Búcsú az éretlenségtől?

Július elsején román nyelv és irodalomból, másodikán – az anyanyelvükön tanuló kisebbségi diákok közül a magyarul tanuló diákok – magyar nyelv és irodalomból, harmadikán a szaknak megfelelő kötelező tantárgyból, ötödikén pedig a szaknak megfelelő választható tantárgyból érettségiztek a diákok. Az idei év nagy újítása, hogy párhuzamosan két típusú román tételsort alkalmaztak: az elméleti líceumok humán szakiránya és a pedagógiai líceumok osztályai valamivel nehezebbet, míg az elméleti líceumok reál szakirányú osztályaiban tanulók, a szakközépiskolásokkal és az úgynevezett vokacionális, azaz elhivatottságot igénylő szakoktatás pedagógián kívüli összes többi ágával közösen valamivel könnyebbet. Magyar nyelv és irodalomból valamennyi diák egységes tételeket kapott, a szaknak megfelelő kötelező tantárgyak pedig a matematika és történelem voltak. Aválasztott tantárgyak közül a legnépszerűbbnek a biológia bizonyult – 68 ezren vizsgáztak a tantárgyból –, majd a földrajz, fizika és kémia következett. Az idei év másik nagy újítása a szaktárca honlapján működtetett külön felület az esetleges korrupciós ügyek jelzésére, de valamennyi megyében működött külön zöldszám is hasonló céllal. Botránymentességről ennek ellenére nem beszélhetünk.

 Tantárgyról tantárgyra

Maria Jakabházi, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum romántanára szerint jogos volt, hogy differenciálták a román nyelv és irodalom tételeket, mivel a humán tagozatos diákok magasabb óraszámban tanulják a tantárgyat. A tételek struktúrája egyébként mindkét tételsor esetében azonos volt, a különbséget az elemzésre és értelmezésre szánt alapszövegek komplexitása adta. A tanár szerint sem különösebben könnyebbnek, sem nehezebbnek nem mondhatók az idei tételek, melyek közül az első egy ismeretlen szöveg megértését kérte. A második az írott kommunikációs képességekre koncentrált – vagyis nem igényelt tárgyi tudást, nyelvi kompetenciákat annál inkább –, míg a harmadik tétel egy esszé írását tartalmazta egy szimbolista lírai szöveg témáját és világképét illetően. Maria Jakabházi szerint egy közepesen felkészült, vagy románul jól kommunikáló magyar diák maximális erőbefektetés nélkül elérhette az ötös jegyet. Ám csak megfelelő nyelvismerettel, mert akik kevésbé boldogulnak a román nyelvvel, esélyük sem volt teljesíteni a követelményeket.

Szakács István, a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium magyar tanára, író-irodalomtörténész szerint viszont a magyar nyelv és irodalom tételsort, sőt, az egész érettségi rendszert differenciálni kellene. Magyarból is három, harminc pontot érő tétel várta a diákokat: az első egy lírai alkotás, Radnóti Miklós Virágénekének bemutatását kérte megadott szempontok alapján, a második az internet használatáról szólt egy Nyáry Krisztián-szöveg alapján, a harmadik pedig egy szabadon választott 20. századi magyar drámai alkotás bemutatását írta elő szintén megadott szempontok szerint. A második tétel a románhoz hasonlóan nem volt tananyagfüggő.

Szakács István szerint az a gond, hogy a szakközépiskolások helyzetén könnyítendő a mércét magyarból túlságosan alacsonyra állították. Szerinte a magyarországi gyakorlathoz hasonlóan közép- és emelt szintű érettségire lenne szükség. „A szakközépiskolásoknak eleve kevesebb órájuk van, ráadásul nem annyira a barokk vagy romantikus regény érdekli őket, hanem, hogy jó szakemberekké váljanak. Fontos, persze, hogy megszerettessék velük az irodalmat, de mivel nem az elméleti képzést választották, más követelményrendszert kellene állítani eléjük. A gimnáziumok esetében pedig emelni kellene a szintet” – állítja Szakács, aki az idei érettségi tételsor hiányosságára is felhívta a figyelmet. Az utolsónál például nem kötötték ki, hogy a 20. századi drámai alkotás magyar legyen, a diák nem kapott egyértelmű utasítást, ezért Örkény István Tóték, Sütő András Csillag a máglyán vagy például Székely János Caligula helytartója helyett írhatott egy nemrég látott színházi előadásról, vagy hovatovább teljesen kitalált műről is, mert a tanár úgysem ismerhet minden egyes 20. századi drámát. „Az ember nem változott, csak a világ körülötte, egyre bonyolultabb, ezért rosszabbul érzi magát benne. Az irodalom gyógyírként kellene segítsen bennünket, de ha a gyerek ilyen körülmények közé kerül, nem biztos, hogy gyógyír számára. Úgy sutba vághatja, hogy papírhajó sem lesz belőle” – fogalmaz Szakács István.

