Emberöltőnyi közszolgálat Érsemjénben – a hivatalban levő polgármester helyett sokan nem is tudnának mást elképzelni

Balázsi József fiatalon, tapasztalatlanul vállalta fel egy olyan község közigazgatását, amelyet a kommunista rendszer ugyanúgy pusztulásra szánt, mint sok más érmelléki kisfalut. A régi államhatalom által méltánytalanul elhanyagolt, szisztematizálásra ítélt kistelepülések azóta is hadakoznak a felzárkózással annak következményeként, hogy a múlt rendszerben évtizedekig nem kaptak semmilyen támogatást.
E megátalkodott harcra adta a fejét a harmincas éveiben járó fiatal elöljáró, aki nemcsak az elmaradottsággal, de a másik két település – Érkenéz és Érselénd – zömében román ajkú lakosságával is el kellett fogadtatnia magát. Balázsi Józsefnek tehát derekasan helyt kellett állnia már az első mandátumában, hogy csituljanak a kedélyek, főleg Érkenézben.

Ráérzett arra, hogy a történelmi viharokat többször megélt, kisemmizett vidék jeles szülötteinek kultuszát kihasználva Érsemjénnek helye van a magyar művelődéstörténet élvonalában, hiszen szellemóriásai nagy hatással voltak a nemzet előrehaladásában.

Úgy érezte, hagyatékuk, örökségük kötelezi, hogy általuk biztosítson elismerést a falunak. E világtól elzárt, elfeledett településen született Kazinczy Ferenc nyelvújító-költő, Fráter Loránd híres nótaszerző és Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület egykori püspöke is.
Kazinczy Lajos, a költő és nyelvújító Kazinczy Ferenc legkisebb fiának gyökerei is Érsemjénhez kötődnek. E hagyaték kiaknázása előtt a községet ki kellett emelni a majd százéves lemaradásból.

Nem volt könnyű a „semmiből egy új világot teremteni” – mondta szinte Bolyai Jánost parafrazálva. De Balázsi szívós nekiveselkedéssel már évtizedek óta teremti ezt az új világot a magyar határtól mintegy öt kilométerre. Fejébe vette, hogyha néhány kilométerrel odébb emberi módon lehet élni, akkor ő is kijárja, hogy Semjén se adja alább. És meg is tette.
„Az 1990-es évek elején került sor az első Kazinczy-emlékünnep megtartására, amelynek keretében felavattuk a régi református fiúiskolában a Kazinczy-emlékszobát. Ezt 1994-ben Fráter Loránd-emlékteremmel egészítettünk ki. A szoborparkban álló nyelvújító és költő szobrának Trianon után a helyi református egyház viselte gondját: odafigyelő gondos szemek rejtegették, hogy most ott állhasson a falu főterén” – fogalmaz vendéglátóm.

1989 után kezdtek újra előkerülni a nemzet örökségei, így Semjénben is először 1991-ben keltek új életre a legendák. Számba vették a megmaradt, még fellelhető értékeket, és újra talapzatára került a híres szülött szobra is – tért ki a történetre az elöljáró.

Járdákat építettek, felújították a közvilágítást, elkezdődött a vízhálózat és a telefonvonal kiépítése. A 21. század első évtizede már látványosabb fejlődést hozott a község életébe. Jelentős infrastrukturális változások történtek. Ivóvízhálózattal látták el Érseléndet, Érkenézt, Újsemjént (Fekete falu) is. A községközpontban pedig kicserélték és bővítették a régi hálózatot. 2004-ben az önkormányzat megvásárolta a Roxin Tivadar-féle kúriát, amelybe 2005-ben átköltöztették a Kazinczy- és Fráter-emlékház teljes anyagát. Az emlékház 2008-ban Csiha Kálmán emlékszobával bővült, 2009-ben pedig hivatalosan is megkapta az emlékmúzeumi jelleget.

A község vezetőjének a legszembetűnőbb változásokat pályázati pénzekből sikerült elérnie.

2006 májusában avatták a kibővített polgármesteri hivatalt, 2007-ben pedig a szintén jelentősen kibővített semjéni iskolát adták használatba. 2008-ban készült el a Fráter Lorándról elnevezett művelődési központ, majd ugyanabban az évben sikerült igazi parkká változtatni a falu központjában lévő zöldövezetet is. Ekkor kezdték meg a semjéni óvoda és a seléndi iskola teljes felújítását is. Rá egy évre már az ANL-lakások építésének fogtak, a munkálatok párhuzamosan folytak a 150 férőhelyes sportcsarnok munkálataival.
Pályázati forrásokból festették ki a semjéni katolikus és református templomot is. Az egyházakkal kapcsolatban említésre méltó, hogy az elmúlt években ravatalozókápolnák is épültek – Semjénben és Selénden is.
A központi parkban 2009 augusztusában Fráter Lorándnak emelt szobrot a község, decemberre elkészült a falu másik nagy szülöttjének, Csiha Kálmánnak a mellszobra is.
„Ha már kijelentkeztem a sorból, nem akartam csalódást okozni azoknak, akik rám bízták a község sorsát” – mondogatta mindannyiszor, amikor „valami történt” Érsemjénben és meghívott krónikába iktatni az eseményt.

Balázsi József a községi napokra is mindig meghívta az újságírókat. A műsorfüzetben zömében igényes programok szerepeltek. Ott volt alkalmunk látni a híres Regélő Fehér Táltos Dobcsapatot is, amelynek ősi fellegkergető dallamára valóban kisütött a Nap…
Itt hallottunk először a Legszebb porta elnevezésű versenyről is, amely szerint az első helyezéssel három, a másodikkal kettő, a harmadikkal egy év adómentességet biztosítanak a legszebb, legrendezettebb porták tulajdonosainak.
Az érsemjéni önkormányzat már 2001-ben meghozta ezt a tanácsi határozatot, amely mentesíti az adókötelezettség alól a jól karbantartott porták, ingatlanok lakóit nemcsak Semjénben, de a vele községet alkotó falvakban is. E kedvezménnyel szoktatom a lakosságot a rendre és a tisztaságra – fűzi hozzá a polgármester. Az ösztönzés pedig szemmel láthatóan hatásos.

Az RMDSZ színeiben immár évtizedek óta bírja a községházát, s a helyhatósági választásokon soha nem akadt olyan kihívója, aki komoly riválisnak számított. A 2020-as választásokon már nem is indult ellene senki. Minek? – kérdezte az egyik falu román választója, aki kérdésünkre annyit mondott: úgysem tudná felülmúlni senki. Jó gazdája a községnek, a közösségnek, az ilyen embereket nagyon meg kell becsülni – mondják. Éppen azok, akik 1992-ben még szinte megszállták a községházát, mert nem értették a demokratikus választások lényegét, ugyanis hozzászoktak a pártitkári kinevezésekhez. Akkor úgy gondolták, a vezetőnek románnak kell lennie. Ma már nem is tudnak elképzelni mást helyette.
A községközpontban már egyetlen utca sincs aszfaltburkolat nélkül. A beosztott falvak utcáinak nagyrésze is aszfaltozott.
2012-ben történelmi pillanatra került sor a román–magyar határon, amikor felavatták az Érkenéz–Bagamér közötti műutat Ez újabb hidat képez az Érmellék határon innen és határon túli részei között. Akkor abban bíztak, hogy a schengeni csatlakozás után helyreáll a települések közötti sok évszázados közlekedési lehetőség. Ez a remény azóta is várat magára… A 2010 novemberében indult terv a határon átnyúló közlekedési infrastruktúra javítását célozta és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) támogatta.
Azóta megépült az Érseléndet Székelyhíddal összekötő műút is, amelynek fontosságáról szólva az elöljáró elmondta: nemcsak a község és Székelyhíd került közelebb egymáshoz, de a határátkelők között is (Létavértes, Nyírábrány) közvetlen kapcsolat jött létre. A legfőbb hozadéka mégis az, hogy akik Váradra utaznak gépkocsival, nem kell már Érmihályfalva felé menniük. Az új út 10–15 kilométerrel rövidíti le a távolságot a megyeszékhely felé. Ugyanakkor Érselénd is kiszabadult a zsákfalu státuszából. Mi több, kereskedelmi, gazdasági szempontból is elősegítheti a fejlődését a közúti artériákba való bekapcsolódás.

„A Semjénhez tartozó 3 km hosszú barantói út teljes felújítását is befejeztük megyei támogatással és saját költségből. Ugyancsak fontos munka a csatornahálózat kiépítése a község településein, sőt épülget a szennyvíztisztító-berendezés is. Közben megújult az érkenézi iskola, Semjénben felépült a lakodalmas ház, ami minden követelménynek megfelel, csak éppen lakodalmakat nem lehet most benne tartani” – magyarázza megvalósításaik hosszú listáját a polgármester. Majd így folytatja:

A nagyszabású megemlékezésen leleplezett szobor Mihály Gábor Kossuth-díjas művész alkotása”.

RMDSZ-es polgármesterként szívesen lát bármilyen politikai színezetű lapnál dolgozó újságírót. Mindegyiküknek készséggel ad információt. Soha nem történt meg, hogy ne lett volna ideje a közvetlen beszélgetésre vagy egy kis falujárásra. Igényessége a pontos és jó munkát illetően már-már legendaszámba megy. Arról híres, hogy reggelente hamarabb érkezik a munkaterületre, mint a nála tendert nyert cégek alkalmazottjai.

A rossz munkának nála komoly következményei vannak. Ha nem jól álltak a parkban lerakott mozaikkövek, felszedette, mert nem a „jut is, marad is” alapon dolgoztat, így megengedheti magának, hogy ne vegyen át összecsapott munkát. Ez bizony meglátszik a község arculatán. Balázsi József községgazda több évtizedes megvalósításait szinte számba se lehet venni. Neki sikerültek olyan lehetetlennek vélt beruházások is, amelyekről sok más érmelléki városka vagy falu még fél évszázad múlva sem álmodhat.

Sokan mosolyogva kérdezik választások előtt: vajon Érsemjénben van-e még mit építenie Balázsinak kampány gyanánt? Talál-e még egy sikátort, amelyiken nincs burkolat?

A polgármester szólt, feltétlenül írjam meg, hogy neki még sok dolga van. Jelenleg bölcsődét építenek a római katolikus plébánia udvarára. A templommal szembeni parkban pedig el fogják helyezni a Deák Árpád szobrászművésszel készíttetett Gámpe Károly római katolikus plébános mellszobrát, aki 1942–1984 között, azaz haláláig szolgálta a helyi katolikus közösséget. A szobor költségeit az önkormányzat viseli.