A multikulturális felsőoktatás illúziója

Makkay József 2018. február 09., 11:18 utolsó módosítás: 2018. február 11., 11:40

A Bolyai Egyetem körüli rendszerváltás utáni viták a múlt ködébe vesznek. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem multikulturalizmusa még a magyar oktatókat is elkápráztatja, miközben többen állítják: nem ez az igazi megoldás.

A multikulturális felsőoktatás illúziója
galéria
Kicsengetés a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen: a felhőtlen öröm eltakarja az intézeten belüli ellentéteket Fotó: Pál Árpád

A Babeş–Bolyai Tudományegyetemet ma multikul­turális felsőoktatási intézményként tartja számon a bukaresti szakminisztérium és a kolozsvári egyetem román és magyar vezetősége egyaránt. A magyar felsőoktatásról készülő cikkünkhöz azt szerettük volna megtudni, hogy 2018-ban mit jelent a multikulturalizmus. Az ezt szabályozó 2011-es törvény vajon mekkora autonómiát biztosít a magyar tagozat számára, illetve a mai magyar nyelvű oktatást az egyetem tanárai mennyire tartják átmenetnek az önálló Bolyai Egyetem létrehozásához?

A kilencvenes években az önálló állami magyar egyetemért folytatott kemény vitákat átélt újságíró csodálkozva tapasztalja, hogy az egyetem mai multikulturalizmusával elégedett magyar oktatók zöme a Bolyai Egyetemet régmúlt idők lezárt történetének tartja, amely napjainkra elveszítette aktualitását.

A hivatalos álláspont mögött azonban ott van az anyagi és személyzeti gondokkal küszködő kétnyelvű egyetem útkeresése, ahol sok szakon a magyar továbbra is csak megtűrt, másodlagos nyelv – a kétnyelvű feliratok hiányáról nem is beszélve.

Az 1990-ben alakult és alapszabályzatában az önálló állami magyar egyetemért küzdő Bolyai Társaság elnöke megkeresésünkre annyit mondott, hogy szervezetük különböző pályázatokkal a mai Babeş–Bolyai Tudományegyetem keretében zajló oktatást támogatja, a Bolyai Egyetem visszaállításával már rég nem foglalkoznak...

Egyöntetű kiállás a Bolyai mellett

Nincs más választásunk, mint visszakanyarodni a kezdetekhez, a kilencvenes évek eleji „Bolyai-lázhoz”, amikor az egyetemen oktató magyar tanárok szinte kivétel nélkül kiálltak az önálló állami magyar egyetem újraindítása mellett. Ezt bizonyítja a kolozsvári Szabadság című napilap 1990. január 7-i lapszámában megjelent nyilatkozat, amelyet az egyetem 168 aktív és nyugalmazott oktatója írt alá. A nyilatkozat többek között kitér a Bolyai Egyetem 1959-es kényszerű beolvasztására, ami „semmiképp nem szolgálhatta a románok és a magyarok közeledését, sőt indokolatlanul kölcsönös vádaskodások és bizalmatlanság forrásává vált.” Az aláírók kijelentik:

elengedhetetlen lépésnek tartjuk egy minden tekintetben korszerű, magyar tannyelvű tudományegyetem megteremtését.

(...) Az önálló kolozsvári magyar egyetem visszaállítása nem a romániai magyar nemzetiség elkülönülését, hanem a Nemzeti Megmentési Front által meghirdetett és részünkről, egyetemünk megszűnése óta nagyon hiányolt teljes, egyéni, és kollektív jogegyenlőség biztosítását jelenti”.

Akik soha nem gondolták komolyan

Kása Zoltán professzor (portrénkon) mintegy három évtizedet tanított a Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, amelynek 2000–2004 között rektorhelyettese volt. A kilencvenes években az önálló állami magyar egyetem újraindítása körüli szakmai viták egyik résztvevőjeként emlékezik az eseményekre. A Bolyai Társaság elődjeként létrejött Bolyai Bizottság vezetőségi tagja volt, és ebben a minőségében több kolozsvári magyar oktatóval közösen küzdött több fronton is a Bolyai Egyetem újraindításáért.