Reál és humán

Matematikából már több éve külön tételeket kapnak az eltérő osztálytípusban tanulók, idén sem volt másként. „A matematika-informatika osztály kapja a legnehezebb tételsort, a természettudomány a könnyebbet, a pedagógiát végzettek gyakorlatiasabbat, a technológiai osztály végzettei könnyebbet. Az idei matek-infós tételek hozzáférhetőbbek voltak. Az előző években versenyszintű feladatokat is adtak, most viszont alapos felkészülés mellett bárki megírhatta a 8–9-est. A gyerekek is könnyűnek ítélték a feladatokat, de ez relatív, hisz akkor látja valaki könnyűnek, ha megfelelően felkészült. A természetismeretet tanulók számára is könnyebb volt a feladat, nem kaphatott mindenki tízest, de jó jegyet lehetett elérni. Azt kell mondanom, hogy csak az nem írta meg az átmenő jegyet, aki nem készült rendesen” – elemezte a helyzetet az Erdélyi Naplónak Babos László, a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Líceum matematikatanára.

A történelemvizsga tételeiről Orbán Zsolttal, a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium tanárával beszélgettünk. „Nálunk is három tétel van. Az első kettő voltaképpen szövegértési kompetenciákat ellenőriz, ami azt jelenti, hogy a vizsga nyelvén jól beszélő diák –második éve érettségizhetnek anyanyelvükön a magyar diákok – különösebb nehézségekbe nem ütközik, mert mindkettőnél pontosítani, megnevezni, szempontot megfogalmazni, ok-okozati összefüggést felfedezni kell. Már a szövegértési feladatok megoldásával el lehetett érni az 5-ös körüli jegyet. Az első két tételben szerepeltek nyitott kérdések is, de ezek sem voltak nehezek, elég nagy szabadságot adtak a diáknak. Ilyen kérdés volt például a nemzeti kommunizmus alatt használt két politikai gyakorlat megnevezése, vagyis azt írhatott a diák, amit tudott. A legnehezebb általában a harmadik tétel, amely egy esszészerű írást kér, ám itt is megadott szempontok irányítanak. Idén a modern román állam megalakulásáról és fejlődéséről kellett írni. A tétel közepesnél semmiképpen nem tekinthető nehezebbnek, egy átlagosan felkészült diáknak nem jelenthetett gondot” – összegzett Orbán Zsolt. Azt is elmondta, hogy már nem divatosak a túlmitizált középkori témák, a hangsúly a történelemtanításban is a 19-20. századra helyeződik. Az utóbbi évek tankönyveinek hangsúlyos témája a kommunizmus is, ezért nem meglepő, hogy az első tétel ezzel foglalkozik. Ráadásul az idén végzett diákok már a rendszerváltás után születtek.

 Magyar szemmel

A Mensura Transylvanica nevű politikai elemző csoport számításai szerint mintegy nyolcezer diák érettségizett magyar nyelv és irodalomból. Közülük 51 százaléknak sikerült legalább hatos átlagot elérni, ez alatt 5 százalék teljesített. A diákok 36 százaléka bukott meg a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgán, de ezek több mint fele más tantárgyból sem teljesítette az átmenő ötöst. A bukottak (3700 magyar diák) közül minden harmadik csak a román vizsgán csúszott el.

