HIRDETÉS

Madéfalvi hagymát tessék!

Péter Beáta 2017. szeptember 09., 21:36 utolsó módosítás: 2017. szeptember 09., 22:00

Ha szeptember eleje, akkor ideje beszerezni a hagymát, mégpedig Madéfalváról. Ezt jól tudják a csíkiak, de a távolabbi vidékekről érkezők is, akik egyre nagyobb számban vesznek részt a madéfalvi hagymafesztiválon. Idén a kilencedik kiadását tartották a rendezvénynek.

„Hagymás” vigadalom: zenével, tánccal, hagymakoszorúkkal és finom ételekkel hirdetik a madéfalviak helyi terméküket Fotó: Kristó Róbert

Madéfalván nagy múltra tekint vissza a hagymatermesztés: az Olt menti tőzeges területeken régen is hagymát termeltek, mert más zöldségekhez hideg volt az éghajlat. Volt idő, amikor szekerekkel Brassóig is elszállították a madéfalvi hagymát. A termény egy részét pénzzé tették, másik részét kukoricára cserélték. Később a kommunizmus idején, amikor a magánbirtokokat elkobozták, csupán családi használatra lehetett hagymát termeszteni. Néhány esztendeje a helyi önkormányzat ösztönzésével azonban igyekeznek újra visszahozni a köztudatba az értékes és jóízű madéfalvi hagymát.

Készül a finomság. A fesztiválon idén főzőversenyt is hirdettek Fotó: Veres Nándor
Hogyan történt régen?

„Madéfalva hagymájáról is híres volt. László Lotti (1872–1962) visszaemlékezése szerint már az 1900-as évek elején szekérrel fuvarozták a hagymát a brassói piacra. Két éjszakát és egy napot tartott az út menet, egy napot pedig árultak, s indultak haza. Ősszel három-négy asszony szekérrel hozott kévékbe kötött nádat az Olt mellől, erre fonták rá a megszárított hagymát. Kettesével fonták koszorúba az egyforma méretű hagymákat. A koszorúba egy tucat hagyma került. Az apró hagymából 25–30 darabot fontak össze, ezt berbécsfaroknak nevezték, általában nem eladásra készült, hanem házilag használták el. A hagyma termesztése, koszorúba kötése, eladása tipikusan asszonymunka volt. A 70-es évekig a hagymát szerdánként a csíkszeredai piacon a madéfalvi asszonyok árulták” – írja Madéfalva hagyatéka című könyvében Szentes Gábor helytörténész.

HIRDETÉS

Hagymakoszorúk között. A székelyek egyik kedvenc alapanyaga Fotó: Veres Nándor

Mi gazdálkodók voltunk, mindent termeltünk, hagymát, pityókát, káposztát. Rengeteget eladtunk, néha 15 szekér káposztát vittünk Felcsíkra. De akkor más idők jártak: mindenki termelt. Vittük eladni mindenfelé. Volt, hogy elcseréltük törökbúzával. A hagymát is jobban lehetett annak idején értékesíteni, mint ma. A hagymatermesztéshez jó, puha, porhanyós föld kell”

– mesélte néhány évvel ezelőtt az egyik fesztiválon a madéfalvi Olti Magdolna lapunknak.

A Madéfalvi Nemzetközi Hagymafesztivált azért szervezik meg évről évre, hogy ösztönözzék a gazdákat a hagymatermelésre, népszerűsítsék a helyi termékeket és erősítsék a közösségi összetartozást. A fesztivál iránt évről évre növekedett az érdeklődés: míg első évben szerényebb volt a rendezvény – akkor az volt a cél, hogy minél több termelőt szólítsanak meg a faluból –, idén a korábban három vagy négynapos esemény egyhetesre bővült.

Mádéfalvi Nemzetközi Hagymafesztivált azért rendezik, hogy a gazdákat ösztönözzék a hagymatermesztésre Fotó: Veres Nándor
Gazdag programkínálat

A fesztiválon a hagyományosnak számító programok – közös hagymaszüret, ünnepi szentmise, a termények megáldása, sport- és kulturális események, gyerekfoglalkozások, felvonulás, hagymabál, helyi és távolabbról meghívott előadók fellépése – mellett igyekeznek a szervezők újabb eseményekkel bevonni a helyi közösséget, odacsalogatni az érdeklődőket. Egyik évben hagymafonó maratont rendeztek – a résztvevők 282 méter hagymakoszorút fontak ötszáz kiló hagymából –, máskor fotókiállításokat lehetett megtekinteni, előadásokat meghallgatni, vagy éppen a Siculicidium-emlékévhez kapcsolódóan szerveztek programokat. 2014-ben például a gyümölcsfeldolgozó beindítása volt a rendezvény kiemelkedő eseménye.

