HIRDETÉS

Vakációzni múzeumban is érdemes

Kádár Hanga 2017. augusztus 16., 19:07 utolsó módosítás: 2017. augusztus 16., 19:09

Nyaralni nem csak tengerparton és az ízületi bajokra jótékony gyógyfürdőkön lehet, de két pihentető csobbanás között érdemes körülnézni, van-e a közelben múzeum. Utánanéztünk a múzeumlátogatás szabályainak, az ígéretes idei tárlatoknak, illetve annak, hová érdemes gyerekkel ellátogatni.

Az I. világháború a Csíki Székely Múzeumban: Székelyföldön a vidéki kúriákba is érdemes benézni Fotó: Veres Nándor

Az anyaországi kulturális élet egyik fő színtereként legtöbbször a Magyar Nemzeti Múzeum nevét halljuk, Budapesten jártunkkor pedig kár lenne kihagyni a magyar történelmet tárgyakban gyűjtő, feldolgozó és bemutató intézmény megtekintését. Az egyre absztraktabb és elvontabb művészeti tárlatok utáni felsóhajtásában a turistának időnként szüksége van valami klasszikusra, ezért is lehet jó választás a Nemzeti.

Mint ahogy a legtöbb múzeum, a Nemzeti is hétfőn zárva van, ezt azonban vasárnapi nyitva tartással pótolják. A két gyermekből és két felnőttből álló családok, a diákok és a nyugdíjasok itt is kedvezményes belépőt igényelhetnek, a hat év alattiak és hetven év felettiek pedig ingyenesen látogathatják a kiállításokat. Nemzeti ünnepeken – március 15-én, augusztus 20-án és október 23-án – a belépés mindenkinek ingyenes. Idén nyáron a nagyszülőket és az unokáikat várják a szervezők kedvezményes áron közös régészeti kutatásra előkészített hátizsákokkal.

HIRDETÉS

A legfrissebb kiállításokon a Szent István király és felesége, Gizella által varratott koronázási palást, az 500 éves reformáció keretében interaktív, gazdag tárlat, az őskortól a honfoglalásig régészeti leletek, míg a középkori és újkori magyar történelem legjelesebb tárgyai és pannóniabeli kőemlékek várják az arra járókat.

A Nemzeti különlegessége az Élő Múzeum, amelynek keretében interaktív módon valódi hús-vér szereplők elevenítik fel többek közt a protestáns hitviták korát, a magyar nagyasszonyokat és a felfordult 20. századot. Az Élő Múzeum igénybevétele előtt érdemes előzetesen bejelentkezni, hogy biztos legyen a szolgáltatás, 15 fő alatt ugyanis nem indítják a programokat.

Erdélyben helytörténet, Magyarországon interaktivitás

A tapasztalt turisták blogjai alapján Romániában elsősorban a várakat, kastélyokat, kúriákat érdemes megnézni, lenyűgöző hangulatot és látványt például a felújított nagyváradi vár vagy a Törcsvár nyújthat, míg a Vajdahunyadi várkastélyban a lehengerlő szépségen kívül üres Drakula-mítoszokkal és román leleteknek kikiáltott absztrakt maradványokkal fogad a tárlatvezetés. A világhírű európai kastélyok látogatása előtt ajánlott utánanézni, hogy nem újítják-e az épületet, olyankor ugyanis a berendezett szobáknak gyakran a fele sem látogatható. Bár Románia arról híres, hogy elhanyagolja várai és kastélyai ápolását, és múzeumainak korszerűsítését, a turista-beszámolók alapján az ízes helyi világ történetére kíváncsiak számára Székelyföldön érdemes benézni a Csíki Székely Múzeumba, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumba, de a kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumba is. Utóbbiban például az ezermester Gábor Áron által faragott bútorokat még tapintani is hagyják, ha szépen kéri az ember. Művészetben érdekeltek számára a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum tartogat ínyencségeket, főként, hogy legutóbb Ferenc József császár és Erzsébet királyné mellszobrát is kiállították, de igyekeznek némi hangsúlyt fektetni a magyar vonatkozású műkincsekre is. Bár ezzel sokak számára nem mondunk újdonságot,