Kása Zoltán: „A halogatásnak Neptun az előzménye, amikor az RMDSZ politikusai a mai multikulturális felsőoktatásról is kiegyeztek a román politikummal”

A 2008 óta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen oktató professzorral járjuk körül a romániai felsőoktatás multikulturalizmusát, ami szépen hangzik, de Romániában soha nem működött. A magyar tanárok zöme ezzel a ténnyel közvetlenül a rendszerváltás után már tisztában volt, így alakulhatott ki közös egységfront a Bolyai Egyetem újraindításáért.

Pálfalvi Attila akkori tanügyminiszter-helyettes 1990 elején nagyon optimista volt. Balázs Sándorral közösen látogattuk meg Bukarestben, ahol úgy fogalmazott: hetek kérdése és a Bolyai Egyetemről lesz törvény.

Meg volt győződve, hogy 1990 őszétől a magyar diákok az újjáalakuló Bolyai Egyetem keretében kezdhetik el az új tanévet”.

A lelkesedés azonban rövid ideig tartott, mert Pálfalvit leváltották tisztségéből, és soha nem derült ki, mire alapozta túlzott optimizmusát. Kása Zoltán szerint az akkori tanügyminiszter, Mihai Şora nyitott volt a magyar felsőoktatás újjászervezésére, de ehhez már akkor sem volt politikai támogatottsága a rendszerváltás utáni első román kormány részéről.

A Bolyai Egyetem ügye azonban nyitott kérdés maradt. Az már a romániai magyar politikum, az RMDSZ hozzáállását jelzi, hogy a későbbi lehetőségek is elúsztak. A kolozsvári professzor az 1993-ban megjelent akkreditációs törvényről beszél, amelynek előkészületeiről a Bukarestben tartózkodó RMDSZ-politikusok és a korabeli tanügy-minisztérium magyar államtitkára nem tájékoztatta a kolozsvári magyar egyetemi oktatókat, hogy a törvény megjelenéséig tető alá lehessen hozni egy magyar nyelvű tanárképző főiskola alapító okiratát, ahogyan azt számos romániai városban – Nagyváradtól Nagyszebenig és Szucsáváig – megtették a helyi egyetemalapító román körök. Az újonnan alapított román felsőoktatási intézményeket az új törvény alapján kivétel nélkül elfogadták, Kolozsváron azonban mégsem született meg a Bolyai Egyetem.

A halogatásnak Neptun az előzménye, amikor az RMDSZ politikusai a mai multikulturális felsőoktatásról is kiegyeztek a román politikummal”

– véli Kása Zoltán, és érvét egy történettel is alátámasztja. Valamivel később az önálló magyar karok működéséről született részletes dokumentációt adtak át Kolozsváron az RMDSZ elnökének, Markó Bélának és Kötő Józsefnek. A magyar oktatók részéről jelen volt Vanek Ferenc, Péntek János, Néda Árpád, Szilágyi Pál és Kása Zoltán. A találkozón Markó úgy fogalmazott: ez nehéz ügy, de próbálnak megoldást találni rá. Az RMDSZ elnöke akkor hívta be Borbély László alelnököt, akiről kiderült, neki kellene az ügyet intéznie. Kása így emlékszik a történetre: „noha ő lett volna az első számú érdekelt, Borbély László csak rövid időre jött be, kezet fogott, és a dossziéval azonnal ki is lépett.” A jelenlévő tanároknak eleve rossz érzésük támadt, ami később be is igazolódott: Borbély László semmit nem tett a Bolyai Egyetemért, sem a Babeş–Bolyai keretében működő magyar karok létrehozásáért. Kása szerint a sikertelenség fő oka abban keresendő, hogy az RMDSZ mindig eljátszotta: akarja a Bolyai Egyetemet, de igazából soha nem gondolta komolyan.

Sapientiás tanévnyitó: magyar-román állami támogatással ez lehetne az önálló magyar felsőoktatás alapja Fotó: Veres Nándor
Ne áltassuk magunkat

Kása Zoltán tíz éve jött el a Babeş–Bolyairól, de utána még pár évig ott tanított. Úgy véli, az egyetemen belül ma lényegesen több a magyar tagozat autonómiája, mint a kilencvenes években, de ez sem elegendő. „Amikor eljöttem, több tanárkollégám haragudott rám, de később van, aki igazat adott, mert a saját bőrén tapasztalta, mennyire felszínes az egyetemen a román és magyar oktatók együttműködése” – magyarázza a tanintézmény egykori oktatója.

