HIRDETÉS
A Szilágyságban, Zilahtól Szatmárnémeti irányába takaros falvak sorakoznak, itt található például Perecseny, amely a jó ízű hagyma birodalmaként ismert. Ám ha utazunk még egy keveset északi irányba, egy „valódi birodalom” kellős közepén kötünk ki:
1533. szeptember 25-én Szilágysomlyón született Báthory István, Erdély fejedelme és Lengyelország királya, litván nagyfejedelem.
A jelentős történelmi személyiség bölcsője itt ringott a Kraszna-parti településen, a Meszes aljában, ahol a 16. században már állt a Báthory család vára. A Szilágyság hegyei, fenyvesei között elterülő kisváros lakósainak a történelmi hagyaték megőrzése egyformán fontos nemzetiségtől függetlenül. A gyerekeket arra nevelik, hogy mielőbb tisztában legyenek azzal, hova születtek és milyen örökséget kell felvállaljanak, ha nagyok lesznek. Báthory István emléke szinte kódolva van Szilágysomlyó lakosaiban. Bár a románoknak is fontos a fejedelem emlékének ápolása, a mi szempontunkból kicsit sajnálatos, hogy akárcsak a térség többi települése esetében, Szilágysomlyón is nagyon csökken a magyarok száma:
a csaknem 15 ezres lélekszámú kisváros lakosságának jelenleg már csak a 21-22 százalékát teszik ki. Pedig 1910-ben a város 6885 lakosából 6030 magyar és 759 román volt. Nagyot fordult itt is a nemzetiségi eloszlás kereke…
A szilágysomlyói Báthory Alapítvány immár hagyományosan minden évben a fejedelem születésének időpontjához közeli dátumokon szervezi meg a Báthory Napokat, amelyre ebben az évben szeptember 22–25 között került sor. Idén növelte az esemény jelentőségét, hogy harmincadik kiadásához érkezett, ami szórványvidéken igencsak elismerésre méltó teljesítmény.
A városvezetés azonban úgy gondolta, két legyet üt egy csapásra, az általuk szervezett Báthory Fesztet gyakorlatilag rászervezték az alapítvány programjaira, így két eseménysorozat zajlott egy időben, melynek voltak előnyei, de hátrányai is. Előnye volt, hogy a város lakossága sokkal több programból válogathatott, a román ajkú polgárok is megismerkedhettek Szilágysomlyó magyarságának kultúrájával, rálátást nyertek ezek tevékenységeire. Ahogyan Széman Péter, a Báthory Alapítvány tiszteletbeli elnöke is megjegyezte, szervezetük például nem engedhette volna meg magának, hogy tető alá hozza a várjátékokat, amelynek lebonyolítása jelentős pénzösszegeket emészt fel. Az átfedések hátránya elsősorban abban nyilvánult meg, hogy kissé elkülönítette egymástól a magyar és a román nemzetiségű ünneplőket. Igaz, a szilágysági kisvárosban jó egyetértésben élnek egymás mellett a két nemzet polgárai, de talán szerencsésebb lenne, ha kétszer ünnepelnék Báthory fejedelmet, aki olyan alakja a történelemnek, akinek népeken át ívelő tevékenysége bőven megérdemelné ezt.
Széman Péter lapunknak azt is hangsúlyozta, hogy az együtt megtartott két rendezvénysorozat jó okot ad Báthory István személye körül kialakult néhány téveszme tisztázására is.
A Báthory Alapítvány jóvoltából az elmúlt évekhez képest sokkal bőségesebb volt a programkínálat, kicsik és nagyok, fiatalok és idősebbek egyaránt megtalálhatták a maguknak való eseményt. A jubileumi XXX. Báthory Napok rendezvénysorozat Lőrincz Attila képzőművészeti kiállításával vette kezdetét hivatalosan is. A Somlyói utcák, terek tematikájú, pasztell alkotásokból álló tárlatot Birta Roland képzőművész mutatta be. Az évfordulóra való tekintettel a Báthory Alapítvány rendhagyó módon négynaposra tervezte az eseménysorozatot, eddig nem látott gazdag felhozatallal. Újdonságnak számított például a Római Katolikus Közösségi Ház udvarán berendezett Mosolyudvar Népi Játszóház, amely a gyerekek legnagyobb örömére nyitotta meg kapuit. A népi játszóház során kézzel hajtott fűzfakosaras hintával, hordólovaglással, különböző fajátékokkal, gólyalábbal ismerkedhettek meg a vállalkozó szelleműek. A hagyományos tudományos konferencia sem maradt ki a Báthory Napok programjából, ezúttal Retró címszó alatt szervezték meg, a jelentős számú részvevő pedig csodálattal hallgathatta, ahogy az előadók bevezetik őket az általuk képviselt tudományterület egy-egy szeletkéjébe.
