HIRDETÉS

Szent László király dicsérete Nagyváradon

Sütő Éva 2018. június 29., 07:00 utolsó módosítás: 2018. június 29., 07:09

A Szent László Napoknak nincs párja a Partiumban: az idén hatodik alkalommal megszervezett fesztivál nemcsak a váradiakat, hanem a környező településekről és messze földről is vonzotta a vendégeket. Kézművesekkel, politikusokkal és sok érdekes előadóval találkozhatott a nagyérdemű.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere és Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja koszorút helyez el Szent László szobránál Fotó: MTI

A 2013-ban útjára indított nagyváradi Szent László Napok fesztivál az elmúlt öt esztendő alatt Bihar megye legnépszerűbb rendezvényévé nőtte ki magát, alternatívát képezve az évek óta kicsit „megszürkült” Varadinummal szemben. A rendezvénysorozatot már hatodik alkalommal szervezik meg a lovagkirály által alapított városban, illetve negyedik alkalommal a váradi várban, ahol 2015-ben a fesztivál főszervezője, Zatykó Gyula „várkapitányokhoz” illő módon jelentette ki: „meghódítottuk a várat. Veszteségeink nincsenek, sőt úgy tűnik, egyre többen vagyunk. Az új helyszín szimbolikus jelentőséggel bír, és azt sugallja: Nagyvárad magyarsága újra birtokába veszi azt, ami régen is az övé volt.” Ennek a státusznak próbálnak eleget tenni minden évben az egyre színvonalasabb műsorokkal, jeles meghívottakkal és színes hagyományőrző programokkal.

Várad a várad!

Szent László király és gróf Rhédey Lajos volt az idén, a június 18–24. között zajló nagyváradi Szent László Napok ünnepélyes megnyitójának vezérmotívuma. A lovagkirályról elnevezett fesztivál első napján ugyanis félévtizedes álom valósult meg: hazatért egykori kertjébe gróf Rhédey Lajos. Vagyis lehullt a lepel az egykori mecénás tiszteletére állított szoborról abban a kertben, amelyet az állatkertnek otthont adó területtel együtt ő maga adományozott a városnak.

HIRDETÉS

Várad a várad! – kezdte ünnepi felszólalását Zatykó Gyula főszervező, utalva a 6. Szent László Napok mottójára. „Ha ízlelgetjük ezt a mondatot, érezzük, benne

A Győri Ördöglovasok fergeteges lovaskaszkadőr-műsora Fotó: Kristó Gothárd Hunor

van minden: múltunk, jelenünk, jövőnk.

Ugyanakkor benne van valami, ami véd, óv, éltet, bástyaként vesz körül”. Az eseményen jelen volt és szólt a váradiakhoz Mile Lajos kolozsvári főkonzul, valamint Ilie Bolojan Nagyvárad polgármestere is.

Komolay Szabolcs, Debrecen alpolgármestere a két testvérváros közötti jó együttműködést emelte ki hangsúlyozva, a Szent László Napok tovább erősítik ezt a kapcsolatot. Megköszönte ugyanakkor, hogy Várad elkötelezett partnere a cívisvárosnak az Európa kulturális fővárosi rangjáért folyó küzdelemben.

Brendus Réka, a Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkárság főosztályvezető-helyettese egy történelmi együttléthez hasonlította a kulturális fesztivált, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke felszólalásában abbéli örömének adott hangot, hogy a Szent László Napok „a spontán indulásból”Nagyvárad „állandó intézményévé vált”, és fél évtized alatt bebizonyosodott: a régió igényt tart arra, hogy a lovagkirály városában ünnepelhessen.

Az ünnepi beszédeket követően fellépett a Magyar Állami Népi Együttes és vendégei: Kátai Zoltán énekmondó, a Cickom Énekegyüttes, Busai Bori és Makula Zoli, a Magyar Állami Népi Együttes, valamit a Bartina Néptáncegyüttes.

