Csillagösvényen

Dénes Ida 2015. május 30., 09:39

Csaba királyfi legendás alakja a székelység történelmének központi szereplője. Ehhez a Székely himnusz tett igazán sokat hozzá, de a közeljövőben is öregbíteni kívánják a hun vezér hírnevét. Ráadásul május 30-a, Csaba királyfi ünnepe valaha katonai eseménynek is számított.

galéria

Csak a királyfi csillagösvényen – értelmeztem gyerekként a Székely himnusz sorait, hisz Csaba királyfiról mit sem tudtam. És ha őszinték akarunk lenni, kimondjuk: most sem tudunk túl sokat róla, hacsak azt nem, hogy biztos van valami köze a csillagösvényhez, a Hadak útjához, vagyis a Tejúthoz.

A Hadak útján

Csabát Attila hun fejedelem fiaként tartja számon az emlékezet. De ő csak az egyik fia volt: Attilának ugyanis – a legenda értelmében – igencsak sok leszármazottja élt, többek közt Aladár, aki egy német fejedelemasszonytól, Krimhildától származott, és Csaba, kinek görög császár leánya volt az édesanyja. Attila halálát követően a két fiú között harc kezdődött: anyugati népek Aladárt, míg a hunok Csabát támogatták. A történet folytatása szerint véres harc bontakozott ki, melynek első felvonásában Csaba győzedelmeskedett, ám Aladár hatalmas sereget gyűjtött, így végül szétverte Csaba seregeit.

„Ha a németek nem szégyellnék, és őszintén szólnának róla, elmondhatnák, hogy a Dunából több napon át sem ember, sem állat vizet nem ihatott, mert a folyó Szikambriától egészen Potenciána városáig kiáradt a vértől” – olvasható az egyik leírásban, melynek folytatása értelmében Csaba 15 000 hun vitézzel Görögországba, majd Szittyaországba vonult. A megmaradt hunok Csaba királyfi utasítására végül Erdély keleti felén telepedtek le és mivel féltek a további támadásoktól, már nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték magukat. „Meddig a tűz hideg nem lesz, meddig a folyó le nem foly, meddig télre tavasz derül, meddig égből jön az áldás, addig jó népem itt székelj. És lett e nép neve Székely” – írja Csaba királyfi utasításait Jókai Mór Regék című kötetében, melynek örökérvényű folytatása szerint „S lám azóta hány év elmult! ezernyi ezer esztendő! s a jó székely nép szivében még most is él Csaba jós beszéde. El nem hagyja saját földét, él munkával, szegénységben, s ha elmegy is, ha úr lesz is, meg csak vissza kivánkozik, elhagyott hegyei közé”.

Csaba története viszont itt távolról sem ér véget, hisz a székely nép a királyfi halálon túli megjelenése miatt hálás a mai napig. Történt ugyanis, hogy sok generációval később ellenség támadt a székely népre s a harc kilátástalannak tűnt. Ekkor Csabához kezdtek imádkozni, aki az égből lovascsapatával együtt megjelent és szétverte az ellenséges sereget. „A székely nép áhitattal emelé kezeit az égi segítők után s a mint végig rohant a fényes tábor az égen, bámulva szemlélték, hogy egész hosszában, a merre elhaladt, egy fényes út támadt az ég kárpitján, melyet szikrázó patkóik tapostak ottan! Ezért hívják hadak útjának maig is székely földön a tejutat” – írja Jókai.

 

Himnusz és rockopera

Az egyáltalán nem himnusznak írt Székely himnusz két Magyarországra emigrált székely fiatal szerzeménye 1921-ből. A mű az 1920-ban Magyarországon létrehozott Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete elnevezésű önsegélyező és kulturális szervezet májusi nagyáldozat című, évenkénti találkozójára készült. A rendkívüli népszerűségre szert tett vers és dallam Csaba királyfi alakjának 20-21. századi éltetéséről is gondoskodott.

Változatok egy személyre
Több elmélet is foglalkozik Csaba királyfi alakjának történelmi azonosításával. Az egyik verzió szerint három különböző személy ötvöződik Csabában: Irnik, Attila hun király legkisebb fia az 5. századból, Kuber, Kovrat onogur kagán 7. században élt fia és Csaba magyar vezér, aki a feltételezések szerint a Jenő törzs vezetője volt a 10. században. Más elmélet értelmében mivel csak a székelyek körében maradt fenn a Csaba-monda, Csaba nem lehetett Attila hun király egyik fia, hanem inkább Álmos vezér nagybátyja, Kuber óbolgár vezér. Györffy György szerint két történelmi Csaba létezett: egyikük Csaba vezér, aki a 10. század elején népével a Balkánra költözött, a másik pedig Csaba ispán, aki a tihanyi alapítólevél szerint 1002-ben István király udvarispánja, azaz nádor volt. Bár Anonymus Gesta Hungarorumában is olvashatunk Csabáról, teljesen biztosat mégsem állítunk származása felől.

Idén nyáron újabb hódolatot róhatnak le a székelyek Csaba királyfi előtt, mivel Csíksomlyón rockopera állít emléket a legendás hősnek augusztus 15-én. Bár a szövegíró-szeneszerző nem székely, az előadás több szereplője az lesz. G. Nagy Ilián költő, drámaíró, dalszerzőről nem lehet sokat tudni, azt viszont biztosan, hogy 1955-ben született, G. Nagyné Maczó Ágnes, a Független Kisgazdapárt színeiben megismert politikus férje, öt gyermek édesapja és a Csaba királyfi című rockopera szerzője. A produkciót nem Csíksomlyón játsszák először, hisz 2011 augusztusában a Gyergyószárhegyi Lázár-kastély udvarán volt az első előadás, a magyarországi ősbemutatót pedig 2014. augusztus 19-én Püspökladányban tartották a Csaba mezőn. Aszékelyföldi bemutatóról szóló tudósítást seregnyien véleményezték a Székelyhonon, hideget, meleget egyaránt kapott a produkció.

Az augusztus 15-re tervezett csíksomlyói díszbemutatójára százezer embert remélnek a szervezők. A csatajelenetekben csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi lovasok, a táncjelenetekben pedig a debreceni Hajdú Táncegyüttes tagjai mellett székelyföldi táncosok is fellépnek majd, de szerepet kap a produkcióban a szentegyházi gyermekkórus is. „Olyan monumentális előadást szeretnénk létrehozni, amelyik az év egyik legjelentősebb határon túli kulturális eseménye lesz” – jelentette ki a szerző a csíksomlyói díszbemutatóról.

Az ötrészes rockopera jelenethez sajátos hangzás társul. Az első energikus, ünnepi; a második harci metálhangzással; a harmadik magasztos, a negyedik realista, az ötödik pedig a himnikus beteljesedés. Tán még Csaba királyfi is megjelenik majd a csillagösvényen…

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.