HIRDETÉS
A faszénparázson, otthon megsütött és előzőleg jól kiklopfolt sertéstarja úgy viszonyul egy komoly grillezőben szakértelemmel megsütött vagy egy komoly smokerben hosszan hőkezelt oldalashoz, esetleg más húsféléhez, mint a Borsodi vagy Soproni sör a kraft szövetség minőségorientált söralkotásaihoz. Más példával élve: mint az olasz importból származó asztali bornak csúfolt ital a tokaji dűlőszelektált furmintokhoz.
Persze mindennek megvan a maga közönsége: az olcsó pénzen árult vino da tavolának, a nagyipari tucatsörnek és a lelkét kiadott, agyonszárított flekkennek is. Merthogy például a La Ceaun nevű étterem –ahol az élvezhetetlenségig kiszárították a sertésoldalast – a Tripadvisor szerint Brassó egyik legnépszerűbb étterme. Szerencsére a minőségi szegmensnek is kialakul a piaca. Ezt jelzik a vinotékák, kézműves sörözők, minőségi italszaküzletek szaporodása, a street food fesztiválok népszerűsége, valamint a húsok igényes grillezésére szakosodott hamburgerezők és éttermek megjelenése a régiónkban.
A név szójáték: a mitikusnak és az angol meatnek az összevonása. Miután a felnövekvő új generációk egyre nagyobb része szinte második anyanyelvként beszéli az angolt, szaporodnak az angol szójátékok a névadásban: Baotiful (remek távolkeleti underground street food hely a hajdani magyar tévészékház épületében), Meating point (hústémájú egység volt a Dob utcában), Meatology (két kiváló séf, Pataki Péter és Pataki István testvérpáros egyedi hangulatú étterme a Bajcsy Zsilinszky úton), hogy csak a magyar főváros helyei közül szemezgessünk.
A Meatic a hajdani Graf étteremnek, Erdély legjobb éttermének otthont adó ingatlanban nyitotta meg kapuit. A belteret átalakították: kaktusz fémvödröcskék, fapadló, nyers téglát idéző falborítás. Az árakat is csökkentették láthatóan megcélozva mindenkit, aki számára a húsimádat nem merül ki a miccs–flekken–iparikolbász hármasban. A tapasok 16 és 25 lej között mozognak, a remek focaccia 6 lej, a kiváló Margerita pizza 16. A pizzaárak felkúsznak persze 29 lejig, de a legtöbb 25 alatt marad, amit lényegében bárki megengedhet magának.
Az étlap gyakran változik, egyes slágerételek persze megmaradnak. Nemrégiben került a tapasok közé a marhapofa, a marhavelő és a füstölt ropogós csirkeszárny. A választék a húsokra épít, ami nem meglepő a névadás után, de a vegetáriánusok sem maradnak éhen: kínálnak kecskesajttal és füstölt padlizsánnal párosított sült paprikát, főtt kukoricát, sajttálat, görög salátát, több húsmentes pizzát is.
A borlap legfőképpen erdélyi román és olasz borokat kínál. Nem hiányzanak a választékból Balla Géza, valamint a temesrékási nagypincészet legjobb borai, de még egy magyarországi csúcsbor is megjelenik, a Gere–Weninger pincészet Cabernet Franc szelekciója, amely évtizedek óta a legjobb magyar vörösborok közé tartozik. Érdekes, friss kezdeményezésük a borcsütörtök: ilyenkor az általuk meghatározott választékból –integrál fehér, rosé, vörös és habzóbor –50 lejért bármennyit lehet fogyasztani „all you can wine”címszó alatt. Tartanak kézműves söröket is, többek között a temesvári Clinica de bere nevű főzde Terapia Citrin Wellness IPA-ját, amely a műfaj egyik legjobbja Erdélyben. Aki kénytelen megtartóztatni magát az alkoholos italoktól a közép-európai régióban dívó szigorú szabályok miatt, annak sem kell vizet vagy ipari üdítőt innia, mert remek házi limonádékat készítenek. A kiszolgálás példás, udvarias, kedves, visszatérésre csábító.
Javító szándékú kritikai megjegyzésem, hogy tarthatnának magyar étlapot. Békéscsabai barátaimmal érkeztem, akik elboldogultak az angol étlappal is, de jól esett volna nekik, ha anyanyelvükön olvashatják az ételek nevét, nem szólva arról, hogy a Meatic bizonyára számít a nagyváradi magyar vendégekre is, akiket ismét csak könnyebb megnyerni egy magyar étlappal.
Ettünk sült paprikás padlizsánt, ami ízletes volt, mangalicakolbászt, ami ízre és állagra a debreceni párosra emlékeztetett, valamint lassan sült hússal toppingolt finom szendvicset. A csülökre várni kellett volna 40 percet, így inkább marhaoldalast kértünk, ami élményszerűnek bizonyult. A pizza remek volt, már első látogatásunk alkalmával jelezte a felszolgáló fiú, hogy kemencében sütik, kovásszal kelesztik, vagyis megadják a műfajnak a kellő tiszteletet. Roston sült zöldség műfajban ettünk meggyőzőbbet, nem lett volna rossz alaposabban hőkezelni a padlizsánt.
Értékeltük az eredeti köretelemeket is: külön kiemelném a pürétriológiát, amely paszternákból, céklából és édesburgonyából készült. Ezek egytől egyig selymesek, homogének voltak, s nemcsak állagra, de ízre is meggyőzőek. Amikor kértünk valami csípőset az ételekhez, egy prémium minőségű magyar kézműves chiliszósszal örvendeztettek meg. A desszertekig nem jutottunk, de korábbi tapasztalataink alapján leszögezhetem: ezen a téren is jól teljesít a hely.
Összességében remek tapasztalatunk volt a Csengeri utca (jelenlegi nevén Delavrancea) 3. szám alatt található Meatic. Meglátogatjuk máskor is, ehhez kétség sem fér.
Dorozsmai Endre
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
