Unja a citromot? Fedezze fel a lime-ot!

Leopold Erika 2013. október 18., 11:46
galéria

Azért is jó, ha egy városban egyre több és több új hely nyílik, mert hihetetlenül izgalmas ételeket lehet felfedezni. Manapság a francia bisztrókat divat követni: ezek ételei egyáltalán nem bonyolultak, távolról sem kell hozzájuk semmilyen drága vagy nehezen beszerezhető hozzávaló. Majdhogynem abból dolgoznak a séfek, mint otthon egy picit felszereltebb háziasszony, csak hát nem kell figyelniük közben a gyerekekre, nem ők mosnak és vasalnak, egyszóval sokkal több idejük van gondolkodni, kitalálni új párosításokat, fűszerezéseket, ízesítéseket.
Itt sem kell ördöngösségre gondolni: csak nagyon ritkán lepődöm meg a hozzávalókat olvasva a menüről. A kombinációktól annál inkább, és nagyon sokszor csapok a fejemre, hogy ez miért nem jutott eszembe nekem is?!
Arról nem is beszélve, hogy az ilyen étlapokról remek ötleteket lehet meríteni reggelikre, vacsorákra, amelyek eléggé mostohagyerekei az étkezéseinknek Európának ezen a felén. Vajas kenyér, nem baj, ha már kicsit száraz, legfeljebb picit megpirítjuk, ha van még idő. Valamilyen felvágott, sajt, nyáron esetleg vinetta, paradicsom, paprika, hetente egyszer talán rántotta, és ennyi. Ezt szoktuk meg, ebben nevelkedtünk, sietünk, fáradtak vagyunk, nincs energiánk semmi kreatívra. Vagy csak egyszerűen merszünk nincs változtatni, mert a család rosszul viseli, ha valami nem olyan, mint régen.
Nálam külön mappában gyűlnek a reggelik és vacsorák, hogy amikor úgy alakul, és épp nem jut eszembe semmi, legyen hova nyúlnom ötletért. Mindenkinek javaslom, sokszor nem is kell recept, csak egy-két kulcsszó, kis rutinnal ennyi elég, s már lehet is nyúlni a kamrapolcra a hozzávalókért.
Ezek az ételek ráadásul akkor is jó szolgálatot tesznek, ha hirtelen vendégek érkeznek, és nekik kell három perc alatt sör-, vagy borkorcsolyát összedobni, vagy ha már unjuk az évek óta bevált előételeket, és újítani, elkápráztatni szeretnénk.
Persze, ilyen esetekre az is kell, hogy legyen otthon egy-két hozzávaló. Az alábbi halkrémhez olyan dolgokra van szükségünk, amelyekből néhányat amúgy is érdemes otthon tartani. Ilyen például a halkonzerv, 2-3 darab mindig van itthon. Általában saját levében (azaz sós vízben és nem olajban) eltett halat szoktam vásárolni, ezt jobban lehet variálni, több mindenhez jó. Olajat könnyebb hozzákeverni, mint kivenni belőle. Lime-ot is mindig vásárolok, hosszú ideig eláll, és a legtöbb étel – amibe egyébként citromot tenne az ember – egészen más ízt kap tőle: meglepetést okoz annak, aki kóstolja, mégsem kirívóan más, azaz a hagyományosabb ízek kedvelőinek is nagy valószínűséggel ízleni fog. Arról nem is beszélve, hogy ha a héját is belereszeljük, nagyon jól mutat. Mentából érdemes pár levelet lefagyasztani, de fedett erkélyen vagy lépcsőházban a telet is túléli. Tapasztalatom szerint szerencse kérdése, hogy a boltokban vásárolt növények megmaradnak-e, de ehhez a halkrémhez érdemes próbálkozni, ha épp nincs más kéznél.
Tehát mindenkinek csak javasolni tudom, hogy a családi halkrém, halpaszta, halpástétom recepteket ezúttal felejtse el, és próbálja ki az alábbi receptet. Amióta megláttam egy étlapon, nem győzöm elég gyakran készíteni.

(egigeropaszuly.blogspot.com)

Lime-os halkrém
Hozzávalók: 1-2 tonhalkonzerv (sós vízben eltett), 1 lime, kevés menta, só.
Elkészítés: A tonhalat villával vagy a kézi mixer habverőjével alaposan összetörjük úgy, hogy maradjanak benne darabok, de alapvetően krémes legyen. A lime héját belereszeljük, a levével és 1-2 teáskanál apróra vágott mentával ízlés szerint ízesítjük, ha kell, sózzuk. Pirítós kenyérrel tálaljuk.

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.