HIRDETÉS
„Szabadságharcaink alighogy magunk mögött hagyott évfordulóit követően mondhatjuk: erdélyi székely és magyar hazafiakként a mi szabadságharcunk nem más, mint az önrendelkezésért folytatott küzdelem. A mi szabadságunk maga az autonómia. E nélkül nem lehetünk szabadok” – mondta köszöntőbeszédében Tőkés László. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke felidézte az EMNT tavaly októberi határozatát: „az EMNT a száz évvel ezelőtt megalakult Erdélyi Nemzeti Tanácsot történelmi elődjének tekinti, annak szellemével azonosul, értékrendjét magáénak vallja, a nemzetek békés együttélését alapvető értéknek tartva folytatni kívánja az akkor megkezdett harcot a belső önrendelkezés elve mentén, és a Székely Nemzeti Tanácshoz hasonlóan, ezennel meghirdeti a magyar nemzeti önrendelkezés évét.”
Tőkés László rámutatott:
közeledik a románok gyulafehérvári népgyűlésének 1918. december 1-jei centenáriuma. Ezzel szemben ugyanazon év decemberének 22. napján megrendezett kolozsvári nemzetgyűlésre is emlékezünk, amikor az Apáthy István vezette Magyar Nemzeti Tanács és a Sándor József által vezetett Székely Nemzeti Tanács egyesült egymással, és együttes erővel lépett fel a wilsoni elvek alapján meghirdetett nemzeti önrendelkezés érdekében.
„A román egyesülés nagy bajnoka, Iuliu Maniu Gyulafehérváron kijelentette, hogy a román nép elnyomottból nem akar elnyomóvá válni. A kolozsvári nemzetgyűlés eszmeisége a megszólalásig hasonlít ehhez. Ezt a gondolatot, illetve a gyulafehérvári nyilatkozat ezen szellemiségét kérjük számon a mai Romániától. Az agresszív magyarellenességre épülő román centenáriumi fesztivizmussal szemben a román–magyar párbeszéd legutóbbi, október 12-i, kolozsvári ülésén ezért is fogadtuk el azt a közös nyilatkozatot, amely népeink közös érdekeit figyelembe véve fejezi ki egyetértését magyarságunk kulturális és területi autonómiatörekvéseivel. Ehhez kívánjuk megszerezni minél több aláíró, a román többség és a demokratikusan gondolkodó román politikusok támogatását” – jelentette ki az EMNT elnöke.
„Egy olyan pillanatban szólítom meg önöket, amikor mindannyian arra emlékezünk, hogy 100 évvel ezelőtt Ugron Gábor, Paál Árpád, Urmánczy Nándor, Zilahi Sebess Dénes és Jancsó Benedek gróf Bethlen István kérésére megalapították a Székely Nemzeti Tanácsot. Az akkor megalapított Székely Nemzeti Tanács bízott a Wilson elnök által meghirdetett önrendelkezési elvben. Ma élő utódaik sajnos tudják, hogy ez az elv az első világháború végén a győztes hatalmak szerint a magyar nemzetre nem vonatkozott” – kezdte köszöntőjét Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke.
2013. március 10-én, a székely szabadság napján több tízezer ember gyűlt össze a Postaréten, és onnan a főtérre vonult Székelyföld területi autonómiáját követelve. E napon vált újra nyilvánvalóvá, hogy szabad jogkövetelő tüntetést szervezni, félelem nélkül kivonulni az utcára, és felmutatni a közösségi akaratot Marosvásárhelyen. E nap a félelem szertefoszlásának, megszűnésének napja volt, s ez alapozta meg a székelyek nagy menetelésének sikerét is” – fogalmazott. Az SZNT vezetője beszédében azt is jelezte, hogy „mindannyian az Európai Unió luxemburgi bíróságára figyelünk, és várjuk, hogy megszülessen a Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott polgári kezdeményezés ügyében az ítélet. Egy ötéves küzdelem lezárása lesz ez a perc. Fel vagyunk készülve az egymillió aláírás összegyűjtésére”.
Az ünnepi együttes küldöttgyűlés meghívottjaként felszólalt Szili Katalin. Az autonómiaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott elmondta: mindig érdemes emlékezni azokra, akik az elmúlt évszázadok során életükkel fizettek azért, hogy megőrizzék identitásukat, kultúrájukat és anyanyelvüket. A politikus átadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözletét, majd kijelentette: az erdélyi magyarság száz évvel ezelőtt ígéretet kapott arra vonatkozóan, hogy megkapja az őt megillető önrendelkezést. Ez a szándék azonban azóta is folyamatos elutasításra talál. „Ilyen körülmények között jogos a kérdés: miben reménykedhetünk? Az mindenképp bizakodásra adhat okot, hogy idén januárban olyan megállapodás jöhetett létre a három erdélyi magyar párt között, amelynek eredménye az autonómiatörekvések támogatásának közös kinyilvánítása” – mondta Szili Katalin. A miniszterelnöki megbízott kijelentette: Magyarország kormánya is támogatja a székelység önrendelkezési igényét, hiszen az ott élő közösségek nem akarnak mást, csak azt, ami Európa számos más területén már régóta létezik.
Hisszük és valljuk, nem Budapesten kell eldönteni, hogy mi történjen a Székelyföldön, hanem az itteni közösségnek kell kialkudnia azt a tartalmat, ami az elkövetkező száz évben is megtartója lesz az itt élőknek. A mi felelősségünk egyértelmű és közös: Székelyföldön és Erdélyben száz év múva is legyen magyar szó” – zárta felszólalását Szili Katalin.
„A romániai forradalom idején mindannyiunk szívében ott volt a szabadság és az önrendelkezés iránti vágy. Azóta tudjuk: számunkra az autonómia a normalitást és a teljes értékű életet jelenti. Az erdélyi magyar politikában újra és újra fel kell mutatnunk közösségünk erejét, s mára már sikerként számolhatunk be arról, hogy a világ minden pontján tudnak követeléseinkről, s arról, hogy a székelyek békés, demokratikus eszközökkel, kitartóan küzdenek önrendelkezésükért” – fogalmazott Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke. A politikus szerint a januári közös autonómianyilatkozat mérföldkőnek számít, s ékes bizonyítéka annak, hogy Erdélyben és a Székelyföldön az autonómia népakarat.
Az anyaországban olyan kormányzat van, amely támogatja közös célkitűzéseinket, s ahogy azt a legutóbbi, kolozsvári román–magyar konferencia, valamint az ott aláírt közös nyilatkozat is bizonyítja, van józan román hang, amely hajlandó a párbeszédre. Fáradhatatlanul kell dolgoznunk azért, hogy a kívánt önrendelkezést minél hamarabb elérjük, s élhető jövőt biztosítsunk az utánunk következő generációknak is” – zárta beszédét Szilágyi Zsolt.
„Száz év alatt nemzeti- és természeti kincseinket kisajátították, szabad anyanyelvhasználatunkat pedig számos módon korlátozták. Eljött tehát az eddig és ne tovább pillanata” – kezdte felszólalását Mezei János, a Magyar Polgári Párt választmányi elnöke. A politikus hangsúlyozta: az erdélyi magyar közösség folyamatos megfélemlítési akcióknak van kitéve, amelyeknek – ha nincs ezekkel szemben cselekvő erő – beláthatatlan következményei lehetnek. „Ha valaki a következő száz évünket is hasonló körülmények között látja elképzelhetőnek, az méltó az ítéletre. Az elmúlt száz évben már számtalanszor bizonyítottuk a román állam melletti lojalitásunkat, de jeleztük azt is, hogy szabadságunkról, javainkról és értékeinkről nem mondunk le, sőt, azokat minden bennünket ért agresszió ellenére is megtartjuk. Ennek szellemében kell minden nap dolgoznunk. Éljen a székely szabadság, éljen az önrendelkezés!” – fogalmazott Mezei János.
Az együttes ülés határozatot fogadott el a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvénytervezet és a személyi elvű autonómiáról szóló törvénytervezet újbóli parlamenti beterjesztéséről. Határozatban kérték az elítélt és politikai fogolynak tekintett Beke István és Szőcs Zoltán szabadon bocsátását. Egy másik határozatban a történelmi régiók gazdasági önrendelkezésére tettek javaslatot a román törvényhozásnak. Az SZNT az ülésen Gábor Áron-díjban részesítette Csapó Józsefet, a tanács korábbi elnökét, a Székelyföld autonómiája statútumtervezetének kidolgozóját. Csapó József rossz egészségi állapota miatt nem tudott jelen lenni az ülésen.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