A Brassóig szekerekről hagymát kiabáló árulás felelevenítésére hagyományosan szombat reggel hagymával és zöldségekkel megrakott szekerekkel vonulnak végig a falun.

Nádra kerül a hagyma. Az asszonyok kettesével fonják koszorúba az egyforma méretű ízletes gumós zöldséget Fotó: Veres Nándor

A hagymaszüreti felvonuláson a szekereken székely ruhába öltözött lányok, asszonyok árulják a hagymát énekekkel emelve az ünnep hangulatát. Egyik alkalommal a hagymaszüreti felvonuláson huszonkilenc település képviseltette magát. Máskor a madéfalviak és az ünnepen résztvevő testvértelepülések küldöttsége ének- és muzsikaszó mellett egészen Csíkszeredáig szekerezett, ahol a Szabadság téren megkoszorúzták a Márton Áron-szoborcsoportot, majd a madéfalvi ifjak táncaiban gyönyörködhettek a városlakók. Idén a Szent László-évhez kapcsolódva a szépvízi Szent László-szoborhoz vonultak szekerekkel koszorúzni.

A hagymatermesztés fortélyai

A fesztivál keretében több alkalommal is versenyt hirdettek a szervezők, amikor a településen termett legnagyobb fej hagymát, a legtöbb hagymát termelő és a leghosszabb hagymafonatot készítő gazdát díjazták – ezzel is ösztönözve a hagymatermesztést. De büszkeség az elismerés annak a gazdának is, aki a legszebb porta tulajdonosa címet birtokolja egy éven keresztül.

A helyi portéka az egészség szempontjából is hasznos: szirupja megfázás ellen kiváló Fotó: Gecse Noémi

A madéfalvi Szabó Julianna több alkalommal benevezett a versenyekre, és számos díjjal büszkélkedik. Ő mesélte, hogy a dughagymákat április elején szokta elültetni. Ezek mellé a későbbiekben hagymapalánták is kerülnek a földbe. A palántákhoz az ősszel betakarított magokat kora tavasszal kell elvetni, majd a palántákat megfelelő távolságba helyezik kiültetéskor, így őszire szép hagymák fejlődnek. Ha nagyon meleg a nyár, már augusztusban ki kell szedni. A dughagyma és az abból termelt hagyma előállítása hosszabb folyamat. Az ősszel szedett magokat tavasszal elültetik, az apró dughagymákat ősszel betakarítják, ezeket pedig a következő tavasszal ültetik el – egymástól megfelelő távolságra –, és csak őszre fejlődik ki a szép, ízletes hagyma. Noha sok a munka vele, sokan helyben termelik meg a hagymamagot, így megmarad a helyi, jellegzetes fajta.

A madéfalvi hagyma kiváló minőségét, jellegzetes ízét a talaj és az éghajlat adja, ezáltal lesz édesebb, finomabb, mint a máshol termesztettek”

– véli Julianna néni, aki szerint megélni nem lehet belőle, de jövedelem-kiegészítésnek kiváló. Volt olyan év, hogy négy ár területről 850 kilogramm hagymát takarított be, amelyet a környező piacokon értékesített.

Több idős ember is elmondta, hogy szüleiktől tanulták a hagyma termesztését. A koszorúba font hagymát sokszor a Homoród mentén is értékesítették, főleg törökbúzára cserélték.

Többen is arra esküsznek, hogy a hagyma az egészség szempontjából is rendkívül hasznos növény: szirupja például megfázás ellen kiváló. A termés héját húsvétkor tojásfestéshez is felhasználták. Az idősebb gazdák szerint a hagymatermesztés munkás dolog, ezért a fiatalok kevésbé szeretnek vele foglalkozni. Úgy vélik, a megcsappant termelői érdeklődés ellenére is van jövője – a vörösnek, fehérnek egyaránt –, ugyanis a helyi föld kellemes ízt ad neki. „Sokan úgy ették a madéfalvi hagymát, mintha alma lett volna” – mesélte egy idős asszony.

