Az Európai Unió 1996-ban egységesítette tagállamaira vonatkozóan a nyári időszámítás szabályait, 2001-ben pedig irányelvben is rögzítette. Az Amerikai Egyesült Államokban ugyanakkor 2007-ben változott a rendszer: az őszi időszakot egy hónappal meghosszabbították az energiahasználat csökkentése miatt.
Kezdetben azért javasolták a nyári időszámítás bevezetését, mert a napfényes órák magasabb száma miatt villamos energiát lehet megtakarítani, azonban nem ez az egyetlen ok. A rendszer lényege, hogy a társadalom működése jobban igazodjon a Nap járásához, ami nyáron hosszabb nappalokkal jár. Az egy órával hosszabb természetes világítás előnyt jelenthet az iskolába, munkába igyekvőknek, hiszen így télen, ha késő délután már sötétben, szürkületben is érnek haza, reggel legalább korábban elindulnak. Nappali, természetes fényviszonyok mellett könnyebb dolgozni, tanulni, másrészt a szervezet is könnyebben alkalmazkodik a korán keléshez napfény mellett. Ugyanakkor, akik iskolai, munkahelyi tevékenység után a szabadban szerveznek programot, hétvégi telkükön vagy családi házuk kertjében dolgoznak, a nyári óraátállításnak köszönhetően nyernek még hatvan percnyi természetes világosságot. A téli átállásból viszont a korai sötétedés miatt ilyen előny nem származik.
A tavaszi óraátállás összességében több pozitívummal járhat: például hosszabb ideig végezhető munka szabadtéri munkahelyeken, építészetben, a jobb látási viszonyok miatt csökkenhet a közúti balesetek száma, sőt közbiztonsági szakemberek szerint a bűncselekmények száma is, mivel az emberek kevesebbet tartózkodnak az utcán sötétben. A jobb közúti látási viszonyok tekintetében a téli reggeleken is nyerhetünk egy órát, ám ez arányaiban nem sokat javít a késő délután hamar besötétedő környezet adta lehetőségeken.
A nyári időszámítás ötletét először Benjamin Franklin amerikai politikus, feltaláló vetette fel 1784-ben.
A Javaslat a világítás költségének csökkentésére című írásában a világításra használt gyertyákkal akart spórolni a nyári korábbi felkeléssel. Az óraátállítást elsőként 1895-ben George Vernon Hudson új-zélandi rovarszakértő javasolta: tudományos írásában kétórás óraátállítást javasolt, amelyet 1898-ban egy cikkben is ismertetett. Bár volt érdeklődés az ötlet iránt, akkor még nem vezették be. Az első komolyabb próbálkozás William Willett brit építész nevéhez fűződik, aki 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, hogy az órákat nyáron állítsák előbbre a hosszabb nappali világosság jobb kihasználása miatt az építkezésben. Javaslata alapján 20 percekkel állították volna előre az órát április négy vasárnapján, szeptember négy vasárnapján pedig vissza. Röviddel ezután törvényjavaslatot terjesztettek elő az angliai alsóházban. A parlament először 1909-ben tárgyalt a témáról, és különbizottságot nevezett ki a vizsgálatára. A javaslatot többen ellenezték, különösen a mezőgazdasággal foglalkozók, így a törvényt nem fogadták el.
Willett 1915-ben meghalt, de az ötlete később megvalósult.
A mesterséges világítás helyettesítésére és ezáltal az üzemanyag háborús célokra való megtakarítására elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást 1916. április 30-án 23 órakor.
Az első világháború spórlási szükségletei miatt az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok is átvette az ötletet sok más ország mellett, de a háború végével azonban legtöbb állam visszaállt a hagyományos időszámításra, a második világégés kitörésekor pedig újra bevezették megtakarítási céllal.
Az 1940-es évek elején néhány európai ország folyamatosan egy órával előre állította az időt, amit Amerikában például a háborús időszámítást jelentő War Time néven említettek. Nagy-Britannia akkoriban dupla nyári időszámítást alkalmazott, nyáron két órával előre állítva az órákat, télen pedig egy órával. A világháborúk után már egyre több állam vezetősége ismerte fel a rendszer hasznát. Magyarországon például 1954–1957 között a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták, majd szünetelt 1958 és 1979 között, de a nyolcvanas években újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.
