Hallhatóvá kell tenni, hogy vagyunk

A hagyomány szerint minden tanév végén más-más iskolában gyűlnek össze a Kárpát-medencei református középiskolák. A 23 éve ismétlődő eseményen a kezdetektől vesz részt a kolozsvári kollégium is, és most először, július 5-8. között otthont is adhatott az eseménynek. A rendezvényen az erdélyi és partiumi iskolák mellett magyarországi, kárpátaljai és felvidéki intézmények is rendszerint megjelennek.

„Meggyőződésem, hogy a református iskolák közössége magából termelte ki az igényt a találkozó 23 évvel ezelőtti megszervezésére, hiszen ez nem egy sablonos, kötelező rendezvény” – mondta Kiss-Cserey Zoltán iskolalelkész a találkozók kialakulása kapcsán. A kollégium meghívójára 31 felekezeti intézmény jelezte érkezését. A résztvevők száma időközben módosult, így végül

százötvenen jöttek el 27 református tanintézményből.

Küldöttségenként többnyire négyfős csapatok érkeztek, két felnőtt és két diák. Az intézményeket intézetvetők, igazgatók, lelkészek, pedagógusok, tanulók képviselték. A lelkész elmondása szerint a legtöbb vendég Magyarországról érkezett, hiszen az anyaországon kívül a református iskoláknak kevésbé van lehetőségük létrejönni és működni. A határon túli intézmények közül az erdélyi, illetve a partiumi tanintézetek képviselték magukat a legnagyobb számban.

A találkozók igen fontosak, mivel Kiss-Cserey szerint ezek azok az alkalmak, amikor egymástól tanulni tudnak, egymást építeni tudják, sorsdöntő kérdésekben tanácsot kérhetnek, illetve karöltve örülhetnek a sikereknek és közösen sírhatnak a kudarcok miatt. A rendezvény feltölti a tanulókat, pedagógusokat, hogy a rövid vakációs pihenés után még nagyobb lendülettel kezdjék az új tanévet. Mindemellett a találkozó által is

– mondta a kolozsvári lelkipásztor.

A kollégium, a Kárpát-medence különböző részeiből érkező vendégeit izgalmas és változatos programfelhozatallal várta. Mind a felnőtteknek, mind pedig a diákoknak számos hangulatos előadással, szabadidős tevékenységi lehetőséggel kedveskedtek. Az ünnepélyes megnyitó, a maga lelki táplálékával biztosította a kellemes közérzetet. A nyitó istentiszteleten Kató Béla püspök szolgált, aki elmondta: a találkozó arra is jó, hogy a tanárok és a diákok saját életüket összemérhessék a máséval. Tehát kicserélhessék egymással gondolataikat, ezáltal pedig megnyugodhatnak, hogy másnál nem rosszabb, illetve nem jobb körülmények között élnek, oktatnak és tanulnak. Senki sem képez kivételt, mindenkire ugyanazok a lehetőségek várnak.

„Nagyon örültünk, hogy a 2018-as évet Mátyás király-emlékévnek nyilvánította a magyar kormány, mivel így ennek jegyében alkothattuk meg a programtervezetet” – közölte Kiss-Cserey. Így sikerült néhány olyan programot is belopni, mint a Reneszánsz est az Óvárban című rendezvény, amelyen az Amaryllis táncegyüttes lépett fel megadva az est hangulatát. A táncesten a vendégeket is sikerült táncra bírni, így kifejezetten kedélyesen zárult a nap nagyenyedi borok kóstolgatásával.

A találkozó során a 150 résztvevő érdekes előadásokat hallgatott meg, várossétán vett részt, ellátogatott a mérai bivalymúzeumba, valamint az Apáczai Csere János Elméleti Líceum előadásában megtekinthette a Mozart című musicalt is.

A városséta által megismerhette a város olyan nevezetességeit, mint a Házsongárdi temető, a Fellegvár, a botanikus kert, állattani múzeum, a kétágú templom Hóstáti múzeum stb.

A lelkész szerint a reneszánsz táncest bizonyult a találkozó leghangulatosabb programjának. A visszajelzéseket azonban mindenképpen kiértékelik, ezzel is segítséget nyújtva a következő találkozó szervezőjének.

A református összejövetel idei mottója Pál apostol Timóteushoz intézett leveléből származik: „a rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szentlélek által”. A vezérige az előkészületeket is nagyban meghatározta. „Ha másként nem is, de gondolatban és lélekben már ősztől készültünk a rendezvényre, amelynek minden munkatársam érezte a súlyát”–közölte a kollégium lelkésze. A találkozó gyakorlati kivitelezése az év elején kezdődött. „Nehéz négy nap alatt a Kárpát-medence egy kis szeletét, annak a szeletnek egy városát bemutatni”–magyarázza Kiss-Cserey Zoltán, aki a szervezésben is fontos szerepet vállalt. Ennek ellenére a kollégium munkatársai mindent megtettek, hogy lebilincselő programokkal bűvöljék el a meghívottakat.

A református iskolák randevúját tavaly a Pest megyei Nagykőrösön tartották. Legutóbb Romániában 2015-ben találkoztak, a történelmi Partiumban, azon belül Zilah városában. Minden szervező intézmény a maga településének, iskolájának értékeit, kincseit, érdekességeit emeli ki a találkozók alkalmával. Így Nagykőrösön tavaly Arany János személyére fektették a hangsúlyt, aki ebben a városban is élt, tanított, illetve alkotott.

Az iskolalelkész szerint a találkozó alkalmat biztosít arra is, hogy bebizonyítsák: a felekezeti iskolák különböznek a világi intézményektől.

A kolozsvári kollégiumban reggeli áhítattal kezdik a napot, vasárnap istentisztelettel zárják a hetet, bibliaórákat tartanak, diákpresbitérium vezeti a diákközösség életét, egyházi rendezvényekre, valamint ifjúsági táborokba járnak. „Túl azon, hogy Isten igéjét hirdetjük, a legfontosabb a tanároknak, a lelkészeknek a hiteles élete, mivel ez neveli leginkább a gyerekeket”–mondta Kiss-Cserey Zoltán, aki szerint a diákok nevelőikben keresik példaképeiket.

A kollégium az elmúlt tanévben szerette volna bemutatni, milyen az iskola diákszemmel. A tanulók ekkor arról is beszéltek, mit jelent számukra a tanárral, az osztályfőnökkel, a lelkésszel vagy az igazgatóval való kötetlen beszélgetés. A lelkipásztor szerint a kollégiumi életnek –már csak a diákok elbeszélése alapján is –hatalmas sors-, közösség- és emberformáló ereje van.

A felekezeti iskolák különlegességére Kató Béla püspök is kitért a nyitó istentisztelet során, hiszen kiemelte:

és veszik át kulturális és vallásos örökségünket, mint a másféle iskolában végzettek”.

Jelenleg az Erdélyi Református Egyházkerület 15 református tanintézményt működtet, ahol mintegy 4000 fiatal tanul. A püspök elmondása alapján ez a szám a következőkben növekedni fog.

Hevele Lili