem a többi régió, elsősorban a gyógyfürdőiről híres Karlovy Vary, Mariánské Lázné és Frantiskovy Lázné városokra, illetve azok régióira. De van látnivaló a számtalan épségben megmaradt vagy felújított vár és várkastély háza táján is. A fő látványosságot, Prágát azonban semmi nem tudja lekörözni. Aki Csehországba utazik, elsősorban Prágát szeretné meglátogatni: itt rengeteg kisvendéglő, kocsma, luxusétterem működik az év minden szakában. Mondanunk sem kell, a legnagyobb vonzerő a cseh sör, amelynek őséről már a 12. század elejéről írásos emlékek maradtak fenn. A hosszú hagyományoknak megfelelően a kis sörfőzdékben előállított és helyben felszolgált sörök utánozhatatlan íze annyi embert vonz Prágába, hogy hiába sorakoznak egymás mellett az ételt és italt kínáló kiskocsmák, a nap déli, kora délutáni óráiban nehéz ülőhelyet, üres asztalt találni. A világon az egy emberre jutó sörfogyasztás éllovasa, Csehország elégedett lehet, hiszen a bruttó nemzeti össztermékében közép-kelet-európai szinten a turizmusból származó legtöbb bevétellel büszkélkedik.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.