Vásárfia és „tábori konyha”

Mivel a Fejedelmi palota udvarán jelenleg ásatások folynak, idén a vár keleti kapuja és a vártemplom közötti téren kialakított kézműves udvarban várták mindazokat, akik valóban egyedi vásárfiával szerettek volna gazdagodni,

így kicsit szétszórtabbá váltak a helyszínek – mondta Zatykó Gyula. Ezért valamivel nehezebben lehet megsaccolni, mennyien látogattak ki idén a várba. Viszont azt pontosan tudni, hogy több mint negyven, a Partiumból, Székelyföldről és Magyarországról érkező kézműves mutatta be portékáit a várudvarban. Igényes, egyedi munkákat, igazi kincseket találhattunk itt, ugyanakkor betekintést nyerhettünk a mesterek műhelytitkaiba is. Ugyanis a kézművesek mindig szívesen mesélnek mesterségük fogásairól, kulisszatitkairól, a felhasznált motívumokról, technikákról. Olyan hely volt ez, ahol igazából nem is árus és vásárló, inkább hasonló érdeklődési körű, egyedi dolgokat kedvelő emberek találkoztak és cseréltek tapasztalatot. A kézműves vásár lényege is erre utal: továbbadni, átadni, kézbe adni azt, amit mindannyian értéknek tekintünk, hogy eme hagyományosan készült portékák, mesterművek titkai el ne vesszenek az idő multával. Valahogy így fogalmazták meg azok a résztvevők is, akik szívesen beszéltek a sajátkészítésű portékáikról.

A vásárfia mellett – volt minden, ami szemnek, szájnak ingere – a vársáncban örömfőzéstől volt hangos, olykor füstös, de annál „zamatosabb” a levegő. S bár néha az időjárás nem kedvezett az üstök alatt parázsló tüzeknek, „a tábori konyhák” mégis kifőzték a pacallevest és egyéb magyar gyomorba való ételeket, sőt kisütötték az „egyszeri-kétszeri fánkot” is, főleg a kisebbek örömére.

Igényes, egyedi munkákat találtunk, ugyanakkor betekintettünk a mesterek műhelytitkaiba is Fotó: Kristó Gothárd Hunor
Az jó hírért névért s az szép tisztességért...

Egész héten gyermekprogramok és minden korosztálynak megfelelő látványosságok tarkították a rendezvényt. Az esti koncerteket leszámítva, amelyek más kategóriába sorolandók, tán a Mátyás-kori lovagi udvar, illetve a honfoglalástól Mátyás király koráig (középkori táborok, műhelyek, íjászoktatás) rendezvénysorozat volt a leglátványosabb, amelyet a Kincses Kolozsvár Egyesület, illetve a Deus Vult Egyesület szervezett.

A Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesületnek köszönhetően

több program is megidézte Mátyás király korát,

annál is inkább, mivel a tavalyi Szent László-év után a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága 2018-ra Mátyás király-emlékévet hirdetett születésének 575., királlyá választásának 560. évfordulója alkalmából.

A Mátyás korabeli udvar lovagjai és sátrai vonzották leginkább a gyermekeket, felnőtteket, helybélieket, vendégeket egyaránt. A rögtönzött harcmezőn és „lovagképzéseken” egymásnak veselkedett dárda, lándzsa, pajzs és kard, atlétatermetű lovagok bizonygatták harcra termettségüket, ugyanakkor kisebb-nagyobb sikerrel bárki kipróbálhatta az ellesett harci technikákat is.

A várkertben közben folyamatosan dolgoztak a fémmunkások, kovácsok, csattogtak az üllők a kalapácsok alatt, zörögtek a sisakok, mellvértek, szóltak a dudák, korabeli muzsikások fűszerezték a hangulatot, egyszóval volt mit hallgatni, megbámulni, kipróbálni. Még egy helyen kalodát is láthatott a nép, sőt egy ácsolt hajítógépet is közszemlére tettek, amivel egykoron a várfalakat ostromolták.

Lovagsátrak és igricek a várkertben Fotó: Kristó Gothárd Hunor

A hétpróbás lovagokkal, vitézekkel, még Balassi Bálint sem vallott volna szégyent, aki bizton állította volna, „az jó hírért névért s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak. / Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak.”

