Rendszerváltó tanévkezdés?

Számos újdonsággal szolgált a nyári szünidő idején is a Remus Pricopie vezette tanügyminisztérium. A 2013–2014-es tanévtől például már nem csak a nyolcadikosok vesznek részt országos felmérő vizsgán, hanem a második, negyedik és hatodik osztályok esetében is időszakos országos felmérő vizsgákat fognak tartani. A tanügyminiszter szerint azért volt szükséges az intézkedés bevezetésére, mert hazánkban nyolcadik osztályig egyetlen országos értékelés sem méri a diákok teljesítményét, „ne csodálkozzunk, ha a diákok 25 százaléka nem képes átmenő jegyet szerezni” – véli Remus Pricopie. A tanügyminiszter szerint az időszakos ellenőrzések és értékelések hiányában nem lehetséges a „rendszer kalibrálása” sem, míg az újonnan bevezetett országos felmérőkkel jobban követni lehet majd a diákok fejlődését. Mint ahogyan azt is, hogy hol jelentkeznek iskola- vagy osztályszintű problémák.

 Rendelkezések, tervek

A közelmúltban jelentette be Remus Pricopie tanügyminiszter azt is, hogy a nyolcadik osztályt záró országos felmérő átlaga a középiskolai felvételihez ezután nem 50, hanem 75 százalékban járul majd hozzá. A legutóbbi tanévben még fele-fele arányban számított az öt-nyolc osztály átlaga és az országos felmérőn szerzett jegy. A tanügyminiszter azért tartja fontosnak a módosítást, mert túlságosan nagy a különbség a két jegy között: országos viszonylatban ugyanis a négy év átlaga 2,16-tal magasabb, mint a felmérőn szerzett jegy, miközben a tanügyminisztérium szerint az országos felmérő tükrözi az objektív képet.

Az országos felmérő módszertanát és tartalmát illetően nem terveznek változtatásokat és nem akarnak változtatni a 2014-es érettségin sem. Remus Pricopie nyilatkozatának értelmében a differenciált tételek bevezetése tejesen korrekt lépés volt, ugyanígy járnak majd el jövőre is. Újabb tételsorokat viszont nem terveznek a négyféle matematika, két román nyelv és irodalom, illetve más tantárgyak mellé, ezért nem látszik valószínűnek például az sem, hogy a magyarul érettségiző diákok külön tételsort kapjanak a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgán. Rendelettel hagyta jóvá a tanügyminiszter, hogy már idén ősztől választható tantárgyként tanítsák az elemi osztályokban a gyermekfilozófia, társadalmi nevelés és pénzügyi nevelés című tárgyakat. Ezeket a különböző osztályokban a törvény értelmében heti egy alkalommal oktathatják.

A tanügyminisztérium tervei között szerepel az is, hogy ne csak képi-, hanem hangfelvétel is készüljön az érettségi vizsgák helyszínein. A diákok képviselői túlzásnak tartják az elképzelést és az újabb befektetés helyett inkább az elmaradt utazási költségek visszatérítését sürgetik. A nyilvánosságra hozott további tervek között szerepel, hogy próbaérettségit ne csak tizenkettedik osztályban, hanem már a tizenegyedikben bevezessék. Már most napirenden van az is, hogy a 2014–2015-ös tanévtől kezdve többek között egészségügyi nevelést is oktatnak majd a romániai iskolákban. A kezdeményezésről Eugen Nicolăescu egészségügyi miniszter számolt be, a tervek szerint a tematikus tanórákon az elsősegélynyújtás alapjait is elsajátítják majd a diákok.

 Konkrétumok

A sepsiszentgyörgyi Berde Áron Közgazdasági és Közigazgatási Szakközépiskola igazgatónőjével, Gazdag Ildikóval beszélgettünk a közeledő tanév újdonságairól. A tanintézményben az első két hétben az érettségi eredményeket elemzik, de a szakközépiskolában az igazi nagy újdonságot idén az első szakiskolai osztály végzése jelenti: várják a záróvizsgára vonatkozó módszertant. Két évvel ezelőtt indulhatott újra ugyanis a szakiskolai képzés, most lesznek tehát tizenegyedikesként végzősök ennek az oktatási formának a diákjai: a két éves szakoktatási forma nem érettségivel zárul.

Országos szintű probléma Gazdag Ildikó szerint is, hogy a tanügyminisztérium elmulasztotta visszatéríteni a diákok ingázási költségeit, miközben a sepsiszentörgyi középiskola diákjainak több mint fele navétázik. „Ha a költségeket nem tudjuk visszatéríteni, valószínűleg növekedni fog azoknak a száma, akik ebből az okból kifolyólag nem tudják folytatni tanulmányaikat” – véli az igazgató.

„A próbaérettségi és érettségi eredményei közt érezhető a különbség. Sokat számítottak a differenciált tételek, úgy érzem, hogy a gyerekek motivációja is javulni fog így. Nagyon sokan voltak olyanok, akik elvesztették az érdeklődésüket, alig akartak érettségizni, annyira elkeserítette őket a még differenciálatlan próbaérettségi eredménye” – számolt be Gazdag Ildikó a szakközépiskolai osztályok teljesítményéről. „Azt is figyelembe kell vennünk, hogy akik az idén érettségiztek, nem is választhattak szakiskolai képzést, kötelező volt számukra az érettségi” – emlékeztetett az igazgató.

Gazdag Ildikó ugyanakkor elmondta: a fejkvóta alapú finanszírozási rendszer értelmében a szakközépiskolák hátrányba kerülnek az elméleti líceumokkal szemben. „Az anyagi költségekre és szakmai képzésre fordítható összeg kisebb, noha a tárgyi feltételek miatt magasabbnak kellene lennie. Ez az eljárás az ország összes szakközépiskoláját érinti” – hívta fel a figyelmet az intézményvezető.