Európában szélesebb körben 1966 és 1981 között kezdték el újra alkalmazni. 1980-ra az akkori Európai Unió összes tagállama bevezette Izland kivételével.
A Varsói Szerződés országai ebben az időszakban ugyanilyen megfontolás alapján vezettek be a nyári időszámítást, de egymástól eltérő időpontokban. Az Egyesült Államokban az 1960-as években kezdték egyes államokban az újbóli alkalmazását, a folyton napfényes Arizona és Hawaii azonban azóta sem használ óraátállítást. Ausztráliában ugyanakkor az egyes önkormányzatok vezetőségének jogkörébe tartozik az időátállás alkalmazása, a kontinensen például a téli időszakban három eltérő időszámítás van érvényben, míg nyáron öt.
Az óraátállítás előnyeit és hátrányait tekintve a 20. század óta heves vita folyik szakemberek, vállalkozók között. Magyarországon a villamosenergia-rendszert irányító Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) 1949 óta gyűjti és elemzi a fogyasztási adatokat. Egy 2012-es közleményük szerint az óraátállításoknak köszönhetően évente mintegy 120 gigawattórával kevesebb áramot használ fel az ország a nyári időszámítás rendszerének köszönhetően, ami 30–40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg, amely fejenként a magyar lakosság körében nagyjából 12 kilowattnyi energiát és körülbelül hat milliárd forint megtakarítást jelent. A túlnyomó többségben nappali műszakban dolgozók előnynek tartják, hogy délután a szabadidő eltöltésének lehetősége egy órával meghosszabbodik.
A nyári időszámításnak ugyanakkor számos egészségügyi hatása van, hiszen egyrészt a tovább tartó, napfényes délutánoknak köszönhetően több D-vitamint kap a szervezetünk, de a közérzetünk, hangulatunk is jobb.
Másrészt több időt tölthetünk el a szabadban, de otthon tartózkodva is nyilván később kapcsolunk villanyt, így pedig környezetkímélőbbek vagyunk, hiszen kevesebb szén-dioxid keletkezik. A turizmus bevétele is növekszik, mert a turisták inkább napközben látogatnak meg kirándulóhelyeket.
A rendszert ellenzők szerint nem spórolunk annyit, hogy megérje figyelmen kívül hagyni a hátrányokat. Például ha Magyarországon 8 millió lakossal számolunk, akkor fejenként mindössze évi 750 forint a megtakarítás. Az emberi egészségre, közérzetre rövid távon hátrányos hatású az óra átállítása, hiszen sokaknak felborul a megszokott bioritmusa, ami többek közt fejfájással, rossz közérzettel, levertséggel, étvágytalansággal, koncentrálási nehézségekkel jár. Az átállítás időszakában a megzavart időérzék, sietés-késés miatt a közúti balesetek száma nő, illetve előfordul, hogy az átállás pillanatában közlekedő vonatok egy órát vesztegelnek. A depresszióban szenvedőknek kedvezőtlen, hogy a reggelek újra sötétek, télen pedig – ha reggel világosban is mennek munkába – ez nem ellensúlyozza a korai sötétedést. Sőt, gazdálkodóktól már olyan panasz is érkezett, hogy ha az állatok fejési idején változtatnak, az hátrányosan érinti a lefejt tej mennyiségét.
Napjainkban sokkal rugalmasabb a közvilágítás rendszere, megváltoztak a fogyasztási szokások, a lakosság gyakrabban tévézik, és elterjedtek a légkondicionáló berendezések is.
Chilében 2015-ben beszüntették az óraátállást azzal érvelve, hogy már rég nem jelent semmiféle megtakarítást, amelyet kutatásokkal is igazoltak.