A fő gondnak azt tartja, hogy a román szenátusnak kell rábólintania minden magyar kérésre, aminek a kimenetele magyar szempontból eleve kérdéses. Mint fogalmaz: „ne áltassuk magunkat a romániai multikulturalizmussal, mert az nem működik. A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE-n) szinte sehogy, Kolozsváron pedig valamivel jobban, de itt sem úgy, ahogyan mi szeretnénk”. 

Kérdésemre, hogy az egyetemi oktatók vajon miért nem akarnak őszintén beszélni e belső gondokról, Kása úgy véli: „az emberek nagy része nem hajlandó saját érdekét a közérdek mögé helyezni. Ez sokkal egyszerűbb és könnyebb megoldás”. Másrészt a szakember úgy látja, az oktatók is tisztában vannak azzal, hogy egy új magyar egyetemet nagyon nehéz lenne létrehozni. A Sapientia, a Babeş–Bolyai, a Partiumi Egyetem és a MOGYE mellett egy új állami magyar egyetem indításában már kevesen hisznek. A megoldás nyilván az lenne, ha az új állami egyetem a meglévő magyar szakokat átvenné, de ezt legkevésbé a Babeş–Bolyai magyar oktatói támogatnák.

Hiányzó együttműködés

Hamar kiderült, hogy a magyar állami pénzzel létrehozott és fenntartott Sapientia Tudományegyetem nem oldja meg az erdélyi magyar önálló felsőoktatással szemben támasztott valamennyi elvárást. Az elsősorban műszaki oktatásra szakosodott Sapientiáról hiányoznak a tanári szakok, amelyek magyar nyelven ma szinte kizárólag csak a Babeş–Bolyain érhetők el. Annak ellenére, hogy a szakma tisztában van vele, az itteni magyar nyelvű tanárképzés gyenge minőségű, a Sapientia vezetősége mégsem meri bevállalni e szakok beindítását. Ez egyféle nyílt konfrontációt eredményezne a Babeş–Bolyaival, amelynek a vezetősége akár a bukaresti akkreditációs bizottság szintjén is keresztbe tenne a törekvésnek. Volt ennek már előzménye a csíkszeredai kar esetében.

Sokat mond az a tény, hogy a Sapientia és a Babeş–Bolyai között ma semmiféle hivatalos együttműködés nincs az egyetemek vezetősége szintjén.

Három évvel ezelőtt éppen Kása Zoltán szövegezte meg az együttműködés elvi alapjait, amivel a Babeş–Bolyai rektorhelyettese, Soós Anna nem értett egyet. Azt kérte, a készülő iratban tüntessék fel: mindkét egyetem megtiltja, hogy oktatói a másik egyetemen tanítsanak. Habár a kérést a sapientiások furcsának tartották, mégis belementek a módosításba, hogy végre jöjjön létre intézményes együttműködés a magyar tanárok között. A kijavított és elküldött szerződés aláírására azonban három éve várnak. Mindez jól érzékelteti az erdélyi magyar felsőoktatáson belüli feszültségeket. Szerencsére a magyar oktatók mindkét egyetemről így is összejárnak a különböző tudományos fórumokra.

Ilyen előzmények után nem véletlen, hogy a magyar felsőoktatás közös dolgait megvitatni hivatott erdélyi magyar felsőoktatási fórum sem működik, amelyen a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a MOGYE és a Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem rektorhelyettesei, valamint a Partiumi Keresztény Egyetem, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet és a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorai vesznek részt.

A megoldás politikai kérdés

A felaprózódott és arctalan romániai magyar felsőoktatás jövője egyelőre sok ismeretlenes egyenlet. Kása Zoltán lehetőségként említi a Sapientia román és magyar állami támogatását, amely hosszabb távon a romániai magyar állami felsőoktatás alapintézménye lehetne integrálva például a jó ideje sok vihart kavaró magyar nyelvű marosvásárhelyi orvosképzést is. Ez utóbbihoz saját kórház is kellene, de az egyetem 27 hektáros marosvásárhelyi földterülete több mindenre elegendő. Mindez persze nem helyi szinten dől el, hanem a döntéshozó politikusok asztalán. Mint ahogy az egész romániai magyar felsőoktatás helyzetének megnyugtató rendezése is tőlük függ.