A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban előkészítőtől tizenkettedikig működnek osztályok. Timár Ágnes igazgató számolt be az iskolát érintő fejleményekről. A tanintézet szintjén a legnagyobb újdonságnak a kiadványszerkesztői osztály indítása számít, a teológiai profilú osztály ugyanakkor érdeklődés hiánya miatt nem indul. „Az új osztály létszáma első körben betelt, az utolsó bejutási átlag 7,20 volt, úgyhogy nagyon bízunk benne, hogy jól fog működni a szaklíceumi osztály is” – mondta el az igazgató, aki az új elemi osztályos tantárgyakról úgy nyilatkozott, kísérleti stádiumban vannak. Az viszont bizonyos, hogy az új tanévtől kezdve az előkészítő osztályban heti egy órában idegen nyelvet is tanulnak majd a gyerekek. „Nem értek ezzel egyet, mert az iskolánknak az volt az alapelve, hogy harmadik osztály előtt nem vezettük be az idegen nyelvet, mert így is nagy erőfeszítést igényel, hogy a gyermek magyarul és románul megtanuljon írni-olvasni. De természetesen alkalmazkodunk az oktatáspolitikához” – tette hozzá Timár Ágnes. A második, negyedik és hatodik osztályos országos felmérők viszont már nem számítanak akkora újdonságnak, hisz több éve kísérleteztek vele – tudtuk meg az igazgatótól.

A 2013–2014-es közoktatási tanév
I. félév: szept. 16–dec. 20.: tanórák; november 2–10.: vakáció az óvodások és elemi iskolások számára; dec. 21–jan. 5.: téli vakáció; jan. 6–31: tanórák; febr. 1–9.: félév közi vakáció.
II. félév: febr. 10–ápr. 11.: tanórák; április 12-22.: vakáció; ápr. 23–jún. 20.: tanórák; jún. 21–szept. 14.: nyári vakáció.
A 2013–2014-es tanév szerkezeti újdonsága, hogy nem csak április 21-e, húsvéthétfő, hanem 22-e, kedd is szabadnap lesz. 2014-ben egyébként egybe esik a keleti és nyugati kereszténység szerinti húsvét időpontja.

A Báthory István Elméleti Líceum magyar szakos igazgatónője ugyanakkor kiemelte: a tanterv és a tankönyv évek óta nem fedik egymást magyar nyelv és irodalomból, és ez az új tanévvel beköszöntével sem változik. Megjelent viszont az új elemi iskolai kerettanterv, miközben a tanítókat egyelőre nem készítették fel annak alkalmazására. „Az öt-
nyolc osztály szintjén az okozott dilemmát, hogy nyolcadik végén számítógép-kezelésből vizsgáznak a gyerekek, míg a tantervben nem szerepel ilyen tantárgy. Ezért mi például opcionális tantárgyként vezettük be. A választható tantárgyak terén egyébként elég nagy a szabadságunk” – mondta el Timár Ágnes.

Az igazgató szerint az új rendszernek egyaránt vannak előnyei és hátrányai is. „Előnye, hogy míg az előző tanév nagyon aránytalan volt – az első szemeszter három, a második hat hónapig tartott –, ez arányos. Félévzárás és jegyadás szempontjából mindenképpen jobb így. Az új tanév hátránya viszont, hogy így már nem három-, hanem csak kéthetes lesz a téli vakáció: kisebb volt így a gázszámla, ami nem elhanyagolható szempont. És a gyerekek, tanárok is ki tudták magukat pihenni az ünnepek után, új lendülettel kezdhettük a félévet. Ez most nem így lesz. Pótvizsga viszont továbbra is ugyanakkor lesz: végzősöknek, nyolcadikosoknak, tizenkettedikeseknek augusztus elején, a többieknek szeptember elején” – vázolta Timár Ágnes.

Románul végre másképp?
A 2011-ben elfogadott oktatási törvényben előírtak szerint a hazai nemzeti kisebbségek külön tanterv és tankönyv szerint tanulják a Román nyelv és irodalom című tantárgyat. Mindeddig csak az elemi oktatásban, annak is csak első és második osztálya esetében dolgozták ki a sajátos programokat, noha a szélesebb körű bevezetés például a román érettségi vizsgák helyzetén is javíthatna. A törvény mihamarabbi alkalmazása ugyanakkor hozzájárulhat ahhoz is, hogy a Romániában élő, ám magyar közösségben felnövő gyermekek hatékonyan megtanulhassanak az iskolában románul. A törvény teljes 12. szakasza a nemzeti kisebbségi oktatással foglalkozik. A román nyelv és irodalom oktatására vonatkozó rész:
46. cikk – (1) A nemzeti kisebbségek nyelvén való közoktatásban a román nyelvet és irodalmat kivéve minden tantárgyat anyanyelven kell tanítani.
(2) A Román nyelv és irodalom tantárgyat a közoktatás minden szakaszában az illető nemzeti kisebbség számára külön kidolgozott tanterv és külön tankönyv alapján kell tanítani.
(3) A nemzeti kisebbségek nyelvén működő közoktatási intézmények kivételként, a szülők vagy törvényes gyámok, a Románia Parlamentjében képviselt nemzeti kisebbségi szervezet vagy, ha az illető kisebbség nem rendelkezik parlamenti képviselettel, a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjának kérésére a Román nyelv és irodalom tantárgyat a román tannyelvű oktatási intézményekben használttal azonos tankönyvek alapján tanítják.