A legtöbb magyar diák Hargita megyében érettségizett (több mint kétezren), alegkevesebb Bukarestben (nyolcan). A magyarul érettségizők mezőnyében legjobb átlageredménnyel első pillantásra Arad megye büszkélkedhet, hiszen a kilencven diák 76 százaléka ment át.

A legbeszédesebb talán mégis a magyar nyelv és irodalom, illetve a román nyelv és irodalom írásbeli vizsgákon szerzett jegyek átlaga. A magyarul érettségiző diákok több mint 35 százaléka 5-ös alatti jegyet szerzett románból (mintegy 2900 diák), de hatos alatti a magyarul érettségiző diákok román jegyeinek 60 százaléka is. Mindeközben magyarból 5-ös alatti jegyet csupán 6 százalék kapott. Míg magyarból 1 200-an kaptak 9-es és 10-es közti jegyeket, addig románból ugyanezt az eredményt alig 3 százalék, azaz 240 személy érte el. A magyarból is érettségizők jó része viszonylag gyengén szerepelt a román megmérettetésen, ami önmagában véve nem volt nehéz – ha a román anyanyelű diákok szemszögéből nézzük. Óriási kihívásnak bizonyult azonban az állam hivatalos nyelvét második nyelvként elsajátító magyar diákok számára. A már differenciált román érettségit nem ártana talán még további szintekre osztani.

 Megtáltosodva?

Az országos átlaghoz (56,4 százalék) képest a legjobb megyei eredménnyel Brãila megye büszkélkedhet (74,54 százalék), második Kolozs (72,19 százalék). Kovászna és Hargita megye idén is a sereghajtók közé került: Háromszéken például csak a diákok 43,56 százalékának sikerült az érettségije.

Felmerül azonban a kérdés: mennyire befolyásolhatták a megyei eredményeket az idén elszaporodott buktatássorozatok? Több tanintézetben ugyanis azt a stratégiát választották, hogy a sikeres érettségire esélytelennek ítélt diákokat a 12. osztály végén valamelyik tantárgyból megbuktatták. Mégpedig tömegesen. A legkirívóbb magyar vonatkozású esetek Kolozsváron kerültek napvilágra: a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban például idén 50-en végeztek, de csak 28-an (56 százalék) jelentkeztek érettségire. Mindannyiuknak, sőt az előző évfolyamon végzett társuknak is, sikerült a középiskolai tanulmányokat lezáró vizsga, így a tanintézet százszázalékos statisztikával büszkélkedhet. A Brassai Sámuel Elméleti Líceum 75 diákja mérettetett meg a közelmúltban, közülük viszont csak 47-en (59,49 százalék) végeztek idén: 32 végzős be sem iratkozhatott az érettségire.

Solymosi Zsolt, az unitárius kollégium aligazgatója szerint nem dolgoztak eleget a pótvizsgára maradt gyerekek. „Nem a rangsorolásért tanítjuk a diákjainkat, hanem azért, hogy tudjanak. Lássuk már be: minőségi oktatásra van szükség” – fogalmazott Solymosi a Krónika napilapnak. A kérdésre, hogy miért csak végzősként buktak meg a diákok, elmondta: ennek elsősorban az az oka, hogy csak az elmúlt években szigorodtak az érettségi feltételei, és a tanárok is csak most alkalmazkodtak ehhez. Fontosnak tartotta hangsúlyozni: nem csak a végzősök között, hanem a 9–11. osztályosoknál is akad pótvizsgára maradó.

A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum 86 végzőse közül 78 iratkozhatott be érettségire, az átmenési arány 91 százalék. Timár Ágnes igazgató szerint a probléma gyökere abban rejlik, hogy az iskolákat főleg az országos vizsgák eredményei alapján minősítik. „Ezen kellene változtatni. Mivel harc van az iskolák között, az intézmények ilyen módon is megpróbálnak jobb eredményt kicsikarni. Egyáltalán nem tartom helyénvalónak, mert ez azt jelenti, hogy 12. osztály végén 40–50 százalékban megbuktatják a diákokat, ami valamilyen módon azt is tükrözi, hogy négy éven át nem folyt komoly munka az iskolában. Nem lenne szabad ilyen arányban bukni a diákoknak, ez mindenképp rontja az iskola minősítését, csak nem biztos, hogy ezt figyelembe is veszik a megyei ranglista elkészítésekor. Nem a tizenkettedik utolsó két hetében kell valakit megbuktatni. Nálunk kilenc-tizedikben bukik el, aki nem állja meg a helyét. Akkor eldöntik, hogy más iskolába mennek, vagy nekilátnak tanulni ” – vázolta az igazgató. Ugyanakkor nem csupán presztízskérdés az érettségi sikerráta, a beiskolázási tervek jóváhagyásánál is figyelembe veszik azt.„És a gyerekekkel szemben is nagy igazságtalanság” – hangsúlyozta Timár Ágnes, aki reméli, hogy ezután nem csak az érettségi eredményeket, hanem a tizenkettedikesek bukási arányát is figyelembe veszik a mérlegkészítésnél, hiszen országos jelenségről van szó.

