HIRDETÉS

Újra kivirágzik a nagyváradi szecesszió

Pap Melinda 2017. augusztus 16., 20:13 utolsó módosítás: 2017. augusztus 21., 18:02

Turisztikai potenciálként hasznosítaná Nagyvárad egyedülálló szecessziós belvárosát az önkormányzat, az e célból indított homlokzatfelújítási projektnek most kezdenek beérni az első látványos eredményei.

Homlokzatfelújítási hullám Nagyváradon. A Pece-parti város visszanyerné egykori pompáját Fotó: Pap Melinda

Beérni látszik a nagyváradi városvezetés azon törekvése, hogy visszaadja a Pece-parti Párizs múlt század eleji pompáját: az akkor dívó szecesszió forma- és színkavalkádját turisztikai potenciálként hasznosítják a város egyedi épített örökségében. A közelmúltban nemcsak a város jelképe, a Fekete Sas-palota évekig tartó felújítása zárult le, de a Fő utca két ékességéről – a homlokzatfelújítási programban elsőként bevett Stern- és Moskovits-palotáról – is részben lehullt a lepel. A szakemberek örvendetesnek tartják az önkormányzat törekvését, de úgy vélik, az egykori versenytársakhoz képest még mindig nagy lemaradást kell behozni.

A Fő utcai Moskovits Miksa-palota saroktornyán még dolgoznak a kivitelezők Fotó: Pap Melinda

HIRDETÉS

„Több évtizedes lemaradásról van szó, és örvendetes, hogy az önkormányzat az utóbbi években felvállalta azt, amit addig sokan elhanyagoltak” – értékelte lapunknak Fleisz János történész az Ilie Bolojan polgármester vezette csapat célkitűzését. „Mivel a város már nem olyan gazdag, mint száz évvel ezelőtt – amikor több épületet tudtak felépíteni, mint ma felújítani –, örvendetes, hogy a munka egyáltalán elkezdődött” – mutatott rá a történész, aki szerint elsőként a belvárost kell „kiemelni” romjaiból. „Azt is kell nézni, hogy a száz évvel ezelőtti versenytársak hova jutottak” – jelentette ki a váradi szakember többek között Kolozsvárt és Kassát említve, amelyek az épített örökség hasznosítása terén nagyságrendekkel megelőzték Váradot. Épp ezért a munkát addig kell folytatni, amíg a múltszázad eleji pezsgő gazdasági-kulturális élete miatt Budapest mellett emlegetett Nagyvárad is felfejlődik az európai nagyvárosok mellé.

Kézzelfogható szecesszió

Az, hogy a városvezetés épp a város építészében leginkább megjelenő szecessziót akarja újra teljes pompájában „visszahozni”, már csak azért is indokolt, mert a stílusjegy által fémjelzett száz évvel ezelőtti időszak jobban „megfogható” a város történetében – mutatott rá Fleisz. „Itt eredmények is vannak, Várad benne van az európai szecessziós városok hálózatában, amelynek csak jelentős nagyvárosok tagjai. Persze mi, váradiak azt szeretnénk, ha hosszú távon az egész múltunkat megfelelő módon mutatnák be” – mondta a történész. Hozzátette, tudomása szerint a „barokk Várad” felújítása is tervben van, de az csak a „többségi tulajdonos” római katolikus egyházzal közösen lehetséges. A belvárosi szecessziós épületek felújításának és a nagyközönséggel való megismertetésének nem kis feladata azonban mindenképp az önkormányzatra hárul.

A Stern-palota díszítéséhez népművészeti virágmintákból ihletődtek Fotó: Pap Melinda

Igaz, időközben a barokk épített örökség helyreállítási folyamata is beindult annak legjelentősebb darabjával, a római katolikus püspöki palotával.

A magyar kormány bejelentette: három szakaszban összesen kétmilliárd forinttal támogatja a monumentális külsejével, belső eleganciájával Délkelet-Európa legjelentősebb barokk műemlékének számító ingatlan restaurálását.

Böcskei László megyéspüspök szerint ily módon meg lehet őrizni az épületegyüttes egységét, megmarad az egyházi, kultikus része, funkciója, amelyhez majd kapcsolódik egy kulturális, értékmegőrző funkció is. A korábban megcélzott uniós támogatás csak utóbbira lett volna igényelhető.