Oroszország 2011-ben szüntette be az óraátállítást a nyári időszámítást használva véglegesként, 2014-ben azonban a rossz tapasztalatok miatt a téli időszámítást használják, de még mindig óraátállítás nélkül. Törökország már 2016 őszétől nem alkalmazza a téli időszámítást, Magyarországon többször is felmerült a beszüntetése, de ehhez az EU-nak kell megváltoztatnia a tagállamaira egységesen vonatkozó szabályozást. Ázsiában és Afrikában alig akad olyan ország, amely hozzánk hasonló rendszert használ.
Az óraátállást nehezen viselőknek ajánlott reggel, a friss levegőn kocogni vagy sétálni, mivel így serkenthetjük a szerotonin előállítását az agyban, ami elősegíti a megváltozott külső körülményekhez való alkalmazkodást.
A téli időszámításkor pedig ajánlott biológiai óránkat a korábban keléshez szoktatni, hogy minél tovább élvezhessük a napfényt elkerülve a depresszív hangulatot. Az óraátállást követő napokban figyeljünk jobban oda a szervezetünknek szükséges elegendő pihenésre, fogyasszunk magnéziumdús táplálékot az ingerlékenység elkerüléséért, és válasszunk kellemes elfoglaltságot a hosszú estékre egy-egy társasjáték, film, könyv társaságában. Munka közben igyekezzünk minél többször a napon eltölteni szüneteinket, ha pedig a téli időátállás után is sötétben kelünk fel, használjunk erős fényforrást, mert így belső óránk elkezd a mesterséges fényhez alkalmazkodni.
Szükség van a hozzájárulásához!
Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.
A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.
A sütik feladata
Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.
Mi a süti?
A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.
A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.
Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.
A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.
Alapműködést biztosító sütik
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
PHPSESSID | erdelyinaplo.ro Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között. |
munkamenet | saját |
cookieControll | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
cookieControlPrefs | erdelyinaplo.ro Feladata a süti beállítások megjegyzése |
365 nap | saját |
Preferenciális sütik:
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
Preferenciális sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató / Funkció | Süti lejárata | |
newsvote_ | erdelyinaplo.ro Cikkre való szavazás rögzítése |
30 nap | saját |
Statisztikai célú sütik
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.
A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.
Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.
Statisztikai célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
_ga | google.com | 2 év | Harmadik fél |
_gat | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
_gid | google.com | 1 nap | Harmadik fél |
Hirdetési célú sütik
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.
Hirdetési célú sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
__gads | google.com | 2 év | harmadik fél |
_fbp | facebook.com | 3 hónap | harmadik fél |
ads/ga-audiences | google.com | munkamenet | harmadik fél |
DSID | google.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 100 nap | harmadik fél |
IDE | google.com | 1 év | harmadik fél |
pcs/activeview | google.com | munkamenet | harmadik fél |
test_cookie | google.com | 1 nap | harmadik fél |
tr | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
Közösségimédia-sütik
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
Közösségimédia-sütik listája:
Süti neve | Szolgáltató | Süti lejárata | |
act | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
c_user | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
datr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
fr | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
locale | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
presence | facebook.com | munkamenet | harmadik fél |
sb | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
spin | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
wd | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
x-src | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
xs | facebook.com | 1 nap | harmadik fél |
urlgen | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
csrftoken | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
ds_user_id | instagram.com | 1 hónap | harmadik fél |
ig_cb | instagram.com | 1 nap | harmadik fél |
ig_did | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
mid | instagram.com | 10 év | harmadik fél |
rur | instagram.com | munkamenet | harmadik fél |
sessionid | instagram.com | 1 év | harmadik fél |
shbid | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
shbts | instagram.com | 7 nap | harmadik fél |
VISITOR_INFO1_LIVE | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SIDCC | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
SAPISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
PREF | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
LOGIN_INFO | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
HSID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
GPS | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
YSC | youtube.com | munkamenet | harmadik fél |
CONSENT | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
APISID | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
__Secure-xxx | youtube.com | 1 nap | harmadik fél |
A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása
A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:
Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage
Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy
Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu
Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/
Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies
A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik
A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.
Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?
A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.
Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.
A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).
Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.
Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.
A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak
Preferenciális sütik listája: newsvote_
A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül
ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül
Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.
A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg
ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg
Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.
A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.
A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:
ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni
NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak
Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.