A kolozsváriak mellett a magyarországiak is kitettek magukért: a Győri Ördöglovasok fergeteges lovas kaszkadőr műsort mutattak be a várkertben.

A Hunyadiak koraa Szent László Napokon

Mátyás király személyét, tevékenységét és kultuszát állította a középpontba A Hunyadiak kora című kiállítás, amely a fesztivál hetében nyílt meg a nagyváradi várban. Az egybegyűlteket Zatykó Gyula köszöntötte emlékeztetve: ez a harmadik olyan esztendő, amikor a magyar kormány nemzetpolitikai államtitkársága nagy történelmi személyiségek előtt emlékévvel tiszteleg. Három éve Márton Áron püspök, tavaly Szent László, idén pedig Mátyás-emlékévet ünnepelhetünk.

Köszöntőjében Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke a Váradhoz oly szorosan kötődő Szent László alakját felidézve hangsúlyozta: fontos, hogy büszkék legyünk a régmúlt és a jelenkor történelmére is. Ez utóbbi vonatkozásában köszöntve a tárlatnyitón szintén jelenlévő Tőkés László püspököt. A napokban elhunyt Kányádi Sándorról megemlékezve a néhai költő szavait idézte: „nekünk egyetlen hazánk van: ez a magyar nyelv. Mi ebbe a nyelvbe csomagolva jöttünk több évezreden át, és érkeztünk meg ide…” Lomnici Zoltán úgy vélte, ez a történelem vonatkozásában is igaz, hiszen „nekünk nem kell mindenféle elméletet gyártanunk, igazolható a történelmünk”. A Mátyás-emlékévre, illetve a romániai centenáriumi évfordulóra is utalva kifejtette: „ez mindenképpen olyan év, amikor fontos, hogy erőt adjunk erdélyi testvéreinknek, megmutassuk, hogy a magyar nemzet egységes. Mi egy nemzetnek a részei vagyunk, egy történelmünk van, amit felmutatni kötelességünk. Ezért örülök annak, hogy az Erdélyben, Kolozsváron tartott nyitórendezvény után Váradon, a Partiumban is beszélhetünk Mátyás királyról, megtekinthetjük a csodálatos kiállítást”.

A hétpróbás lovagokkal még Balassi Bálint sem vallott volna szégyent... Fotó: Kristó Gothárd Hunor

Lomnici Zoltán köszöntőjét követően a kiállítást Gaal Gergely, a Mátyás király-emlékév tanácsadó testületének elnöke nyitotta meg, aki többek között elmondta:

Mátyás olyan uralkodó volt, aki felismerte, hogy a Kárpát-medencét kitöltő Magyar Királyság alkalmas Európa egyik vezető hatalmává válnia.

Akkor alkalmas erre, hogy ha erős államot alakít ki erős hadsereggel, amelyik képes megvédeni magát, és jó külpolitikával, jó gazdaságpolitikával meg tudja erősíteni országát. Felismerte, hogy az európai civilizációra nézve a legnagyobb veszélyt az oszmán birodalom jelentette, más hitvallású, más kultúrájú, óriási erővel terjeszkedő tömb. De azt is, hogy e veszélynek az elhárításához, Európa és Magyarország megvédéséhez nem elég Magyarország ereje, hanem ehhez Európa erőforrásait is egyesíteni kell.”Gaal Gergely végezetül e szavakkal adta át a kiállítást az érdeklődőknek: „össze kell kötnie minket a jövőbe vetett közös hitünk, és a múltra való emlékezésnek ezt a célt is kell szolgálnia”.

Várvendégek kulturális eseményeken

A fesztiválon megfordult olyan vendég is, mint Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere, aki a László Gyula-emlékkonferencián tartott történelmi áttekintésében így összegzett: Szent László király nevéhez kötődik az első keresztény aranykor azt követően, hogy Szent István befejezte az ország- és az egyházalapító munkáját.