 

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Fontos számunkra az adatai védelme!

Annak érdekében, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és hirdetéseket, közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtsunk, valamint elemezzük a látogatottságokat, partnereinkkel együtt sütiket (cookie-kat) használunk oldalunkon. Kattintson az Elfogadom a sütiket! gombra az említett technológia webes használatának elfogadásához. Bármikor megváltoztathatja hozzájárulási beállításait.



Szükség van a hozzájárulásához!

Az alábbi listából kiválaszthatja, hogy mely süticsoportok elhelyezéséhez járul hozzá böngészőjében. Mindegyik kategóriához tartozik egy leírás, amelyben részletezzük, hogy mi és partnereink mire használják az Ön adatait. Nagyra értékeljük, ha elfogadja a sütiket, és garantáljuk, hogy adatai biztonságban lesznek.

Tájékoztatás a sütik használatáról

A Príma Press Kft. által üzemeltetett erdelyinaplo.ro domainen keresztül elérhető weboldalakon sütiket (angolul: cookie-kat) használ.

A sütik feladata

Információkat gyűjtenek a látogatókról és eszközeikről; megjegyzik a látogatók egyéni beállításait, amelyek felhasználásra kerül(het)nek például online tranzakciók igénybevételekor, ezáltal nem kell újra begépelni az adatokat; megkönnyítik a weboldal használatát; célzott hirdetések jelennek meg a weboldalon; minőségi felhasználói élményt biztosítanak.

Mi a süti?

A sütik olyan kisméretű adatcsomagok, szöveges fájlok, amelyek a weboldalon történt látogatás alkalmával kerülnek elhelyezésre a böngészőjében. A sütik lehetővé teszik, hogy a felhasználót a következő látogatásakor felismerje, ezáltal a sütit kezelő szolgáltatónak lehetősége van összekapcsolni a felhasználó aktuális látogatását a korábbiakkal, de kizárólag a saját tartalma tekintetében.

A sütiket megkülönböztethetjük funkciójuk, tárolási időtartamuk alapján, de vannak olyan sütik, amelyeket a weboldal üzemeltetője helyez el közvetlenül, míg másokat harmadik felek helyeznek el.

Az erdelyinaplo.ro által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon alkalmazott sütik funkciójuk alapján lehetnek: alapműködést biztosító sütik; preferenciális sütik; statisztikai célú sütik; hirdetési célú sütik és közösségimédia-sütik.

A tárolási időtartamuk alapján megkülönböztetünk munkamenet sütiket, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt, és állandó sütiket, amelyeket a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató nem törli.

Alapműködést biztosító sütik

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
PHPSESSID erdelyinaplo.ro
Feladata a munkamenetek állapotának lekérése, a munkamenetek között.
munkamenet saját
cookieControll erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját
cookieControlPrefs erdelyinaplo.ro
Feladata a süti beállítások megjegyzése
365 nap saját

 

Preferenciális sütik:

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír/Rossz hír-funkció (szekelyhon.ro; kronikaonline.ro) használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

Preferenciális sütik listája:

Süti neve Szolgáltató / Funkció Süti lejárata  
newsvote_ erdelyinaplo.ro
Cikkre való szavazás rögzítése
30 nap saját

 

Statisztikai célú sütik

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A statisztikai célú sütik által gyűjtött információk arra vonatkoznak, hogy pl. a látogató az oldal mely részére kattintott, hány oldalt keresett nyitott meg, milyen hosszú volt az egyes munkamenetek megtekintési ideje stb.

A felhasználónak lehetősége van a normál, illetve anonimizált beállítás közül választani.

Például, a Google Analytics IP-anonimizálási funkciója az IPv4-felhasználók IP-címének utolsó oktettjét, illetve az IPv6-címek utolsó 80 bitjét nem sokkal a cím Analytics adatgyűjtő hálózatba kerülése után nullára állítja a memóriában. Ilyen esetben a rendszer soha nem írja lemezre a teljes IP-címet.