A XXX. Báthory Napok rendezvénysorozat keretében díjátadó gálára is sor került, amelyen a Pedagógus Szolgálati Emlékérem, az EMKE Kiváló Közművelő és Kiváló Mecénás oklevelet, a Báthory-emlékplakettet és a Maros megyei magyar alsó tagozatos tanárok közössége emlékplakettjét adták át az arra érdemesülteknek. Olyanok részesültek a kitüntetésekben, akik kitartó, áldozatos, lelkiismeretes munkájukkal hozzájárultak a magyar oktatás fejlesztéséhez, kultúránk és hagyományaink megőrzéséhez.
A Városi Kultúrházban, melynek építtetője a mindenki által tisztelt és szeretett Kozma nővér, a szilágysomlyói ferences nővérek házfőnöknője volt,
Zilahi Csaba Erdélyi MagyaRock című könyvének zenés bemutatójára került sor. Az Erdély-szerte hatalmas sikernek örvendő kiadvány szerzőjével dr. Széman Emese Rózsa beszélgetett, fellépett a Dant zenekar.
Az esemény azért is volt különleges, mivel a szilágysomlyói együttes tagjai több mint két évtized után léptek fel újra együtt egy nyilvános rendezvényen! A könyvbemutatót színház követte: a Játékakadémia amatőr színjátszó csoport kabaréjelenetekkel szórakoztatta a tisztelt publikumot.
Idén jelentősen megnőtt a szabadtéri koncertek száma, a somlyóiak örömére fellépett városukban a Csillag születik egykori győztese, a kézdivásárhelyi születésű László Attila is, aki kiváló műsorral szórakoztatta a szép számban egybegyűlteket.
A várkertben négy napon át nyüzsgött a tömeg, még a borús idő és a hideg sem riasztotta el a polgárokat, hogy kicsitől nagyig kilátogassanak az bástyák tövében szervezett programokra. Az eseményekről immár elmaradhatatlan kürtös kalácstól a kézműves termékekig mindenki megtalálta a maga számára megfelelő árút, a négynapos rendezvény amolyan családos kiruccanásra is okot adott a somlyóiaknak. Vasárnap ágyúdörgés verte fel a városka csendjét, a levegőben puskapor illata terjengett, a várban elkezdődött az időutazás, a történelem újraélése.
A „harcoló felek” korhű ruhákban és fegyverekkel vonultak fel a vár udvarán, hogy aztán „kegyetlenül” összecsapjanak az ősi épületek közötti füves részeken. A nézők pedig csak ámultak, hogy mennyire életszerűre sikeredett a harc.
Nem csoda, hiszen az „előadók” tapasztalt hagyományőrzők, akik korhű ruhákban és korabeli fegyverekkel rendszeresen részt vesznek a történelmi csaták felidézésében. Magyarországról és Lengyelországból is érkeztek a hagyományőrző egyesületek, hogy újrajátsszák az egykori csatákat, melyek a vár megmentését eredményezték. A lovasok Kalotaszegről érkeztek, a Kalotaszegi Turul Nomád Hagyományőrző Egyesület tagjai az évek során számos helyen felléptek, és lovas bemutatókat tartottak, nomád játékokat és harcászati technikákat mutattak be, ahogyan tették ezt az idén is a Báthory-vár udvarán.
Vasárnap püspöki szentmisével és Báthory István fejedelem mellszobrának koszorúzásával ért véget a XXX. Báthory Napok rendezvénysorozat.
Minden elismerés megilleti Kovács Zoltánt, a Báthory Alapítvány új elnökét és csapatát, akik kifogástalanul megszervezték a négynapos eseményt, és rengeteg színes programmal, előadással, műsorral örvendeztették meg az érdeklődőket.
A portál ezen funkcióinak használatához el kell fogadnia a sütiket.