 Csak presztízskérdés?

Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint nem kiugróan magas a pótvizsgára maradt tizenkettedikesek száma az előző évekhez képest. „Egyes iskolákban magasabb az arány, de ez az iskola és a tanár autonómiája. Annak semmi értelme, hogy ha valamelyik tantárgyból nagyon gyengén szerepel a diák, biztosan megbukjon az érettségin. Akkor a tanár inkább nem engedi át, hogy még foglalkozhasson az anyaggal a diák” – vélekedett a tanfelügyelő. Péter Tünde hangsúlyozta: semmilyen anyagi következménye nincs annak, hogy egyes iskolák diákjai miként szerepelnek az érettségin, ez inkább presztízskérdés. Az viszont tény, hogy az egyes tanintézetekre vonatkozó statisztikák számolásakor csak a nyári érettségi eredményeit veszik alapul – vagyis a pótérettségit nem –, és kizárólag az adott évben végzettek teljesítménye alapján.

Azok a közelmúltban elballagott végzős diákok, akiknek pótvizsgázniuk kellett, sezért nem vizsgázhattak az országos megmérettetésen, az augusztus 19-30. közötti pótérettségin vehetnek részt. Azzal a maradék 43,6 százalékkal együtt, amely július elején „éretlennek” bizonyult.

Vélemények...

A Kolozsvári Református Kollégium angoltanára, Kulcsár Gabriella felügyelőtanárként szerzett újabb tapasztalatokat az érettségin: „Tizenöt éve érettségiztetek, de módszertanilag nem volt két egyforma év, mindig újítanak valamit” – állítja a tanárnő, aki felügyelőtanárként semmi szabálysértést nem tapasztalt. „Minden teremben két felügyelőtanár volt, de voltak a folyosókon, udvaron, kapunál is, és be volt kamerázva az egész épület, az a terem is, ahol átadták a dolgozatokat. A gyerekek az épületbe érve leadták valamennyi csomagjukat, csak írószer és esetleg innivaló maradhatott náluk. Nekünk is mindent ugyanúgy kint kellett hagynunk, a telefont is. Arra kellett figyelnünk, hogy a gyerekek ne adogassák egymásnak a piszkozatlapjaikat, ne beszélgessenek, de még csak megszólítanunk sem kellett senkit. A harmadik vizsganapon érkezett egy rajtaütésszerű ellenőrzés a tanügy-minisztériumból: detektorral ellenőriztek, hogy van-e a gyerekeknél telefon vagy egyéb kütyü, de mindent rendben találtak” – osztotta meg tapasztalatait Kulcsár Gabriella.

Jeles diákok
A 126 színjeles érettségiző között csak két magyarul tanuló diákot találunk: a zilahi Silvania Főgimnázium matematika-informatika osztályos tanulóját, és a szatmárnémeti Kölcsei Ferenc Főgimnázium szintén matek-infós tanulóját. 9,90-et szintén két magyar diák ért el, ők is matematika-informatika osztályba jártak: egyikőjük a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumban végzett, míg a másik a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum végzőse. 9,87-nél találkozunk az első fiúval és az első humán szakirányon végzettel: a sepsiszentgyörgyi Mikes Kelemen Elméleti Líceum diáklánya történelem-filozófia szakon, míg a brassói Áprily Lajos Főgimnázium diákja matematika-informatika szakon végzett.