Statisztikai célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
_ga google.com 2 év Harmadik fél
_gat google.com 1 nap Harmadik fél
_gid google.com 1 nap Harmadik fél

 

Hirdetési célú sütik

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha a beállításoknál anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetések fognak megjelenni.

Hirdetési célú sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
__gads google.com 2 év harmadik fél
_fbp facebook.com 3 hónap harmadik fél
ads/ga-audiences google.com munkamenet harmadik fél
DSID google.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 100 nap harmadik fél
IDE google.com 1 év harmadik fél
pcs/activeview google.com munkamenet harmadik fél
test_cookie google.com 1 nap harmadik fél
tr facebook.com munkamenet  harmadik fél

 

Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

Közösségimédia-sütik listája:

Süti neve Szolgáltató Süti lejárata  
act facebook.com munkamenet harmadik fél
c_user facebook.com 1 nap harmadik fél
datr facebook.com 1 nap harmadik fél
fr facebook.com 1 nap harmadik fél
locale facebook.com 1 nap harmadik fél
presence facebook.com munkamenet harmadik fél
sb facebook.com 1 nap harmadik fél
spin facebook.com 1 nap harmadik fél
wd facebook.com 1 nap harmadik fél
x-src facebook.com 1 nap harmadik fél
xs facebook.com 1 nap harmadik fél
 urlgen   instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 csrftoken   instagram.com  1 év  harmadik fél
 ds_user_id  instagram.com  1 hónap  harmadik fél
 ig_cb  instagram.com   1 nap  harmadik fél
 ig_did   instagram.com  10 év  harmadik fél
 mid  instagram.com  10 év  harmadik fél
 rur  instagram.com  munkamenet  harmadik fél
 sessionid   instagram.com  1 év  harmadik fél
 shbid  instagram.com  7 nap  harmadik fél
 shbts  instagram.com  7 nap  harmadik fél
VISITOR_INFO1_LIVE youtube.com  1 nap harmadik fél
SSID youtube.com  1 nap harmadik fél
SID youtube.com  1 nap harmadik fél
SIDCC youtube.com  1 nap harmadik fél
SAPISID youtube.com  1 nap harmadik fél
PREF youtube.com  1 nap harmadik fél
LOGIN_INFO youtube.com  1 nap harmadik fél
HSID youtube.com  1 nap harmadik fél
GPS youtube.com  1 nap harmadik fél
YSC youtube.com   munkamenet harmadik fél
CONSENT youtube.com  1 nap harmadik fél
APISID youtube.com  1 nap harmadik fél
__Secure-xxx youtube.com  1 nap harmadik fél

 

A Príma Press Kft-vel szerződött partnerek által alkalmazott sütik leírása

A weboldalon más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket. A partnerek által alkalmazott sütikről a felhasználók a szolgáltatók saját honlapján tájékozódhatnak:

Google Analytics: https://developers.google.com/analytics/devguides/collection/gtagjs/cookie-usage

Google Adwords: https://www.google.com/intl/en/policies/privacy

Google Adsense: https://policies.google.com/privacy?hl=hu

Facebook: https://www.facebook.com/policy/cookies/

Twitter: https://help.twitter.com/en/rules-and-policies/twitter-cookies

 

A Príma Press Kft-vel szerződéses kapcsolatban nem álló, harmadik felek által elhelyezett sütik

A fent leírtakkal ellentétben a Príma Press Kft. szerződéses kapcsolatban nem álló más szolgáltatások üzemeltetői is helyezhetnek el sütiket a weboldalon, a cégünktől függetlenül, saját működésük érdekében. Az ilyen, harmadik felek által használt sütik elhelyezése ill. az azt elhelyezők által esetlegesen folytatott adatkezelések tekintetében a Príma Press Kft. semmilyen felelősségen nem vállal, e téren felelősségüket kizárja.

Hogyan módosíthatók a sütibeállítások?

A korábban eszközölt sütibeállításokat desktopon a láblécében található Sütibeállítások menüre kattintva bármikor megváltoztathatja. Mobilon pedig a menü gombra, majd a Sütibeállítások menüre bökve éri el.

