Idén úgy döntöttem, szabadságom idején összekötöm a hasznost a kellemessel, így hát Borszékre mentem néhány napra segédkezni kedves ismerőseim panziójába. Elkél ugyanis a segítő kéz egy panzióban, pláne nyáridőben, amikor a vendégek egymás kezébe adják a kilincset. Ismerősöméknél is – mint minden tisztességes vendéglátó helyen – aranyszabály, hogy a vendég kívánsága szent, amit illik teljesíteni. Egyik nap egy csoport azzal az óhajjal állt elő, hogy ők palóclevest ennének, vendégfogadóim pedig meg is ígérték: ebédre palócleves lesz. Igen ám, de kiderült, hogy a panzióban még a sokat látott-hallott szakácsnő, Rózsika néni sem ismeri ennek a levesnek az elkészítési módját, így hát tőlem érdeklődtek, hogyan kell megfőzni. Csakhogy erről a levesről én is mindössze annyit tudtam, hogy valamikor nagyon rég ettem ilyent valahol Magyarországon, és rémlett, van benne hús is, na meg zöldbab is. Mondtam, gond egy szál sem, felkutatom a palócleves készítésének módját, és elkészítjük a vendégnek annak rendje-módja szerint. Kicsit utánaolvastam, és megtudtam, hogy ezt a levest lényegében Mikszáth Kálmánról, a nagy palócról nevezik palóclevesnek, ugyanis a mennyei ételt Gundel János, a híres Gundel-dinasztia doyenje készítette el először az ő tiszteletére. Príma – gondoltam magamban –, az csak jó lehet, amit a nagy Gundel kreált, s ha azt ráadásul még Mikszáthnak készítette, akkor még annál is jobb. Mikszáth iránt ugyanis még nagyobb tisztelettel viseltetek, mióta megtudtam, hogy az író hajdanán Gyergyó országgyűlési képviselője volt. Így hát a Gundel-recept alapján hozzáláttunk Rózsika nénivel palóclevest főzni, igaz, kicsit változtattunk rajta, de ezt még a nagymester is engedélyezte receptje lábjegyzetében, ugyanis az eredeti leírástól annyiban tértünk el, hogy birkahús helyett sertéshúst használtunk az ételhez, és tettünk bele egy kis füstölt csontot is, amitől még finomabb lett.
Palócleves
Hozzávalók: 30 dkg sertéslapocka, 30-40 dkg füstölt csont, 1 nagy fej hagyma, 1 evőkanál zsír, 1 kiskanál pirospaprika, 1 evőkanál paradicsompüré, csipetnyi őrölt kömény, 1 cikk fokhagyma, só, bors, 25 dkg zöldbab, 20 dkg burgonya, 20 dkg sárgarépa, 10 dkg petrezselyem, 1 babérlevél, 1 evőkanál finomliszt, 2 dl tejföl, 1 kis csokor kaporzöld
Elkészítése: A húst apró kockára vágjuk; a zöldségeket megpucoljuk, a hagymát apró kockára, a sárgarépát és petrezselymet kockára vágjuk; a zöldbabot 2–3 centis darabokra tördeljük; a fokhagymát pépesre zúzzuk. A hagymát üvegesre dinszteljük a zsíron, hozzáadjuk a húst, néhány percig együtt pirítjuk-pörköljük, majd megszórjuk a paprikával, hozzáadjuk az áttört fokhagymát, a köményt és a paradicsompürét, sózzuk, borsozzuk, majd lassú tűzön, saját levében puhára pároljuk. Eközben a gyökérzöldségeket és a füstölt csontot főni tesszük kb. másfél liternyi babérlevéllel ízesített vízben. Amikor felfőtt, hozzáadjuk a zöldbabot és a burgonyát, és ízlés szerint sózzuk. Ha már puha a zöldség, hozzáadjuk a pörköltet, felforraljuk, majd a lisztből és tejfölből készített habarással behabarjuk a levest. Tálalás előtt hozzáadjuk a finomra aprított kaporzöldet is.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.