Szilágysomlyó: három vár egyetlen romja

Nánó Csaba 2014. május 03., 14:41 utolsó módosítás: 2014. május 03., 14:42

Szilágysomlyó a maga alig több mint tízezer lakosával manapság a Partium egyik közepes nagyságú és jelentőségű városának számít. Ám ez nem mindig volt így: a 14. századtól kezdve a Báthory-család fészke volt. A dicső múlt bizonyítéka a vár, amelynek jövője azonban meglehetősen borúsnak tűnik.

•  Fotó: Nánó Csaba
galéria
Fotó: Nánó Csaba

Kevés olyan település létezik Erdélyben, amely három várral is büszkélkedhet – hívja fel a figyelmemet Szilágysomlyó épített örökségére a várak egyik legavatottabb ismerője, Erdei János helytörténész, a helyi Báthory István általános iskola földrajz-történelem szakos tanára (portrénkon). Az első a honfoglalás korából való fent a Magurán, 500 méter feletti magasságban, és pogány várnak is hívják az itteniek. Palánkfallal erősített vár volt, mára gyakorlatilag nem maradt belőle semmi. A régészeti ásatások azonban igazolták pontos helyét és fekvését. „Van egy tisztás fent a hegyen, Keselyűs a neve, honfoglaló őseink ugyanis a palánkok mögül ide dobták ki az ételmaradékokat, és ebből táplálkoztak a környék keselyűi” – ismerteti a legenda lényegét Erdei János.

A várostól északra fekvő Várhegyen újabb meglepetés várta a régészeket: a szlávok betelepülésének idejéből, a 6-7. századból származó nyomokra akadtak, amelyek igazolják, hogy ott egy kisebb erődítmény létezett. Ez Szilágysomlyó második vára, amelyet hamis történelemírók korábban Dacidavának neveztek el, a múlt rendszerben ezzel is azt próbálták igazolni, hogy dákok éltek a környéken. Az 1990-ben megkezdett ásatások aztán több kultúrréteget is felszínre hoztak, és bebizonyosodott: a szláv korba visszamenő leletekről, illetve egy 11-12. században épült erődítményről van szó. Az újabb ásatások pedig igazolják, hogy nem csupán egy sasfészekszerű várról van szó, hanem menedékvárként is szolgált az egykori építmény. Az idén egy kápolnára is rábukkantak a vár területén, előkerült egy tűzzománc darab, amely valószínűleg egy biblia kötéséből maradt meg. A várat a tatárjárás után adhatták fel védői egy komoly ostromzár után. „A Várhegyen pénzhiány miatt egyelőre szünetelnek az ásatások, de reméljük, még az idén folytatni lehet a leletek feltárását” – mondja a helytörténész.

Vár a városközpontban

Szilágysomlyó központjában sétálva hirtelen villan fel előbb egy bástya, aztán egy vár további romjainak látványa. A Báthory-vár területe teljes egészében bekerített, Erdei János közbenjárására azonban kulcshoz jutottunk a polgármesteri hivataltól a korhadó kapuk nehéz lakatjaihoz. A látvány közelebbről sem túl felemelő, a siralmas állapot pedig több okra is visszavezethető.

Település a Magura lábánál
Szatmárnémetitől 74 km-re délre, Zilahtól 25 km-re északnyugatra fekszik, Bükk, Pusztacsehi és Somlyócsehi tartozik hozzá. A település neve a som szóból származik, ami nagyjából annyit jelent, hogy suvadó, omló oldalú hegy. Az elnevezés olyannyira nem véletlen, hogy a helybéliek szerint a város fölé magasodó 600 méteres Magura hegy nyomása még ma is „tologatja” az alatta folydogáló Kraszna folyó medrét. 1251-ben Vathasomlyova néven említik először egy Gyulafehérváron fellelt dokumentumban, akkoriban a lázadó Vatától leszármazó Csolt nemzetség birtoka volt Somlyó és környéke, de a régészek avarkorból származó leleteket is találtak. Az oklevelek Szilágysomlyó (Somlyó) várát 1351-ben említik először, amikor Meggyesi Móric leánya, Anna, Báthory Lászlóné az uradalommal együtt leánynegyedként kapta meg. 1533-ban Szilágysomlyón született Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király. 1910-ben a település 6885 lakosából 6030 magyar és 759 román volt. 1876-ig Szilágysomlyó Kraszna vármegye székhelye. A trianoni békeszerződésig és 1940-1944 között Szilágy vármegye Szilágysomlyói járásának székhelye volt. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Szilágysomlyó mintegy 14 ezer lakosából alig 4000 magyar.

