Andersen, a világ mesemondója

Andersen amúgy is szegény család sarja volt, ám miután 11 évesen apja elhunyt, még nehezebb helyzetbe került. Hans Christian abbahagyta az iskolát, viszont sokat olvasott. 14 esztendősen Koppenhágába ment, hogy a királyi színháznál dolgozhasson. Ha tervei nem is épp úgy alakultak, ahogy szerette volna, ám végül érettségizett, sőt egyetemre is járhatott. „1829 szeptemberében jó eredménnyel vizsgáztam nyelvtudományból és bölcseletből, s kiadtam első versgyűjteményemet, amely nagy tetszést aratott” – emlékezik önéletírásában. Világhírűvé mégsem darabjai, színészi képessége vagy versei tették, hanem a mesék. Szinte véletlenül. Harmincévesen pénzkeresés céljával fogott meseírásba egy olcsó füzetsorozat számára. Ám próbálkozása annyira népszerűvé tette, hogy tudatosan fordult a műfajhoz. Önéletírásának is az Életem meséje címet adta. Negyven év alatt összesen 156 mesét írt. Legismertebb meséi: A kis gyufaáruslány, A király új ruhája, A tűzszerszám, A rút kiskacsa, A kis hableány, A rendíthetetlen ólomkatona. Meséi dán, német és görög legendákra, történelmi tényekre, a néphitre, valamint kora irodalmi mozgalmaira támaszkodtak.

Andersen nemcsak műfaj tekintetében volt egyedi, hanem életvitelét tekintve is. Sosem nősült meg, rengeteget utazott. Egy híres svéd énekesnő iránt érzett beteljesületlen szerelméről tudunk, de az utókor – jellemző módon – már azon morfondírozik, hogy nem-e volt homoszexuális a nagy meseíró.

1861-től Koppenhágában élt. Saját bevallása szerint életét a Rút kiskacsa című meséje jellemzi: csak sok megpróbáltatás, lemondás után ismerték el tehetségét (diáktársai csúnya kiskacsának csúfolták). Amire vágyott, mégis teljesült: sikeres lett, még életében híressé vált. 1875. augusztus 4-én halt meg Koppenhágában, májrákban.

Utazásai során megismerkedett kora művészeti életének nagyságaival, így Heinével, Schumannal, Wagnerrel is. Dickens őt tartotta a világ legnagyobb meseírójának, Franciaországban megismerkedett Victor Hugo-val, Balzac-kal, Dumas-val. A magyarok közül barátjának vallotta Liszt Ferencet. Műveit több mint 150 nyelvre fordították le.

Dániában hatalmas tisztelet övezi: Koppenhágában sugárutat neveztek el róla, s a tengerparton ül a kis hableány híres szobra. 1967 óta évről évre világszerte megünnepelik a Gyermekkönyvek nemzetközi napját, amelyet mindig Andersen születésének évfordulóján tartanak. Andersen meséiből változatos könyvek, darabok, zenei művek, rajzilmek, filmek születtek és születnek még mai is.

„Szép mese az én életem, gazdag és boldog mese. Ha ifjú koromban, amikor szegényen és egyszál magam nekivágtam a világnak, egy mindenható tündérrel találkozom, s az így szólít meg: »Válassz utat és célt, képességeidnek és értelmednek megfelelően, s ahogy ezt az evilági bölcsesség megkívánja, én őrizlek és vezetlek azon az úton« – ha így szólt volna hozzám az a tündér, akkor sem élhettem volna boldogabban és jobban” – vallotta Hans Christian Andersen.