Erdélyben meglepő különlegességekre és zamatos hagyományokra számíthatunk falusi, kisvárosi helytörténeti múzeumokban és székely nemesi kúriákban, például Mikes Kelemen néhány kézzel írott levelére Zágonban vagy lenyűgöző valósághűséggel berendezett szobákra a Tordaszentlászlói Kalotaszegi Tájmúzeumban.

Gyerekek számára a kitömött állatokkal teli kiállításokon kívül kevés izgalmat találunk itthoni múzeumokban. A magyar főváros Vasúttörténeti Parkjában azonban számos régi és felújított mozdonyra lehet felmászni, illetve belülről megtekinteni azokat, de a legkisebbek számára a különböző babamúzeumok is látványosak, amelyekből a háromszéki Kézdivásárhelytől a Balatonon át Európa legnyugatibb pontjáig szinte minden tájegységben találunk néhányat a helyi jellegzetes népviseletet és életformát bemutató tárlattal. Magyarországon lépten-nyomon találni kísérletezési lehetőségekkel teli tudományos múzeumokat, vagy más interaktív kiállítást, így az anyaországban jártunkkor érdemes mindig a környékre is figyelni.

Kínálat a nagyvilágból

Ha távolabbi vizekre evezünk, számos, sajátosan gyerekek számára kialakított múzeumokat is találunk: például az írországi Imaginosityben a számlafizetéstől a hírbemondásig a felnőtt élet minden változatát kipróbálhatják az apróságok, az Egyesült Államokban szinte minden városban találni játékos tanulást elősegítő gyerekmúzeumot, az angliai Halifax városában pedig környezettanóra helyett a nebulók a helyi neves múzeumba járnak emberméretű bogarakat és növényeket tanulmányozni. Magyarország első gyermekmúzeuma Győrben található: itt hol a lovagkorba, hol a modernebb idők hangulatába vonják be a legkisebbeket. Külföldi tájakon maradva: ha a világ legnagyobb múzeumát, a párizsi Louvre-t akarjuk körbejárni, számoljunk vele, hogy két teljes nap alatt is a kiállításnak csupán aprócska töredékét tekinthetnénk meg, így érdemes alapos tervet készíteni a látogatás előtt, hogy pontosan melyik teremben, mit akarunk megnézni, és hatalmas tömegre számítsunk, pláne az olyan „hírességek” előtt, mint a Mona Lisa. A világ másik lenyűgöző  múzeumába, a londoni British Museumba – egy két időszakos kiállítást leszámítva – ingyenes a belépés, mint minden állami múzeumba és művészeti galériába Nagy-Britanniában. A probléma itt is a Louvre-hoz hasonló:

az emberiség hajnalától a jelenkorig nyúló emberi kultúra történetét bemutató mintegy 13 millió tárggyal rendelkező intézmény minden szegletét lehetetlenség bejárni, így ebben az esetben is érdemes térképet keresni, és megtervezni a falakon belüli kirándulást.

Furcsaságokból természetesen a múzeumok terén sincs hiány. Ha néha kicsit polgárpukkasztóan ütköznek is a hagyományos elképzeléssel, illetve a gyerekbarát tervezéssel, akad köztük felejthetetlen érdekességeket ígérő a közeli országokban is. Prágában a középkori kínzóeszközök múzeumában minden tárgyhoz részletes leírás tartozik, az amszterdami szex-múzeumban privát interaktív szobák is a látogatók rendelkezésére állnak, Budapesten pedig egy látáskárosodott segítségével próbálhatjuk ki vaksötétben érzékszerveink használatát.