„Hullámzó” kivitelezés

Az, hogy a felújítási folyamat során a kivitelezők mennyire ragaszkodnak a történelmi hűséghez, az eredeti állapotok helyreállításához, hullámzó – mondja Fleisz János, aki szerint van, ahol ezt sikerül, és van, ahol kevésbé. Elismeri ugyanakkor, hogy a legtöbb esetben csak megközelíteni lehet a múlt századi állapotokat. „Terv vagy dokumentáció hiányában nem mindig sikerül úgy felújítani, ahogy annak idején kinézhetett.” A történész hozzáteszi:

még ha nem is sikerül tökéletesen visszaadni az eredeti állapotot, egy felújított épület másként hat a városképre, mint egy omladozó ingatlan.

„A törekvés mindenképp pozitív, de a kivitelezésnél lehetnek gondok” – jelenti ki Emődi Tamás építész is, aki szerint a silányabb minőségért többnyire a közbeszerzési rendszer okolható. Ilyenkor mindig az nyer, aki a legalacsonyabb árat ajánlja. „Gond az utóbbi időben, hogy kevesen jelentkeznek a meghirdetett tenderekre. Az is megtörténik, hogy senki” – magyarázza a szakember, aki szerint az esetek többségében kielégítő az eredmény. Ugyanis a városháza és a lakószövetségek műszaki ellenőrzést igényelhetnek, de a tervbe is bele lehet foglalni a műszaki, minőségi előírásokat. „Néha ezt sikerül megvalósítani, és jó eredmény születik, máskor nem” – magyarázza Emődi. Meglátása szerint a városvezetés részéről megvan az igyekezet a minőségi munkára, de sok múlik azon is, hogy mennyire komoly a kivitelező. Igaz, magának a cégnek is érdeke kielégítő munkára törekednie, hiszen – ha a garanciaidő alatt gondok adódnak – saját költségvetéséből kell helyreállítania a kárt. A komolytalan vállalkozókat úgy próbálják kiszűrni, hogy referenciákat kérnek a jelentkezőktől.

Ismét szárnyal a Fekete Sas

Követendő példának a Fekete Sas-palota számít, amely Emődi Tamás elmondása szerint minden szempontból pozitív példa. „Készült egy terv, amely az épület egyharmadára vonatkozott, mivel összetett a tulajdonjog. Igyekeztek betartani az előírásait, és arra is figyeltek, hogy előzetes kutatásokat is végezzenek. Nemcsak restaurátori módszerekkel újították fel, de azt is megmutatták, milyen volt az eredeti. Ezek ismétlődő motívumok, elég volt kisebb területeket feltárni, és annak a mintája alapján újrafesteni. Mert ha kifejezetten restaurátori módszerekkel történt volna a helyreállítás, az megsokszorozta volna a költségeket” – ismertette a Szent László téri ingatlan helyreállítása során használt stratégiát az építész.

A nagyváradi szecesszió gyöngyszemének és a hozzá tartozó passzázsnak a felújítása többéves huzavona után fejeződött be. A belső homlokzat és az üvegtető helyreállításával az elmúlt hét végére kellett elkészülnie a Constructorul Sălard cégnek. A 6,8 millió lejes beruházás keretében helyreállítási, restaurálási és konzerválási munkálatokat végeztek a Fleisz János szerint nemcsak nagyváradi, de régiós szinten is kiemelkedő jelentőségű épületen. Ráadásul a feltárás során számos új, eddig nem ismert adatra derült fény a népies szecesszió stílusában készült ingatlanról, és ezeknek megfelelően módosítottak az eredeti terven. A külső homlokzatfelújítás mellett többek között strukturális beavatkozásra volt szükség a passzázs üvegtetőzetét tartó vasgerendázaton és a már több alkalommal kiöntött, de nem megfelelő minőségűnek ítélt járófelületen. Az évtizedes mészrétegek alól előkerült minta alapján az eredetinek megfelelő díszítés került a homlokzatra is.

A palota felújítását évekig tartó huzavona kísérte, elsősorban a passzázs járófelületének a kiöntése okozott fejtörést. 2012-ben a Marconst Kft.-t bízták meg a munkával, amely egy száz évvel korábban használt technológiát alkalmazva öntött mozaikkal burkolta az üvegtetős folyosót. Az elégtelennek ítélt munkálat miatt 2015-ben a szalárdi cég vehette birtokba a passzázst. A nagyszabású munkálat részben magán-, részben önkormányzati és uniós támogatásból valósult meg. A Komor Marcell és Jakab Dezső által tervezett palota 1908-ra épült fel: a kávéházakkal, vigadóval, üzletekkel, szállodával és lakásokkal is rendelkező sarokház már annak idején európai színvonalú alkotás volt, és elsősorban a három kijárattal rendelkező passzázs számított meglepő ötletnek.

Költöznek az állványok a Fő utcán

A fekete sast ábrázoló ólomüvegablakáról híres palota azonban messze nem az egyetlen megújuló épület a belvárosban. 2012 óta zajló homlokzatfelújítási program keretében többek között a Bémer téri Poynár-háznál, illetve a Fő utcai Stern- és Moskovits Miksa-palotánál is dolgoznak.

Előbbiben immár hónapok óta gyönyörködhetnek a járókelők, de az elmúlt hetekben utóbbi kettő homlokzatának  nagyrészéről is lehullt a lepel, mindkettő esetében már csak a további aprólékos munkát igénylő toronyrészt takarják az állványok. Míg a Szaniszló (Mihai Eminescu) utca sarkán található Stern-palota esetében a Sas-palotához hasonlóan a népies szecesszió magyaros elemei visznek üde foltot a városképbe, és a szépen megmunkált eresz alatti fagerendázat kelt csodálatot az arra járókban, addig a Moskovits-palota üde türkiz színével ejti ámulatba a látogatót.

Mivel az önkormányzat tervei szerint elsőként az egyre bővülő sétálóövezetek – a Szent László tér és Bémer tér, a Fő utca, illetve az ősz folyamán szintén korzóvá alakítandó Zöldfa (Vasile Alecsandri) utca – épületei újulnak meg, idén újabb három Fő utcai ingatlan felújításához biztosít kamatmentes kölcsönt. A városközpont arculatának javítását célzó program keretében a Bémer téri bejáratnál található Kolozsváry-ház és Guttman-ház, illetve a 31. szám alatti Klobusiczky-palota nyeri vissza régi fényét. Mindegyik ingatlan felújítási költségének 50 százalékát a polgármesteri hivatal állja kamatmentes hitel formájában, amelyet öt év alatt törleszthetnek a tulajdonosok. Erre az időszakra nem kell ingatlanadót fizetniük. A három beruházás összköltsége eléri a 250 ezer eurót. A hitel mellett az önkormányzat a műszaki tervet is elkészítteti, az építkezés felügyeletét is ellátja. Így biztosítja, hogy a kivitelezők minőségi munkát végeznek.

Felemás intézkedés

A leromlott állagú belvárosi ingatlanok korszerűsítését a hitel mellett többletadóval is megpróbálja ösztönözni a városvezetés.

Januártól több száz család kénytelen a korábbi ingatlanadó ötszörösét fizetni, miután a tanács – kihasználva a törvény adta lehetőséget – mintegy 250, a belvárosban található, omladozó homlokzatú ingatlan esetében emelte 400 százalékkal az illetéket. Több központi utcában egész házsorokat érint a drágítás, de a városvezetés saját tagjait, például a Szigligeti Ede utca egyik málló vakolatú házában lakó Mircea Mălan alpolgármestert sem kímélte.

„Kicsit felemás intézkedés, kétségtelen, hogy sok embert negatívan érintett. Többen elkezdtek azon gondolkodni, hogy rendeljenek meg egy restaurálási tervet és próbálják megoldani a felújítást” – ismertette a drasztikus intézkedés hatását Emődi Tamás az önkormányzat által biztosított különböző kedvezményeket sorolva.

A tervezési díj mellett az engedélyeztetési illetéket is elengedi a városvezetés, és az sem mellékes, hogy segít eligazodni a bürokratikus eljárásokban. „Biztos vannak épületek, ahol csak nyugdíjasok laknak, akik nem tudják vállalni a költségeket. Számukra egyáltalán nem kecsegtető a lehetőség, hogy kedvezményes bankhitellel kedveskedik az önkormányzat” – példálózott az építész.

Bár a homlokzatfelújítási programot örvendetesnek tartja, a többletadó kapcsán Imre Zoltánnak, az Ady Endre Emlékmúzeum igazgatójának is fenntartásai vannak. A képzőművész, aki belvárosi ingatlan lakójaként maga is érintett az ügyben, úgy véli, a gyakorlatban még nincs elég jól kitalálva. A lakóközösségeknek ugyanis gondot okoz, hogy egy-két lakó nem tud bepótolni a költségekbe.

Ebben az évben hatalmas adót fizettünk, jövőre még nagyobb lesz. Ez diktatórikus eljárás. Nem olyan intézkedés, ami minket előrevisz, inkább hátráltat”

– osztotta meg tapasztalatait a képzőművész arra utalva, hogy jövőre a maximális, 500 százalékos adóemelést vezetik be, amit Kolozsváron is alkalmaznak. Elmondta, bár a lakók többsége bevállalná a felújítást, egy-két szomszéd nem tudja kifizetni a költségek rá eső részét, így miattuk tehetetlenek. Ráadásul úgy vélte, az önkormányzat nem is támogatja őket eléggé, például nem forgatja vissza erre a célra az általuk befizetett többletadót.

Menet közben javul a rendszer

Az ingatlanadó drasztikus emelése nem hozta meg a várt kedvező hatást, sok nagyváradi beperelte az önkormányzatot rámutatva: felújítaná az ingatlant, de ebben szomszédai akadályozzák. Emiatt a városvezetés módosítani készül a szabályzaton, és új rendszer bevezetését tervezi. Eduard Florea, a polgármesteri hivatal gazdasági igazgatója úgy nyilatkozott: a felújításra szoruló épületek tulajdonosainak a polgármesteri hivatal külön e célra fenntartott számlájára kellene befizetniük a költségek rájuk eső részét, és mentesülnének a többletadó alól. A javítási munkálatokat így a városháza végeztetné el, a befizetett pénzt egyfajta forgótőkeként visszaforgatná a célra, és a költségek fényében visszaadná a maradékot, vagy újabb pénzösszeget követelne.

Bár a 236 belvárosi épületet és több száz lakót érintő intézkedés nem hozta meg a remélt hatást – mintegy 150 lakos panaszolta be az önkormányzatot –, Adriana Lipoveanu, a főépítészi hivatal helyettes vezet­ője arról számolt be, hogy a nehézségek ellenére az idei év első harmadában igényelt építkezési engedélyek száma jóval meghaladja az eddigieket. Úgy vélte, idén kétszer annyi ingatlan újulhat meg a városban, mint 2016-ban.

Múzeumot is kapott a szecesszió

Ezek egyike a Rimanóczy (Iosif Vulcan) utcai Darvas–La Roche-ház, amelyben a dicső múlt hasznosítására irányuló törekvés részeként tavaly szecessziós múzeumot rendeztek be. A korábban a Bihar FC futballklub székhelyéül is szolgáló ingatlan uniós támogatásból, több mint kétmillió euróból újulhat meg, az erre vonatkozó szerződést pár hete írták alá.

A bécsi szecesszió stílusában épült ingatlant az önkormányzat tavalyelőtt vásárolta meg annak tulajdonosától, Simon Judit újságírótól, színikritikustól, és szecessziós múzeumot hozott létre benne. A most elnyert 2,2 millió eurós támogatásból ezt is bővítik. A munkát ősszel kezdik, mondta Ilie Bolojan polgármester, aki szerint a beruházás révén évente mintegy ötezer turista keresheti majd fel a belvárosi épületet.

A Vágó fivérek, László és József tervei alapján az 1900-as évek elején épített ingatlan beépült a város kulturális forgatagába: a századfordulós stílusirányzatot interaktív módon bemutató tárlatok keddtől vasárnapig 12 és 19 óra között látogathatók. Simon Judit elmondta, jó szívvel adta oda az önkormányzatnak az épületet a célra, és örül, hogy ily módon hasznosítják. Mint részletezte, a háromszintes villa megrendelői Darvas Imre faipari nagyvállalkozó és felesége, Schutz Margit voltak. Mai nevét a hátsó bejárat kapuja felett szereplő cégtábla adta, amelynek feliratából kiderül: nem csak magánházként szolgált, a vállalkozó és svájci bankár társa, Alfred La Roche részvénytársaságának irodái is itt működtek. Az épület kettős funkciója később is megmaradt, évtizedekig magánlakásoknak és az azóta csődbe ment labdarúgóklub székhelyének is otthont adott. Az önkormányzat azzal a nem titkolt céllal vásárolta meg a magántulajdonban lévő épületrészt, hogy felújítsa és idegenforgalmi látványosságként kamatoztassa, akárcsak a teljes belvárost.

A polgármesteri hivatal azt szeretné, hogy Nagyváradnak európai belvárosa legyen, ahol a lakosoknak minden lehetőség adott a szocializációhoz, sétához, biciklizéshez, ahhoz, hogy örüljenek a város szépségeinek”

– nyilatkozta nemrég Ilie Bolojan polgármester, aki elődeitől eltérően hatalmas turisztikai potenciált lát az épített örökségben. E törekvés részeként júniustól hétvégenként teljesen kizárta a Szent László térről a gépkocsiforgalmat, és fokozatosan a hétköznapokra is kiterjesztené a Romániában még ritkaságszámba menő gyalogosbarát intézkedést.

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Legnézettebb
HIRDETÉS
HIRDETÉS