Alapműködést biztosító sütik:

Ezek a sütik biztosítják a weboldal megfelelő működését, megkönnyítik annak használatát. Enélkül a weboldal használata nehézkesen, vagy egyáltalán nem biztosítható. Az alapműködést biztosító sütik a látogatók azonosítása nélkül gyűjtenek információkat a weboldal használatáról.

A sütik között vannak olyanok, amelyek törlődnek, amint a látogató bezárja a böngészőt (munkamenet sütik), míg másokat a látogató gépe ill. a böngészője mindaddig ment, amíg azok mentési időtartama le nem jár vagy a látogató azokat nem törli (állandó sütik).

Az alapműködést biztosító sütik között találhatók a cikkbe elhelyezett, harmadik fél által nyújtott tartalmak, mint például beágyazott YouTube-videók vagy Facebook-posztok stb. sütijei.

Alapműködést biztosító sütik listája: PHPSESSID, cookieControll, cookieControlPrefs.


NEM FOGADOM EL
MINDIG AKTÍV
Preferenciális sütik

A preferenciális sütik használatával olyan információkat tudunk megjegyezni, mint például a cikk alatti Jó hír / Rossz hír funkció használata. Ha nem fogadja el ezeket a sütiket, akkor ezeket a funkciókat nem tudja használni.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben bizonyos funkciók nem lesznek aktívak

Preferenciális sütik listája: newsvote_


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM
Statisztikai célú sütik:

A statisztikai célú sütik a felhasználói élmény javítása érdekében, a weboldal fejlesztéséhez, javításához kapcsolódnak. Lehetővé teszik, hogy a weboldal üzemeltetője azzal kapcsolatosan gyűjtsön adatokat, hogy a felhasználók miként használják az adott oldalt.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – minden funkció aktiválásra kerül

ANONIM – a társadalmi-demográfiai funkciókat inaktiválódnak, és az IP-cím anonimizálásra kerül

Statisztikai célú sütik listája: _ga, _gat, _gid.


ANONIM
NORMÁL
Hirdetési célú sütik:

A hirdetési sütik célja, hogy a weboldalon a látogatók számára releváns hirdetések jelenjenek meg. Ezek a sütik sem alkalmasak a látogató személyének beazonosítására, sütiket hirdetési partnereink állíthatják be. Ezek a cégek felhasználhatják a gyűjtött adatok alapján az Ön érdeklődési profiljának létrehozására és más webhelyek releváns hirdetéseinek megjelenítésére. Ha anonimizálja ezeket a sütiket, akkor kevésbé releváns hirdetései lesznek.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

NORMÁL – az Ön profilja szerint, személyre szabott hirdetések jelennek meg

ANONIM – a hirdetés az Ön profiljától függetlenül jelenik meg

Hirdetési célú sütik listája: __gads, _fbp, ads/ga-audiences, DSID, fr, IDE, pcs/activeview, test_cookie, tr.


ANONIM
NORMÁL
Közösségimédia-sütik

A közösségimédia-sütik célja, a weboldalon használt közösségimédia-szolgáltatások biztosítása a látogató számára. Például, amikor a látogató a weboldalról tartalmat oszt meg a Facebookon, Twitteren, vagy a Bejelentkezem Facebook-fiókkal funkciót használja. A közösségimédia-szolgáltatók a sütiken keresztül adatokat gyűjthetnek arról, hogy a látogató hogyan használja a közösségi média által biztosított szolgáltatásokat, milyen tartalmakat oszt meg, mit lájkol stb.

A látogatónak lehetősége van a következő beállítások közül választani:

ELFOGADOM – ez esetben minden funkciót tud használni

NEM FOGADOM EL – ebben az esetben a közösségi média funkciói nem lesznek aktívak

Közösségimédia-sütik listája: act, c_user, datr, fr, locale, presence, sb, spin, wd, x-src, xs, urlgen, csrftoken, ds_user_id, ig_cb, ig_did, mid, rur, sessionid, shbid, shbts, VISITOR_INFO1_LIVE, SSID, SID, SIDCC, SAPISID, PREF, LOGIN_INFO, HSID, GPS, YSC, CONSENT, APISID, __Secure-xxx.


NEM FOGADOM EL
ELFOGADOM

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.

Székely Sport