Magyarországon számos olyan édességmúzeum található, ahol kóstolni is lehet (no, nem antik Rigójancsikat, de friss finomságokat), például Szekszárdon a Mézeskalács Múzeumban, Budapesten a Csokoládé Múzeumi Kiállításon, Szentendrén a Múzeum Cukrászdában, Egerben pedig a lenyűgöző vár megtekintése után a Kopcsik Marcipániában várja a turistákat a város marcipánmúzeuma.

 

Múzeumlátogatói tippek
Minden múzeumnál érdemes odafigyelni arra, hogy zárási idő előtt fél órával rendszerint már nem lehet jegyet venni. Ne kezdjünk fejetlenül fényképezni, előbb kérdezzük meg a tárlatvezetőt vagy a személyzet valamelyik tagját: legtöbb esetben csak újságírói igazolvánnyal engednek fotózni, illetve bizonyos összeg fejében, és szinte mindig saját felhasználás céljából készíthetünk fényképeket. Vigyázzunk tehát, hogy nyilvános helyen/platformon (újságírók kivételével) ne tegyük közzé az ilyen fotókat, különben a múzeum jogosan beperelhet. Akkor se használjunk vakut fotózáskor, ha nem figyelmeztetnek rá, az erős mesterséges fény ugyanis roncsolhatja a kiállított tárgyakat: a tárlat darabjait általában elégségesen megvilágítják. Szintén általános szabály, hogy a kiállított tárgyaktól legkevesebb 30 centiméterre kell állni, bár az erre vonatkozó rendelkezéseket a legtöbb múzeum kiállítótermeiben kifüggesztik. Ne üljünk az ablakpárkányra, s bár sok helyen íratlan szabály, nem illik folyton csörgő telefonnal és hangos beszélgetéssel zavarni más nézelődőt, illetve a tárlatvezetést. Az élő állatok közül csak a vakvezető kutyát tűrik meg ezek az intézmények, de ételt, italt, egyes helyeken pedig gyerekjátékot sem szabad bevinni. Utóbbiak közé tartozik a szintén budapesti Magyar Nemzeti Galéria is, ahová a műalkotások védelme érdekében – a pára káros hatása miatt – tilos nedves ruhában bemenni. Bár egyre több olyan múzeum akad, ahol erre szabály létezik, a figyelmeztetés híján is figyeljünk oda, hogy a kétévesnél kisebb gyerekeket testre szerelhető hordozóban vigyük. A korban nagyobb, azonban türelmetlen kicsikre is kötelező odafigyelni: ne hagyjuk, hogy ugrálásukkal, szaladgálásukkal zavarják a látogatókat, különben a múzeumi személyzet jogosan kérheti a hozzátartozókat, hogy a gyerekkel együtt hagyják el az épületet. És bár sokan úgy hiszik, hogy nikotin-mentessége és enyhébb széndioxid-kibocsájtása miatt az elektromos cigaretta a hagyományosnál megtűrtebb, zárt térben ezt sem illő használni, pláne múzeumokban, ahol a kiállított tárgyak minden nem kívánatos kémiai anyag hatására károsodhatnak, de a többi látogató egészségét is figyelembe kell vennünk. Sokszor nem egyszerű feladat a kerekes-székesek, mozgáskorlátozottak számára a régi, hosszú lépcsősorokból álló épületekben megközelíteni a kiállítást, a nemzetközi múzeumetikai kódex szerint azonban – amelyet ma már legtöbb európai állam is követ – a múzeumoknak biztosítaniuk kell mindenki számára az egyenlő hozzáférést a gyűjteményekhez, a kiállításokhoz és a programokhoz, különös tekintettel a hátrányos helyzetűek, a fogyatékossággal élők esélyegyenlőségének megteremtésére. A kódex harmadik fejezete alapján, az erre vonatkozó szabályra hivatkozva szükség esetén a látogató nyugodtan kérheti a személyzet segítségét, ha nincs speciálisan kialakított feljáró vagy lift.

 

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS