HIRDETÉS
Az alapítvány elnöke, Bíró András Zsolt antropológus, humán biológus, az Ősök Napja és a Kurultáj főszervezője osztott meg információkat portálunknak a tárlatról. Mint kifejtette, a kiállítás egy olyan kutatás jelenlegi eredményeit mutatja be, amelyek a magyarság származástörténetébe, egy nép kialakulásába és vándorlásába engednek bepillantást. A kiállítás sok kérdést felvet és sokat meg is válaszol, de sok esetben továbbgondolkodásra ösztönöz.
Többek között kitér arra, hogy lehet-e a tudományterületek adatai alapján rokonságot megállapítani az 5. század első felében Európa történelmében jelentős szerepet játszó nomád nép, a hunok, a 6. század szintén nomád avarjai és a 9. században megjelenő magyarok között?
Eredetről, rokonságról, életmódról, szokásokról, hitvilágról árulkodnak a csontok az értő kérdezőnek, a kiállítás látogatói pedig tanúi lehetnek a válaszoknak – hangzott el a tárlat október 15-i megnyitóján a Magyar Természettudományi Múzeumban.
A tárlat döntően a Magyar-Turán Alapítvány közreműködésével valósult meg, amelynek elnöke, Bíró András Zsolt elmondta, nagyon fontos az, hogy legyen egy olyan szervezet, amely koordinálja azon résztudományok tevékenységét, amelyek többek között foglalkoznak a magyar őstörténettel is.
Bíró András Zsolt kifejtette, hogy a természettudományi kutatások mellé beemelték a hagyományőrző sportok kapcsolatát, ezáltal a régészeti leletek és az azokból készült rekonstrukciók, fegyverzetek gyakorlati tesztelése során további eredményekre derülhet fény. A kiállításon a századokat felölelő csontmaradványok és arcrekonstrukciók mellett számos használati tárgy is megtekinthető, valamint betekintést nyerhetünk a fegyverek és eszközök megalkotásának részleteibe is.
A tárlatmegnyitót követő beszélgetésen elhangzott, hogy Magyar-Turán Alapítvány számos erdélyi múzeummal és régészeti csoporttal áll kapcsolatban, és ezen együttműködésnek hála, a 2019-ben Bugacon megszervezett Ősök Napján, a nagyközönség számára is megtekinthetővé vált a Marosvásárhely közelében talált hun sírlelet. Ezen lelet koponya és arcrekonstrukciója is, a jelenlegi tárlat részét képezi, így bárki számára megtekinthető.
A feltárt leletek eddigi vizsgálata alapján megdőlni látszanak olyan eddigi tudományos kijelentések, miszerint barbár, és kulturálatlan népként érkeztünk Európába,
hiszen a hun, avar leletek gazdagsága, a használati tárgyak elképesztő művészeti díszítése és mérnöki kidolgozottsága messze felülmúlja a hasonló korszakból feltárt szomszédos népek, ilyen jellegű tárgyleleteit. A hunokra és később magyarokra jellemző jurtai életmód pedig nem annak tudható be, hogy ne lettek volna képesek fa vagy kőházakat, városokat emelni, csupán az akkori életmódunknak sokkal inkább megfelelt ez a mobilisabb lakóhely. A kifinomult ötvösmunka, fém megművelés, fegyver és harcászati technológia mellett olyan gyógyászati fejlettséggel rendelkeztek, amelyről a kiállításon is látható koponyalékelések is tanúskodnak. A feltárást követő vizsgálatok is bizonyítják, hogy ezen egészségügyi eljárásokat követően az egyén több évet vagy akár évtizedet is megért még az eljárásnak köszönhetően – fejtette ki az alapítvány elnöke.
A Magyar-Turán Alapítvány jövőbeli tervei közt szerepel olyan erdélyi előadások megszervezése, ahol ezen kutatások eredményeit az ott élő közösség számára is elérhető közelségbe hozzák.
(X – fizetett hirdetés)
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