Időjóslás hagymakalendárium

Az idősek szilveszter napján még most is hagymakalendáriumot készítenek, hogy a következő év időjárását megjósolják. A hagymafesztivál jó alkalom arra, hogy ezt a fiataloknak is elmeséljék. „Még gyermekkoromban a nagyanyámtól tanultam, aki szintén a nagyanyjától tudja” – magyarázta egy alkalommal a madéfalvi Ferencz Lenke, amikor arról kérdeztük, mióta ismeri a hagymakalendáriumot. Lenke néni minden szilveszter éjszakáján elkészítette az időjósló kalendáriumot, amelyből aztán az újév reggelén olvasható le az évi előrejelzés, vagyis melyik hónap lesz csapadékos vagy éppen száraz. Vidékenként ennek is több változata ismert, a faluban ezt a következőképpen készítik: egy fej megtisztított hagymát félbe vágnak, ízekre szednek, kiválasztanak tizenkét lemezt, ezeknek a hártyáját leszedik és egy lapítóra sorba rakják, így mindenik egy-egy hónapnak felel meg. A lemezek közepére pici sót szórnak, és reggelre már meg is van az eredmény: amelyik lemezben elolvad a só, csapadékos, amelyikben megmarad, száraz hónap lesz.

Lehetőség az értékesítésre

A fesztiválon vasárnap a kulturális és gasztronómiai programok kerülnek fókuszba.

Míg a színpadon többnyire a néptáncé, népdalé, muzsikáé a főszerep, addig az érdeklődők a termékvásáron szerezhetik be a finomságokat: kizárólag a Madéfalván megtermelt, előállított termékeket és terményeket. „A helyi termékek piacát egyre jobban meg kell erősíteni, mert ez hozzájárul ahhoz, hogy bennünket, magyarokat, székelyeket is megtartson e tájon. Ezek a termékek ugyanúgy hozzátartoznak a kultúránkhoz, a nemzetünkhöz, mint például a székely himnusz vagy a székely zászló” – emelte ki Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, amikor 2016-ban részt vett a rendezvényen.

„Több mint harminc éve termesztek zöldséget. A legtöbbet hagymát termeltem, amiből kisegítettem a családot, mivel csak a férjem tudott járni szolgálatba. A vasútnál dolgozott, én a három gyereket neveltem, iskoláztattam, egyetemet is végzett az egyik, és nem tudtam munkába menni. Így nagyon kevés a nyugdíjam, ebből pótoltam ki a férjem fizetését. Jó földünk van, ahol kiváló hagymát termelünk, még a szomszéd falvakból is eljönnek vásárolni hozzám, mert tudják, bioterméket és finom édes hagymát termelünk. Ez a fesztivál jó lehetőség, és köszönjük mindenkinek, aki hozzájárult ehhez, így a faluban is tudjuk értékesíteni a termékeinket. Sikeres vásár volt, mind elkelt az árum” – mondta Olti Borbála tapasztalatait.

Hagyma és szeretet is kerül bele

Ilyenkor a helyi termelők ízletes és mutatós portékái mellett ínycsiklandozó illatok fogadják a látogatókat. A főzőversenyen nagy üstökben fortyogtak a finomabbnál finomabb ételek, amelyek egyik fő alapanyaga természetesen a hagyma. Idén első alkalommal a hagymás ételek főzőversenyét is meghirdették, amelyre hét csapat nevezett be.

Az egyik madéfalvi baráti társaság sátránál tizenöt kiló hagyma került az üstbe. Tettek még hozzá kolbászt és sok szeretetet. „Már hagyomány, hogy részt veszünk a főzésen. Őstermelők vagyunk, szégyen volna, ha nem jönnénk el. A hagyma a saját kertünkben termett, nincs permetezve. Ez az alapanyag az ételünkben, de egy kicsi hús is elfér mellette. Hús nélkül ez olyan, mint a szeretkezés csók nélkül” – fejtette ki Szentes László. Felesége egy másik sátornál friss köménymagos-pityókás házikenyeret és házi paradicsomot árult, sógornője pedig túrót és sajtot. „Jó ez a fesztivál, mert ismeretségre teszek szert. Megtörtént, hogy itteni ismeretség által kerestek meg később vevők. Magam készítem a sajtokat, a túrót, nem pásztorok. Sajnos ahhoz képest, hogy mennyi munka van vele, nincs ára, tizenhárom-tizenöt lej egy kiló” – magyarázta Péter Rozália, aki férjével kétszáznegyven saját juhot tart.

