HIRDETÉS
A székelyföldi falugazdász-hálózat kiépítésével kapcsolatban tartottak kerekasztal-megbeszélést Csíkszeredában a Csíkszéki Gazdanapok keretében. Az alkalomra érkezett Hargita, Kovászna és Maros megyei polgármestereket, a gazdaszervezetek vezetőit, az érdeklődő gazdákat és a meghívottakat Becze István, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke köszöntötte. Könczei Csaba, a Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője történelmi pillanatnak nevezte, hogy a magyar kormány segítségével elindult a falugazdász-hálózat kiépítése. Mint fogalmazott, egy olyan szakmai kapocs jöhet így létre az intézményi adminisztráció és a gazdák között, amire már nagy szükség volt. Ezt követően Szabó Árpád, a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének Maros megyei alapítója méltatta a magyar minta alapján megvalósuló szaktanácsadói-hálózatot.
Torda Márta, a magyar Földművelésügyi Minisztérium Kárpát-medencei Együttműködés Osztályának vezetője felszólalásában kifejtette, a falugazdász program támogatásával szeretnék segíteni a gazdálkodó külhoni magyarságot, hogy az anyaországihoz hasonló szakmai hálózat álljon rendelkezésükre. Bevallotta, családjuk is gazdálkodik, és a területalapú támogatások elektronikus úton való benyújtásakor segítséget kellett kérniük a falugazdászoktól, nélkülük sokkal több időbe és energiába telt volna a folyamat. Magyarországon jelenleg mintegy 650 falugazdász tevékenykedik a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alkalmazásában.
A Székelyföldön induló falugazdász-hálózat elsődleges célja a szakmai tanácsadás, ugyanakkor a pályázati lehetőségek kihasználásához is segítséget kell nyújtaniuk az érintetteknek – fogalmazott a magyarországi szakember. Előre bocsátotta azt is, hogy
jövőre indul a magyar kormány gazdaságfejlesztési programja, amelyből a székelyföldi gazdák is részesülhetnek. Akik ebben részt szeretnének venni, azok számára fontos, hogy a szakemberek segítségével mihamarabb előkészüljenek a lehetőségre.
Becze István rámutatott, nem csak egyesületük érdeme, hogy megvalósíthatják és működtethetik a falugazdász-hálózatra vonatkozó elképzelésüket, hiszen a mezőgazdasági igazgatóságok, a polgármesterek, az önkormányzatok és a szakmai szervezetek közreműködése is szükséges ehhez. Mindenek előtt kellett a jó magyar–magyar kapcsolat, hogy Magyarország kormánya ilyen formán is fontosnak tartsa támogatni a külhoni mezőgazdaságot. A Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesületének elnöke kitért arra is, hogy az új falugazdász-hálózatra elsősorban azért van szükség, mert Székelyföldön hiányzik az a szaktanácsadói réteg, amely segítséget nyújthatna a kis és közepes gazdák számára. Ezen változtatnának, hogy létrejöhessen egy működőképes, egységesen irányított agrárszakértői csoport, amely hatékonyan tudja kiszolgálni a gazdák igényeit, képes a mozgósításra, rendezvények szervezésére és más szakmai feladatok megoldására.
Már kidolgozták a hálózat felépítését is: a tervek szerint lesz egy központi koordinációs csoport, egy jogász/ügyvéd, valamint a szaktanácsadói csoport. A koordinátor egy újonnan alkalmazott személy, akinek munkáját önkéntesek, szervezeti vezetők segítik. A gazdaszervezet vezetője hozzátette, a koordinátor feladatai közé tartozik majd a falugazdász-hálózat irányítása, a pénzügyi és tartalmi beszámolók összesítése; rendezvények, képzések, szakmai fórumok szervezése; kapcsolattartás más mezőgazdasági érdekvédelmi szervezetekkel, intézményekkel; kommunikációs és PR-kapcsolatok szervezése; szakmai kiadvány megjelentetése és egy portál működtetése; a gazdák feltérképezése és a központi regisztrációk támogatása.
A szakértői csoportot elsősorban szakterületek szerint állítják össze, nem pedig térségszinten osztják el. Ezt azért tartják fontosnak, hogy egy-egy jó szakember tudását ne csak pár település gazdái élvezzék, hanem egész Székelyföld. Olyan, saját ágazatukban jártas szakembereket akarnak alkalmazni, akik egy-egy adott kérdésben valós segítséget tudnak nyújtani a gazdáknak, azáltal, hogy mélyrehatóan ismerik a témát – mutatott rá Becze István. Eddig13 szakterületet különítettek el, de a jelentkezők képzettségének függvényében még változtathatnak rajta: szarvasmarha-tenyésztésben hús-, valamint tejágazat, juh- és kecsketenyésztés, növénytermesztés, kertészet, méhészet, erdő- és vadgazdálkodás, sertéstenyésztés, jogi tanácsadás, értékesítés és védjegyek, pályázatok/forrásbevonás, biotermesztés és engedélyeztetés, farmadminisztráció és precíziós gazdálkodás.
A szaktanácsadók feladatai közé tartozik többek között a szakmai elképzelések elkészítése; szakmai feladatok, kérdések megválaszolása; a gazdaszervezetek és önkormányzatok által jelzett konkrét feladatok megoldására kiszállás a gazdákhoz; ágazati együttműködések megvalósítása, szakmai szervezetek segítése; fórumok, tapasztalatcserék, képzések szervezése a képviselt szakterületen; szövetkezeti formák népszerűsítése, megalakulásuk elősegítése; a pályázati feltételek megteremtéséhez adott tájékoztatás; a gazdaszervezetek vezetőinek tájékoztatása az adott szakterület legfontosabb kérdéseiről.
A hálózatkiépítés jelenlegi helyzetéről az egyesület vezetője elmondta,
75 önéletrajzot nyújtottak be az állásokra, ebből 63-an felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, 7-en középfokúval, ötön pedig egyetemistaként jelentkeztek.
A felsőfokú mezőgazdasági diplomával rendelkezők között van állattenyésztési-, agrár-, kertész-, erdő-, vadgazda- és gépészmérnök, továbbá állatorvos és agrárközgazdász. Ez a nagy érdeklődés Becze István szerint azt bizonyítja, hogy léteznek itthon élő szakemberek, akik dolgozni akarnak. Akiket falugazdászként nem tudnak alkalmazni, azokat beajánlják különböző szakmai szervezetekhez.
A további tervekkel kapcsolatban arra is kitért, hogy a következő időszakban kiértékelik a beküldött önéletrajzokat, motivációs leveleket, amely után megtartják a versenyvizsgát, s az elképzelés szerint október 15-ére már eredményt hirdetnek. Azt is leszögezték, hogy a kiválasztást követő egy hónapban milyen teendőket kell elvégezniük a falugazdászoknak: ki-ki a maga szakterületéről össze kell hogy gyűjtse a gazdákat, az első hónap végén meg kell tartania egy ágazati egyeztetést, valamint egy szakmai eseményt, közben egy szakmai képzésen is részt kell venni, amelyet a Szent István Egyetemmel közreműködve bonyolítanak le.
Magyar Ferenc, a Szent István Egyetem kancellárja ennek tükrében ismertette egyetemük külhoni tevékenységét. Meglátása szerint Erdélyben inkább a szaktanácsadói hálózat kifejezés lenne a találóbb, mivel az alkalmazott szakemberek a külhoni területeken nem ugyanolyan hatáskörrel rendelkeznek, mint a magyarországiak, legfontosabb feladatuk a szakmai tanácsadás. Elmondta:
összesen 117 falugazdász állást létesíthetnek Kárpát-medence-szerte, ebből hatvanat Románia területén, amelyből 24-et Székelyföldön.
Beszédében az egyetemi kancellár megtiszteltetésnek nevezte, hogy a falugazdászok szakmai felkészítését a magyar kormány intézményükre bízta. Kifejtette, annak érdekében, hogy a falugazdászok az általános alapismeretek mellett a helyspecifikus ismeretanyagot is elsajátíthassák, térségenként helyi szervezetekkel is együtt dolgoznak – Székelyföld esetében a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvánnyal –, tapasztalataik alapján helyben is vannak olyan szakemberek, akik jól felkészült falugazdászokat képezhetnek. A képzés menetével kapcsolatban arra is kitért, hogy a személyes találkozások keretében zajló oktatás mellett videokonferenciás előadásokat is hallgatnak majd a résztvevők, a képzés végén pedig ismeretfelmérés lesz. A képzés hatékonysága érdekében egy olyan monitoring rendszert is kialakítanak, amely révén a gazdálkodók nyilatkozhatnak a szaktanácsadókról, ezzel mérnék fel a tanácsadók teljesítményét, eredményességét.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
