Aki szép magyar falut szeretne látni Kalotaszegen, illetve Észak-Erdélyben, annak mindenképpen érdemes ellátogatnia Kalotaszentkirály-Zentelkére. A Bánffyhunyadtól néhány kilométerre fekvő községpontnak ugyanis messze földön híre van. És nemcsak a magyarok, hanem a románok között is. Nem véletlen, hogy
a polgármester irodájának egyik fala tele van különböző kitüntetésekkel. Felsorolni is nehéz, hány intézmény figyelt fel a Kalotaszeg „fővárosának” szomszédságában meghúzódó gyönyörű településre,
amely tavasztól késő őszig virágtengerben pompázik. A házak és kerítések rendezettek, az utcán nyoma sincs szemétnek, mindenhol kétnyelvű, magyar–román feliratok és turisztikai eligazító táblák sokasága fogadja a vendégeket. Olyan turisztikai pannókat láttam a központban, amelyek több tíz kilométeres sugarú körben több nyelven mutatják be a látnivalókat. Akik pár napot arra szánnak, hogy itt szálljanak meg, csillagtúrákban kereshetik fel nemcsak Kalotaszeg, hanem az Erdélyi Szigethegység legfontosabb látnivalóit is. És bőven akadnak ilyen érdeklődők, hiszen Kalotaszentkirály- Zentelke nemcsak Kolozs megyében, hanem a környező megyék viszonylatában is az egyik legjobban felkapott falusiturizmus-helyszín.
A mintegy ötven hivatalosan jegyzet falusi vendégházat, panziót magában foglaló kalotaszentkirályi falusi turizmus harminc évvel ezelőtt kezdődött. „1990-ben indult a faluban a néptáncoktatás. Az első ilyen rendezvényre mintegy hatvanan érkeztek, akiket el kellett szállásolni. A szervezők felhívására rögtön akadt pár család, aki a szobáját felajánlotta. Ezen felbuzdulva Vincze Kecskés István szakoktató tanár – aki a rendszerváltás után maradt állás nélkül a bánffyhunyadi szaklíceumban – fantáziát látott a lehetőségben, és nagy elköteleződéssel elkezdte megszervezni a helyi falusi turizmust” – idézi fel a kezdeteket Póka András polgármester, aki két évtizede vezeti a messze földön híres községet.
A falusi turizmussal kapcsolatos kezdeményezés önmagában azonban nem válhatott volna ilyen sikertörténetté, ha nem áll az ügy mellé teljes mellszélességgel a helyi önkormányzat és a polgármesteri hivatal. Az igazi bumm az ország uniós csatlakozása után kezdődött, amikor a helyi önkormányzatok hozzájuthattak európai uniós pályázatokhoz.
A RMDSZ-es polgármester kiszámolja, hogy eddig összesen 20 millió euró uniós forrást sikerült lehívni.
Ebből nemcsak a teljes közművesítést oldották meg a község öt falujában, hanem a területileg illetékes vízügyi igazgatóság segítségével a falun átfolyó patak medrét szabályozták, és ezzel modern kinézetet adtak a községközpontnak. „Még hátravan egy 10 millió lejes munka: a falu fölött egy vízgyűjtő gáttal szeretnénk elejét venni a nagy esőzések idején kockázatot jelentő árvizeknek. Az így kialakítandó tórendszer újabb csemege lesz a turisták számára” – magyarázza a község elöljárója, aki abban reménykedik, hogy belátható időn belül ez a beruházás is tető alá kerül. Egy másik pályázat alapján bicikliutat terveznek a Kalota–Bánffyhunyad egykori vasútvonal töltésén, ami szintén vonzó lehet a falut kedvelő turisták számára.
Póka András keménykezű polgármester hírében áll, aki mindent a faluturizmus felvirágoztatásának rendelt alá. Már az feltűnő, hogy a községközpontban – de a község többi falujában is – nem látni elkorhadt, kidőlt kerítést vagy omladozó házat, gondozatlan falakat. Arról mesél, hogy helyi önkormányzati határozat nyomán előbb a kerítéseket tették rendbe. A község minden portájának tulajdonosát levélben tájékoztatták arról, hogy mit kell elvégeznie. Van, ahol csak festeni kellett a kerítést, máshol el volt korhadva, ezért ki kellett cserélni, vagy új kaput kellett készíteni. A lakosok bő fél évet kaptak erre. A 322 portából 52-ben nem készültek el idejére, ők újabb felszólítást kaptak. „Amikor 27-en erre sem reagáltak, az év végi karácsonyfa alá megküldtük az ezer lejes büntetést” – magyarázza Póka András. Aki vállalta, hogy rövid határidőn belül mégis pótolja mulasztását, annak eltörölték a büntetését, magyarázza vendéglátóm.
A jó hír az, hogy végül mindenki beadta a derekát, mert rájött: ha itt akar lakni, akkor el kell fogadnia a polgármesteri hivatal által felállított szabályokat.
Még akkor is, ha a környéken a kalotaszegi példa nem ragadós. Hasonlóan jártak el a házak homlokzati részének felújításával is, ezért néz úgy ki a település, mint egy gondozott nyugat-európai falu. Póka azt mondja, ezt csak olyan településeken tudja bevállalni a polgármester, ahol a helyi tanács mögötte áll, az elöljáró pedig mindig következetes. Ha nem részrehajló és nem tesz kivételt, akkor a falvak lakói is mögé állnak.
A községvezető szerint a falusi turizmust a polgármesteri hivatalok infrastruktúrafejlesztéssel, jó közbiztonsággal és tisztasággal tudják támogatni. A rendezett falukép elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek visszatérjenek. A helyiek pedig élnek a lehetőséggel, hiszen a vendégéjszakák száma az utóbbi években folyamatosan nőtt. Sokan korszerűsítették a családi házat, és a meglévő vendégszoba mellé újat építettek. A szobákat ma már mindenhol saját fürdő egészíti ki: a turisztikai minisztérium munkatársai által engedélyezett házi vendégfogadók többsége kétmargarétás, de nyilván vannak korszerűbb, új vendégházak is.
Néhány gazda elnyert 200 ezer euró értékű uniós pályázatot falusi turizmusra, de a többség saját forrásból korszerűsítette lakását, ahogyan Rigó Ilonáék is tették.
Lányával, Póka Ilona Ildikóval ma már négy-öt szobát tudnak kiadni szállóvendégeknek. Ők a legelején, 1990-ben kezdték el a vendéglátást, és rendre, lépésről lépésre terjeszkedtek. Pár éve a szomszédban meghaltak az idős tulajdonosok, és a régi kalotaszegi házat sikerült megvásárolniuk, így az lett az Akác panzió.
Vendéglátóim sorra megmutatnak minden szobát. A falakat régi kalotaszegi falvédőkkel, csipkékkel díszítik: aki itt száll meg, annak kis időutazásban is része van, hiszen olyan szobában alszik, amely kinézetre ötven vagy száz évvel ezelőtti hangulatot idéz. Házuk egyik helyiségét berendezték kalotaszegi szobának. Amíg elkészült a polgármesteri hivatal tájháza, mindenki megfordult itt, mert ez volt a falu egyetlen autentikus kalotaszegi varrottasokkal és ágyneművel berendezett szobája. Ma is betoppannak, benyitnak kíváncsiskodók, hiszen házaknál ritkán lehet megcsodálni eleink gyönyörű hozományát.
A kezdetben augusztus első felére, a nyári tánctábor köré szervezett falusi turizmus mára több hónaposra nőtte ki magát, szinte egész évben tart. A vendéglátók szövetségbe tömörülve, közösen képviseltetik magukat különböző turisztikai vásárokon és turistaügynökségekben. Minden vendégfogadónak saját honlapja van, így közvetlenül is fogadhat vendégeket, a turisták többsége azonban szervezett buszos kirándulások keretében érkezik a faluba. Elég sokan átutazóban szállnak itt meg egy-egy éjszakára, jövet-menet Székelyföld felé, de egyre több az olyan csoportos kirándulás is, amikor egy-egy busznyi ember több napot is eltölt a faluban, illetve környékén.
A nyári táborok idején óriási a tumultus: az évi 20–25 ezer főnyi vendégéjszakás turistának a többsége akkor érkezik, de már a különböző évszakokra is szerveznek tematikus napokat.
A nyári vendéglátás nagy előnye, hogy ilyenkor a falusi turizmus helyszínévé válik a községközpontban felépített modern kalotaszegi kollégium is, amelynek bentlakását és étkezdéjét egyaránt tudják hasznosítani.
Vendéglátóim szerint vannak fiatal családok is, amelyeknek fontos keresetkiegészítő lehetőség a falusi turizmus. „Ha a férjnek a környéken van állása, akkor a feleség számára ez egy ideális pénzkereseti lehetőség” – magyarázza Rigó Ilona.
Az egyéni vállalkozásokként fenntartott kis vendégfogadók kínálata mindenesetre ma már ott van a legtöbb hazai és magyarországi turistaügynökség asztalán. De nemcsak magyarországiak jönnek szép számmal, hanem nyáridőben akad francia, holland, norvég, brazil vagy éppen japán vendég is. Aki eljön Erdélybe, az nagy valószínűséggel hall Kalotaszentkirály-Zentelkéről is.
Cikkünk eredetileg a Székelyhon napilap hetente megjelenő nyolcoldalas gasztronómiai kiadványában, az Erdélyi Gasztró legfrissebb számában látott napvilágot.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.