Mint minden évben, a madé­falvi önkéntes tűzoltók is főztek: ezúttal tüzes hagymaszeletet készítettek. A szépvízi Faluvégi menyecskék a nyáron már több főzőversenyen is részt vettek, ezúttal szerb hagymatokányt készítettek és hagymalevest pirított zsemlemorzsás fülecskékkel – Brindás János mesterszakács receptje alapján. Hoztak egy hagymatortát is, mindig igyekeznek valamilyen különlegességgel megjelenni.

Közös ünneplés

Nemcsak baráti társaságok, hanem a felcsíki polgármesteri hivatalok is képviseltették magukat. Jelen voltak a csicsóiak, akik hagyományos csíkcsicsói hagymatokányt készítettek puliszkával, valamint házisült cipóban hagymakrémlevest és hidegtálat. Hagyma és káposzta nélkül nincs jó étel, persze egy kis hús sem árt bele – hangsúlyozták. A balánbányai polgármesteri hivatal munkatársai karamellizált zöldséges hagymatokányt főztek. „Mi is meghívtuk az összes felcsíki település küldöttségét a városnapokra, nagyon sokan eljöttek, és úgy érezzük, nekünk is részt kell vennünk az eseményeken. Itt köttetnek a jó baráti kapcsolatok, amelyek fontosak, főleg amikor a testvériségről beszélünk és a helyi településekről. Pontosan úgy vagyunk, mint nyolc testvér itt Felcsíkon, akiknek egymást kell segíteniük a fejlődésben” – magyarázta Gheorghe Iojiban, Balánbánya polgármestere.

Ferencz Tibor, Szépvíz község polgármestere is úgy véli: ha a csíki térségben a települések összetartanak, akkor együtt erősek tudnak lenni. „A hivatali dolgokat is többé-kevésbé úgy kellene rendezni, ahogy a családi, közösségi életünket rendezzük. Ha a szomszédokon nem segítünk, ha nem élünk együtt velük, nem vagyunk jó viszonyban, akkor kivel oszthatnánk meg a problémáinkat, bajunkat? Ki az, aki segít, ha nem a szomszéd? Ez a székely létformának egy szelete. Ha részt veszünk egymás megmozdulásain, akkor támogatjuk egymást. A bánatunk és az örömünk is közös kell hogy legyen a szomszédokkal – fogalmazott a polgármester, miközben a szépvízi csapat készítette a töltött hagymát, amivel később meg is nyerte a fődíjat.

Távolabbról is érkeztek vendégek, a szilágyperecseni csapat hazai rózsahagymát készített. Józsa Tibortól, a település alpolgármesterétől megtudtuk, Szilágyperecsen is hagymatermő vidék, ott már a tizedik hagymafesztivált szervezték idén.

Fókuszban a gasztronómia

Jánossy Alíz, a főzőverseny moderátora elmondta, a szabályzat szerint a versenyeztetett ételek alapanyagai húsz százalékának hagymának kell lennie. Igaz, hogy sok hagyma nélküli székely étel létezik, de az is tény, hogy szeretjük a hagymát. Sok recept így is kezdődik: végy egy hagymát” – mutatott rá. A versenyző csapatokon kívül az Erdélyi ízőrző Lovagrend látványkonyhát is felállított. A kilencedik hagymafesztiválon a hangsúlyt a gasztronómiára helyezték – összegzett lapunknak Csibi József, Madéfalva polgármestere. „A hazai hagyma attól különleges, hogy van néhány olyan család, amely a hagymamagot évről évre visszafogja, nem más településről vásárolja a palántot. Azt szeretnénk, hogy az elkövetkező években e családoknak – amelyek így viszonyulnak a hagymához – a száma nőjön.”

 

HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Legnézettebb
HIRDETÉS
HIRDETÉS