Szakács István magyartanárként látna javítanivalót a rendszeren, osztályfőnökként viszont nem panaszkodhat: filológia osztályának mind a 31 tagja sikeresen érettségizett. „Ha a román vizsgákat nem számolnánk, még jobb eredmények lennének, mert ezek a gyerekek nem tudnak úgy megtanulni könyvekből románul, mint akinek az az anyanyelve” – tartja az osztályfőnök, akinek frissen ballagott diákjai elsősorban Kolozsvárra készülnek – jog, idegen nyelv, kommunikáció, néprajz, de még fogorvosi is szerepel az egyetemi felvételi listájukon.

 …és tervek

Váncza Loránd a kolozsvári Református Kollégiumban végzett kémia-biológia szakon. A 15 fős osztály 14 tagja érettségizett, és valahogy éppen magyarból bukott meg egyikük, miközben mindannyian a romántól tartottak. „A kompetenciafelmérőkre nem nagyon készültem, de nem is voltak nehezek. Nem tudjuk, mire volt ez jó, csak szükséges volt. A magyar tételek tűrhetők voltak, a románnal mindenkit meglepett a harmadik tétel, mert regényre vagy drámára számítottunk, nem versre. Szerintem az átmenő jegyem meglesz, bár vannak gondjaim a beszéddel, mert az a máramarosi falu, Szamosardó, ahonnan származom, 98 százalékban magyar” – mesélte Loránd. Végül így is szinte nyolcast ért el románból, matematikából és kémiából pedig tízest kapott. Kilencesen felüli átlagával jó esélyei nyílnak a folytatáshoz. Ő Marosvásárhelyre készül orvosi egyetemre, így felvételi is vár rá. „Románból készültem a legtöbbet, aztán magyarból. Eleinte hasztalannak gondoltuk a sok szimulációt – kétszer is volt próbaérettségi –, de megvolt az eredménye.”

Erdészmérnök, közgazdász, stewardess, biológus, geológus – sorolja az osztálytársai terveit Loránd. Osztálytársairól továbbra is jelen időben beszél, pedig mindenki más úton folytatja. Remélhetőleg érettebben is.

 Ország, város
Az idei érettségin 175 ezren jelentek meg, közülük 138 160-an (88,2 %) az idén végeztek, 37 338-an előző évek végzősei. Az idén végzettek közül 87 ezren (azaz 63,1 %) vették sikeresen az akadályt, 52 ezren nem. Az előző évek végzettei közül csak 11 859-en (31,07%) örülhettek, mintegy 26 ezren nem. Az idén ballagott érettségizők 59,9 százaléka elméleti líceumba járt, 35,2 szaklíceumba, 4,9 százalék úgynevezett vokacionális oktatásban részesült (a vokacionális elhivatottságot igénylő szakoktatást jelent, ennek körébe sorolják például a pedagógiai, sport vagy művészeti osztályokat, de ide tartoznak a teológiai és militáris képzést nyújtó szakosztályok is).
Azok közül, akik frissen végeztek és falusi környezetben tanultak, 13 ezren megbuktak 11 ezren mentek át az érettségin. Velük szemben a frissen végzett városi diákok közül 40 ezren megbuktak, de 75 ezernek sikerült az érettségije. Nagy a különbség az elméleti líceumok és szaklíceumok végzettjei között is. Az érettségizők közül 68 993-an elméleti líceumban végeztek: 57 ezren átmentek a vizsgán, 12 ezer nem. 58 802 érettségiző szaklíceumban végezett az idén nyáron: 37 ezer megbukott és csak 21 ezer ment át.
Az idei valamint előző évek végzőseinek számát szaktípusonként összesítve a következő képet kapjuk: a szaklíceumokból érkezett diákok 37,32 %-a, az elméleti képzésben részesültek 72,96%-a, míg a vokacionális képzésben részt vettek 66,4%-a zárta legalább hatos átlaggal az érettségit. A tavalyi 44%-os összeredményhez képest az 56% így is nagy előrelépés, de ha az utóbbi tíz év eredményeit bemutató grafikonra tekintünk, láthatjuk, mekkora csökkenést eredményezett a három éve bevezetett kamerás felügyelet az azt megelőző évekhez képest.