Az eredetileg csak egy udvarházszerű épület a Báthory-család gazdagodásával, erősödésével folyamatosan bővült, végső, ma is látható formáját pedig 1592-ben nyerte el. A Rákóczi-szabadságharc idején, 1705-ben a labancok elfoglalták a várat, itt rendezték be az Erdélybe irányuló támadások lőporraktárát. 1848 decemberében Bem József itt vette át az erdélyi hadsereg főparancsnokságát, és szervezte meg azon a télen azt a hadműveletet, amely Kolozsvár felszabadításához vezetett. Bem azonban már majdnem romokban találta a várat: a labancok ugyanis korábban felrobbantották mindazokat az erdélyi várakat – köztük a szilágysomlyóit is –, amelyek Rákóczi-pártiak voltak…

Bemtől errefelé is porlasztotta a múló idő az egykori büszke Báthory-vár köveit, s a teljes pusztulástól csak az mentette meg, hogy az 1960-as években a lengyelek szorgalmazták állagának megőrzését. A kommunista érában még az is szóba került, mondja Erdei János, hogy lebontják, és helyébe parkolót építenek. 1990 után végre a helyhatóság is foglalkozni kezdett a pusztuló várral, a Báthory István Alapítvány kezdeményezésére már akkor felvetődött az épület restaurálásának terve. Ám a vadkapitalizmus közbeszólt: egy „élelmes” vállalkozó nyári kertet nyitott a vár területén, a pincében jeget tároltak, az egyik szegletbástyában rendezték be a vendéglő illemhelyét. A kerthelyiség bezárása után a vár udvarán valóságos szemétdomb maradt, emlékezik Erdei, aki 1993-ban cserkészcsapatával megtisztította a vár területét, elhordták a kocsma maradványait. Egy évre rá elkészült egy felújítási terv, az 1996-ban kormányra lépett RMDSZ pedig fűt-fát megígért a vár felújításával kapcsolatban.

Önkéntes munkából ismét rendet tettek a vár területén, hogy a szakemberek elkezdhessék a felújítási és régészeti munkálatokat. Újra eltelt egy év, megkezdődött az állagfelmérés, kiderült, hogy a kapubástyát sürgősen meg kell erősíteni. 1999-ben a bástya felső részét lebontották, új téglákkal építették újra, ide tervezték egy múzeum és egy konferenciaterem létrehozását. Az északkeleti és a délkeleti bástyákat befedték bádoggal, majd 2007-ben új födém került rájuk. Időközben a tervek módosultak, a város vezetése úgy határozott, hogy a várat multifunkcionális központtá alakítják át.

Tervek pénz nélkül

A polgármesterei hivatalban külön szobában lehet megtekinteni a vár restaurálása után létrehozandó központ látványterveit. Csodaszépnek ígérkezik. Egy a baj: 2010-ben, miután úgy tűnt, immár minden egyenesben van, elfogyott a pénz. A teljes felújításra becslések szerint 10 millió euróra lenne szükség, a lengyel követség is hozzájárulna – ötezerrel. Igaz, hogy immár öt éve a somlyói vár is szerepel az állami támogatottságot élvező műemlékek listáján, örvendtek is a helybéliek, hogy végre a Báthory-kúria is jobb sorsa jut, de mindezidáig nem történt semmi. Noha az RMDSZ ismét kormányon van, a művelődési miniszter pedig magyar. 

Zuhogó esőben búcsúzunk a Báthoryak várától és Szilágysomlyótól. Erdei János jóslata, hogy 2020-ra megújul a somlyói vár, kissé túl optimistának tűnik. Bárcsak a helytörténésznek lenne igaza…

0 HOZZÁSZÓLÁS
Rádió GaGa - Hallgassa itt!
 
 
Legnézettebb

A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.