A magyar borászat szakmai elismeréshierarchiájának csúcsán ma is a legrégebben, 1991-ben alapított Év Bortermelője díj áll, amelyet Rohály Gábor kezdeményezésére első hat alkalommal a Hét borbírák rendje adományozott, majd átvette a díj odaítélésnek jogát a Magyar Borakadémia. Időközben konkurensei is akadtak a díjnak: a Magyar Borakadémia a Hegyközségek Nemzeti Tanácsával, valamint a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetségével közösen 2002 óta ítéli oda Az Év Pincészete díjat, egy szakmai grémium 2007 óta választja meg a Borászok borászát, 2015-től pedig a Gault Millau-kalauz is kiad egy díjat Az Év borászata címen. Mindazonáltal a sajtó és a borivó közönség az „eredeti” Év Bortermelője díjra figyel oda leginkább és a borászok is ezt tartják legtöbbre. Nem ritka, hogy átvételekor párás lesz a díjazott szeme és bizony a borászok hangja is megcsuklik néha, amikor a díjat átveszik.
Szekszárd az élen
Idén a legtöbb jelölést kapott borászok közül – Borbély Tamás, Jásdi István, Szőke Mátyás és Koch Csaba jutott be az öt közé a nyertes Mészáros Pál mellett – a borakadémia titkos szavazással választotta meg az Év Bortermelőjét. A díj ebben az évben ismét Szekszárdra került, ezzel a jeles borvidék a képzeletbeli versenyben negyed évszázad perspektívájában az élre került nem kevesebb, mint öt díjazottal (1993-ban Vesztergombi Ferenc, 2004-ben Takler Ferenc, 2011-ben Vida Péter, 2014-ben Dúzsi Tamás, illetve az idei kitüntetett). Szekszárdot követi Villány négy győztessel (1991-ben Tiffán Ede, 1994-ben Gere Attila, 1996-ban Polgár Zoltán, 1997-ben Bock József), majd Tokaj (2001-ben Szepsy István, 2003-ban Árvay János, 2012-ben Áts Károly), Eger (Thumerrer Vilmos 1995-ben, Gál Tibor 1998-ban, Lőrincz György 2009-ben) és Dél-Balaton (Konyári János 2008-ban, Garamvári Vencel 2006-ban, Légli Ottó 2010-ben) következik hárommal. Két győztese van az etyek-budai borvidéknek (Báthory Tibor 1992-ben és Maya Ernő 2002-ben), a kunságinak (Frittmann János 2007-ben, Gálné Dignisz Éva 2013-ban) és a neszmélyinek (Kamocsay Ákos 1999-ben, Szőllősi Mihály 2015-ben), végül egy a balatonfüred-csopakinak (Figula Mihály 2000-ben). Sajátos furcsaság, hogy olyan jeles borvidékek, mint Sopron, Pannonhalma-Sokoróalja, Mór, Balaton melléke (Zala) eddig jelöltet sem adott. Mátrának, Hajós-Bajának és Badacsonynak mindezidáig jelöltekkel kellett megelégednie.
Nemzedékről nemzedékre
E sorok írója idén nem jutott el a Fortuna Étteremben tartott ünnepélyes sajtótájékoztatóra, de ott volt a Fővám téri Vásárcsarnokban, ahol a kitüntetettnek a Hungaricum részlegen emlékplakettet avattak. Mészáros Pál elmondta, amióta a díjat megkapta, még többre értékeli azt, mint korábban, mert ilyen sokan soha nem gratuláltak egyetlen sikeréhez sem, mint most. Mészáros Pál személyében többgenerációs borászcsalád kapta az elismerést, a győztesnek dédapja még hegybíró is volt Szekszárdon. A pincészet honlapján végigkövethető, miként épült fel mára egy pöttöm kis családi pincészet a borvidék meghatározó borászatává.
1974 az első fontos dátum, ekkor telepítette a család az első komolyabb szőlőterületét, a törvény szerint megengedett 800 négyszögölt (egy négyszögöl 3,6 négyzetméter, a jelzett terület tehát 0,28, nem egészen egy harmad hektár). Ez a terület bővült, amikor a törvény már megengedte személyenként a 800 négyszögölt, 1984-ben az új területek vásárlása mellett új pincét is építettek. 1993-ban már tíz hektárt vásároltak, illetve szereztek vissza a kárpótlási törvény révén. 1996-ban borfeldolgozót építettek, amit 2002-ben bővítettek, 2003-ban megnyitották a város központjában, a Kossuth Lajos utcában a hangulatos borházat és borpincét. Újabb nagy lépés volt 2008-ban a saját palackozó üzembe helyezése. Ugyanabban az évben kaptak aranyérmet a világ egyik legjelentősebb, Bordeaux-ban megrendezett borversenyén (Challenge International du Vin) Merops nevő házasításukkal. 2012-ben megkapták az Év Pincészete díjat, 2014 óta pedig saját hotellel, illetve étteremmel büszkélkedhetnek, amelyet stílszerűen Merops névre kereszteltek.
Mészáros Pál borai mindig is kitűntek az országos mezőnyben a rendkívül kedvező ár/érték arányuk révén, ami soha nem ment a minőség rovására. Ma tucatnyi szaküzletben lehet kapni boraikat, amelyek utat találtak a magas gasztronómia felé is, beleértve a Gault Millau-sapkás éttermeket. A Mészáros családban a stafétabot átadása sem probléma, a borász Péter nevű fia már bő másfél évtizede részt vesz a pincészet munkájában, s bízni lehet abban, hogy a most cseperedő unoka is belenő a feladatokba.
Mi más marad hátra, mint az, hogy bíztassuk az erdélyi borturistákat: vegyék célba Szekszárdot. A lankás dombok ölelésében fekvő történelmi levegőjű kisvárosban mindent megtalálnak egy helyen: jó borokat, minőségi szállást, hangulatos, patinás pincéket és élvezhető gasztronómiát. Elsőként érdemes az Év borásza címet is elnyert pincészeteket felkeresni. De ne hagyjuk ki az Év borásza versenyből önként kilépő Heimann Zoltánt, a sikert sikerre halmozó Eszterbauer Pincét, valamint a kevésbé ismert, de kiváló borokat készítő kispincészeteket sem: a Szeleshátot, a Tringát, Sebestyén Csabát, a Tüske Pincét, a Posta Borházat, Márkvártékat, a Pastor Pincét, Fritzéket, a Prantner Pincét, a Merfelsz Pincét, Németh Jánost, s még sorolhatnám. Külön előny, hogy Szekszárdon a gépkocsit letéve gyalog is elérthető megannyi célpont. Tehát kalandra fel!
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.