Az idei Szent László Napok péntek esti sztárzenekara a Magna Cum Laude volt Fotó: Kristó Gothárd Hunor

Hoppál Péter, az Országgyűlés kulturális bizottságának alelnöke a csütörtökön megtartott, A vallásszabadság erdélyi hídja az európai szakadék fölött: Torda, 1568című rendezvényen személyes vonatkozásokat is tartalmazó köszöntésében méltatta a Szent László Napok szervezőit, valamint magát a konferenciát, a témaválasztást, az előadókat. Pécsiként kitért előadásában a magyar reformáció egyes baranyai előzményeire és történéseire, korabeli aspektusaira is. Kidomborította az egyéni és közösségi lelkiismereti szabadság meggyökeresedését és hagyománnyá válását, a tordai gyűlés egyetemes elveit. Mint mondta, a vallási türelmetlenségtől izzó Európában Erdély jó időre a felekezeti béke szigete lett, ennek tiszteletére és emlékezetére nyilvánította idén a Magyar Országgyűlés a vallásszabadság napjává január 13-át, ugyanis e napon fogadta el az 1568-as erdélyi országgyűlés Tordán a toleranciatörvényt.

A tárlatnyitóval egybekötött konferencián Tőkés László püspök, Hermán M. János nyugalmazott református lelkipásztor, Szabó László előadó-tanácsos tartott expozét a jeles eseményről, illetve a kötetről. A tárlatnyitón Brugós Anikó, Szilágyi Ágnes és Márkus Zoltán alkalmi énekes-hangszeres triója szolgált népdalzsoltárokkal. Érdekességképpen a megújult Echo televízió stábja, valamint Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője is eljött találkozni a váradiakkal.

Koncertek minden nemzedéknek

Természetesen voltak egyéb kulturális rendezvények, tudományos előadások, lovas programok az Érmelléki Gazdák Egyesületének szervezésében, biciklitúra, bor- és pálinkakóstoló, sok humor, ismert előadók és könnyűzenei együttesek is.

Az idei Szent László Napokat péntek esti sztárzenekara a Magna Cum Laude volt, a szombat esti nagykoncert Rúzsa Magdi névjegye alatt zajlott,

akit már visszajáróként ismer a térség közönsége, és aki már az első Szent László Napokon hatalmas tömeget vonzott a Rhédey-kertbe, népszerűsége azóta – fesztiválhoz hasonlóan – nemhogy töretlen, hanem egyre magasabbra tör. Vasárnap este örökzöld slágerekkel várt mindenkit Fenyő Miklós és csapata. A vár nyári színházában több fellépés is volt: szerdán sanzonest, pénteken a Szigligeti Színészzenekar, majd Andy Roll, illetve Dutka András csapott a húrok közé, szombaton a Corvina Consort régizene koncertje szólt a vártemplomban, utána a 100 Folk Celsius szórakoztatott kicsiket és nagyokat.

Gaal Gergely, Lomnici Zoltán és Zatykó Gyula a Mátyás-emlékév tiszteletére szervezett A Hunyadiak kora című kiállítás megnyitóján Fotó: Kristó Gothárd Hunor

Idén sem adták alább, mondta Zatykó Gyula főszervező, akinek éppen a vasárnap esti záróbeszédén főtt a feje, amikor megkértük, osszon meg velünk néhány szervezési kulisszatitkot. „Még nem tudom megsaccolni – mondta – mennyien vehettek részt az idei programokon, mert pénteken és szombaton az időjárás is beleszólt a szervezésbe. Tavaly az Omega koncert sokat nyomott a latban. Reményeim szerint az ismert és közkedvelt magyarországi sztárvendégek idén is idevonzották nemcsak a váradiakat, de a térségbelieket is. A fesztiválnak 25 szervezője volt, a programok kivitelezésében pedig mintegy 50 ember segédkezett, zömében önkéntes diákok a Partiumi Keresztény Egyetemről. Pécs városából a Fidelitas csapata is segített a szervezésben, mi több, Kárpátaljáról is voltak önkéntesek” – zárta a fesztiválról szóló beszámolóját Zatykó.

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS