A Jókai és Egyetem utca kereszteződésében található, bejáratával a Főtérre tekintő eklektikus stílusú épület, a maga nagyszerűségében, magasba mutató tornyával uralja a környező ingatlanok együttesét. A századelőn még divat volt, hogy az írók, újságírók a kávéházban, mahagónifa-asztalok lapján rótták a betűket, a futárok egyenesen a szerzők kezéből átvett kéziratokkal rohantak a nyomdába. De ügyvédek fogadták itt ügyfeleiket, grófok, bárók olvasták kedvenc napilapjukat a reggeli kávé mellett, és fiákeresek melegedtek hűvösebb hajnalokon. Laczkó Géza igencsak plasztikus leírását adja a század eleji New Yorknak: „A szállóban átmeneti vigécek laktak, az étteremben cigány játszott, s az előkelőségek vacsoráztak és dorbézoltak, itt zajlottak a híres köri bálok a helybeli egyetem jogászkörének rendezésében, a kávéházban átutazó zsidók alsóztak, újságírók, színészek veszekedtek, s itt szoktak elcsattanni a szenzációs becsületbeli pofonok, mert itt volt a nyilvánosság, fórum, agóra, itt lakott a közvélemény.”
A 20. század elején
Azt még a tősgyökeres kolozsváriak közül is kevesen tudják, hogy a New York felépítése előtt a sarkon szintén szálloda állt, méghozzá a klasszicista stílusban épült Nemzeti Szálló, melyet 1894-ben bontottak le, hogy átadja helyét a Pákey Lajos által tervezett új kávéházas hotelnek. A munkálatok alig egy évet vettek igénybe, 1895-ben át is adták az épületet, pont időben, hogy a Mátyás-szoborcsoport 1902-es avatásakor teljes pompájában fogadhassa a jelentős vendégeket. A szálloda első bérlője a budapesti Steier és Gálos cég volt. Ha valaki ma ellátogat a teljesen felújított, de az egykori formáját megőrzött budapesti New York-palotába, és emlékszik még kolozsvári névrokonának belső terére, megdöbben a hasonlóságokon. És ez nem a véletlen műve: Gálosék annak idején, amikor kibérelték az épületet, magukkal hozták a szintén általuk bérelt budapesti New York-palota monogramos felszereléseit és berendezését, de a nevét is. 1912-ben Fészl József bérelte ki a New Yorkot, és bámulatos érzékkel alakította ki – a kor legmodernebb követelményeinek eleget téve – a szálloda és vendéglő belső terét: központi légfűtést vezetett a helyiségekbe, fürdőket, telefont, fedett és fűtött téli tekepályát és francia konyhát kínált a vendégeknek. A New York lett Kolozsvár első, villannyal kivilágított épülete.
Az 1912-ben elhunyt báró Horváth-Inczédy Ödönné Rhédey Johanna a tulajdonát képező New York szállodát a Rhédey palotával együtt a Debreceni Református Kollégiumra hagyta, hogy az Gróf Rhédey János Alapítvány elnevezéssel kezelje őket, de kikötötte, hogy két leánya és azok leszármazottai három generáción át haszonélvezeti joggal rendelkezzenek.
A szegény grófné nem tudhatta, milyen ínséges idők jönnek Erdélyre és Kolozsvárra.
Az államosítás után
A háború utolsó szakaszában, amikor a németek megszállták Kolozsvárt, a Gestapo rendezte be főhadiszállását a szállodában. Az 1948-as államosítást követően a szállodát bezárták, és egy időre diákszállásnak használták, majd az orvosi egyetem rektori hivatala kapott benne helyet.
A kommunista hatalom az ötvenes évek végén tért magához: rájött, hogy turistacsalogatónak tökéletesen megfelel a patinás épület, így aztán felújították, átkeresztelték Continentalnak, és ismét vendéglőt és szállodát alakítottak ki benne. A múlt század hatvanas-hetvenes éveiben az egykori New York még őrizte a látszatot: hétköznapi emberek ritkán tévedtek be ide, a hotelszobákban tehetősebb külföldiek szálltak meg, a vendéglő színészek, írók, ügyvédek, orvosok – a társadalom „elitjének” – találkahelye lett. A nyolcvanas években már csak abban tűnt ki a többi kolozsvári kocsma közül, hogy az árak magasabbak voltak, és néha olyan italt vagy ételt is felszolgáltak, ami városszerte hiánycikk volt. Persze a diktatúra utolsó éveiben ide is hiába tért be az ember: kezdetét vette a pusztulás, bár egy valutáért áruló üzlet az utolsó évekig működött benne. De ez már nyomokban sem emlékeztetett Kolozsvár egykori büszkeségére…
Viszontagságos közelmúlt
1990 után a törvények lehetővé tették, hogy a dolgozók részvényeket vásároljanak munkahelyük privatizációja során. Hasonlóképpen cselekedett az egykori New York szállodát birtokló, bukaresti székhelyű Continental Hotels, amely részvényesekké tette dolgozóit, ezzel gyakorlatilag a hotelnek több tulajdonosa lett. 2005-ig úgy ahogy működött még a szebb napokat megért szálló, ekkor vásárolta meg Dorel Tamaº gyulafehérvári üzletember, az Ardeleana S.A. cég többségi részvényese, aki rögtön lakatot tett a New Yorkra. Mint később kiderült, Tamas milliói hazugságra épültek, adósságai a bankokkal és üzleti partnereivel szemben ma elérik a csillagos eget.
Az Erdélyi Napló megkeresett egy ingatlanügynököt, aki – neve elhallgatását kérve – elárulta a Tamaş-ügy részleteit. Az üzlet lebonyolítása óta nem került nyilvánosságra, mennyit fizetett 2005-ben az üzletember a szálloda épületéért, de ingatlanszakértőnk tudni véli, hogy 6 millió euró körüli összegbe került a megvétele. (2008-ban 14 millió euróra becsülték értékét). A pénzt különböző banktól felvett kölcsönökből teremtette elő, köztük szerepelt a Banca Italo-Romena, ahonnan 3 millió eurót vett fel Tamas. Az épület működtetéséhez parkolóra lett volna szükség (tervbe vették egy földalatti parkoló kialakítását is), ám ennek létrehozását a műemlékvédő hivatal megvétózta. Miután nem sikerült szállodát nyitnia, az üzletember bevásárlóközpontot szeretett volna létrehozni az egykori New Yorkban. Egy kolozsvári tervezőiroda el is készítette a terveket, munkájukat azonban sosem fizették ki. Tamaş gyanús üzelmeire a DNA ügyészei is felfigyeltek, és eljárást indítottak ellene. Adósságai miatt a bankok és üzletpartnerei is beperelték, ekkor a szélhámos milliomos Dubaiba távozott. A Marosvásárhelyi Ítélőtábla sikkasztásért és jelentős kárt okozó csalásért ítélte el. A csődeljárást a vállalat ellen 2009 júniusában indították el, ekkor az Ardeleanának összesen 59,6 millió lejes tartozása volt.
A lapunknak nyilatkozó ingatlanügynök úgy tudja, Tamaº Dubaiban műszigetek létrehozásába fektette pénzét, ám ez az üzlet is hamarosan befuccsolt. Annak ellenére, hogy nemzetközi elfogatóparancs van érvényben ellene, a hatóságok a mai napig bottal ütik a nyomát.
Új tulajdonos, régi név?
Az épület csődbe ment tulajdonosát képviselő csődbiztos tavaly több árverést szervezett az egykori patinás szálló eladására, de egyikre sem volt jelentkező. Korábban mind a kulturális tárca, mind a kolozsvári polgármesteri hivatal lemondott az elővásárlási jogáról – hatalmas összegbe került volna megvásárlása és felújítása, mondta lapunknak a hivatal szóvivője –, így szabad lett a gazda, mégsem kellett senkinek. Ami nem csoda, ha belegondolunk, hogy az 1500 négyzetméter hasznos területtel, bálteremmel, vendéglővel, 70 szobával rendelkező épület állaga az évek során teljesen lepusztult.
Idén nyáron csoda történt: a csődbiztos legnagyobb meglepetésére váratlanul ötmillió eurós vételi ajánlatot kapott egy bukaresti jogi személytől, amely az építőiparban tevékenykedő Ioan Bene kolozsvári üzletember érdekeltségébe tartozik. A 45 éves üzletember ígéri, hogy teljes egészében helyreállítja az épületet, és ötcsillagos szállodát működtet majd benne.
Ioan Bene több részvénytársaságban is többségi tulajdonos. A Napoca Construcþii építkezési nagyvállalatot két évvel ezelőtt vásárolta meg Ion Ţiriac üzletembertől. A vállalkozás vezetőtanácsának elnöke a nemrégiben még Kolozsvár polgármesteri székére törő Ştefan Dimitriu, aki egyben a Kereskedelmi- és Iparkamara kolozsvári fiókjának elnöke, és Görögország tiszteletbeli konzulja a kincses városban. Tavaly Ioan Bene vállalkozása nyerte el a kolozsvári repülőtér új kifutópályájára kiírt pályázatot. Szintén Bene a tulajdonosa a Ben és Ben valamint az üzemanyagok eladására szakosodott Panpetrol cégeknek. Üzlettársai közé tartoznak az egykori román belügyminiszter, Ioan Rus fiai is.
A régi New York új tulajdonosa hét és fél millió euróra saccolja a felújítás költségeit. Úgy tervezik, hogy a felső szinten kávézó fog működni, az alagsor pedig szórakozó helyiségnek ad majd teret. A kávézóból állítólag az egész várost lehet majd látni, az új szálloda 36 luxuslakosztályt, és egy éjszakai klubot is magában foglal. Bene saját cégein keresztül szeretné elvégezni a munkálatokat, számításai szerint a befektetés 12 éven belül térülne meg. Arra viszont az új tulajdonosnak sincs válasza, hogy hova épít parkolót. E nélkül ugyanis szó sem lehet ötcsillagos szálloda üzemeltetéséről.
Az viszont Bene szerint szinte biztos, hogy a szálloda visszakapja eredeti nevét, a New Yorkot.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.