Sztálini oktatási törvény Ukrajnában

A sztálini időszakot idézi az egy hete elfogadott új ukrán oktatási törvény, akkor számolták fel a kisebbségek iskoláit hasonló mértékben, mint ahogy azt az új jogszabály tervezi – mondotta a Krónikának nyilatkozva Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, aki a kormánypárti Petro Porosenko Blokk tagjaként a kárpátaljai magyarság egyetlen képviselője az ukrán Legfelsőbb Tanácsban, a parlamentben.

Kérdésünkre, miszerint kijelenthető-e, hogy az új törvény egyértelműen az Ukrajnában nagy számban élő oroszok ellen szól, Brenzovics László elmondta, általános tervezetről van szó, amely az oktatás egészét szabályozza. „A legnagyobb vita ugyanakkor természetesen az oktatás nyelvéről szólt” – jegyezte meg.

A KMKSZ elnöke kifejtette, a jogszabály célja a szovjet örökség azon részének felszámolása volt, amelynek értelmében a szülő szabadon választhatta meg az oktatás nyelvét. „A cél az oroszosítás visszafordítása, de az oroszok mellett hátrányosan érinti a magyar és a román kisebbséget is, hiszen megtagadja a jogot az anyanyelvi oktatásra. Az új jogszabály értelmében csak az óvodában és az elemi iskolában tanulhatnak magyarul, és nem lehetnek olyan iskolák, ahol csak magyar vagy román osztályok vannak. Ez súlyos visszalépés, és sérti a jogainkat” – szögezte le a politikus, aki rámutatott: egy normális jogállamban a törvényeknek mindenkire egyformán kell vonatkozniuk, elfogadhatatlan, hogy egy bizonyos nemzetiség ellen hozzanak törvényeket – mint ahogy ez az elsősorban az oroszokat célzó oktatási törvény esetében történt.

Annak kapcsán, hogy a vita során mennyire vették figyelembe a kisebbségi képviselők ellenvetéseit, Brenzovics elmondta, a tervezet vitája közel egy évig zajlott, majd a kidolgozott jogszabály első olvasatát – amely visszalépést jelentett ugyan az eddigi gyakorlathoz – ő is megszavazta, mivel arra számított, hogy a második olvasatra már sikerül kiküszöbölni a kisebbségellenes részeket.

„Aztán egyszer csak soviniszta hisztéria kezdődött, és egyes körök soviniszta nyomást gyakoroltak az oktatási minisztériumra. Végül mégis sikerült egy kompromisszumos javaslatot kidolgozni, ám a szavazás napján ismét hisztérikus vita tört ki, és az oktatás nyelvére vonatkozó részt kivették a tervezetből. Ekkor ott ad hoc módon kezdték megfogalmazni az új változatot, amely három kategóriába sorolja az ország polgárait: az ukránokra, akiknek minden oktatási joguk megvan, a krími tatárokra, akiknek valamivel szűkebb oktatási jogokat biztosítottak, illetve az összes többi nemzetiségre, akik harmadrangú állampolgárnak számítanak” – vázolta a helyzetet a kárpátaljai politikus, aki „jogi abszurdumnak” nevezte a törvényt.

Brenzovics László mérsékelt optimizmussal nyilatkozott arról, mutatkozik-e esély a jogszabály visszavonására vagy enyhítésére. Emlékeztetett, a román és a bolgár közösség parlamenti képviselőjével beadványban fordult Petro Porosenko köztársasági elnökhöz, amelyben a jogszabály megvétózására kéri, mivel az durván sérti a nemzetiségek alkotmányos jogait. „Sajnálatos módon az a helyzet, hogy az ilyen kérdésekről nehéz szóban vitát folytatni. Szakemberek bevonásával, normális vita során kell az új törvényt kidolgozni, mivel Ukrajnában stabilitásra van szükség” – hangoztatta Brenzovics.

Arra a felvetésünkre, segíthet-e a helyzeten az, hogy Magyarország és Románia is hivatalosan tiltakozott, Budapest pedig azt is közölte, hogy az oktatási törvény miatt semmiben sem támogatja Ukrajnát a nemzetközi színtéren, kifejtette: ez a politikai elitektől és a nemzetközi közvéleménytől függ.

„Ha valamely geopolitikai erőnek az érdeke az, hogy tovább súlyosbítsa a helyzetet, akkor tovább szítják az ellentéteket. Ha viszont az, hogy béke legyen és stabilitás, akkor ahhoz szükséges az is, hogy a kisebbségek oktatási jogait is tiszteletben tartsák” – szögezte le Brenzovics László.

A KMKSZ elnöke megjegyezte: bár a hírekből értesül arról, hogy a romániai magyar közösség oktatása sem mentes a problémáktól, még mindig jobb helyzetben van. A kárpátaljai magyarság ugyanis utoljára a sztálini diktatúra éveiben került olyan súlyos, hátrányosan megkülönböztetett helyzetbe, mint amilyen a most elfogadott törvény alapján vár rá.

Magyar tiltakozás a törvény miatt

Elfogadhatatlannak tartják az új ukrán oktatási törvényt a magyar parlamenti pártok, amelyek közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza azt a törvényhozásnak. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke az erről szóló ötpárti egyeztetést követően az Országházban tartott sajtótájékoztatón elmondta: egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti. Kiemelte, az új törvény számtalan ország nemzeti kisebbségét érintené hátrányosan, amit az is mutat, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben. Vasárnap egyébként a kárpátaljai magyar kisebbség anyanyelven történő oktatását ellehetetlenítő ukrán oktatási törvény ellen tiltakozott az MSZP, a DK, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd, a Magyar Liberális Párt, a Momentum Mozgalom és a Modern Magyarország Mozgalom (MoMa) Budapesten, a Kossuth téren. Szili Katalin miniszterelnöki megbízott közleményben jelezte: a módosított ukrán oktatási törvény az országban élő kisebbségek jogfosztását jelenti, ezzel Ukrajna megsértette az Európai Unióval kötött, néhány napja hatályba lépett társulási megállapodás alapelveit.

Balogh Levente