Egyszerre erdélyi, székely és magyar

Már a rendezvény kezdete előtt két nappal megjelentek a sátrakat és kiállító standokat összeszerelő munkások, hogy időben kiépüljön a Kürtős-város. Immár nyugodtan nevezhetjük így a hangulatos Gesztenyés-kertet, amely először adott otthont a fesztiválnak. A berendezett „városka” 35 kézműves kiállítót, 20 termelőt, illetve 25 kürtősstandot fogadott.  De volt bőven más gasztronómiai sátor is, a jókedvhez pedig a színpad kínálta a helyszínt. Péntek délután a VIP sátorban tartott sajtótájékoztatóval indult az 5. Kürtőskalács Fesztivál, ahol többek között Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke is köszöntőt mondott.

A Gesztenyés-kertben már a kiállítás első napján rengeteg volt az érdeklődő a kürtősstandok körül és nagy sorok alakultak volna ki, ha ezt a szervező Vitéz Kürtős egy sajátos leleményességgel nem küszöböli ki. Az egyik standjuknál relax zónát alakítottak ki, ahol sorban állás helyett a vásárlók kényelmes légzsákokban pihenhettek, vagy a gyerekek legnagyobb örömére arcfestő sátor fogadta őket.

A szervezők mobiltelefonos hálózatban oldották meg a vásárlók értesítését: rendeléskor a vevő SMS-ben kapott visszaigazolást, a következő üzenet pedig már arról szólt, hogy át lehet venni a frissen sült ínyencséget.

Bálint Gáspár cégvezető lapunknak elmondta: a rendszer jól vizsgázott, ugyanis a standoknál nem alakultak ki sorok, és minden vásárló elégedett volt. András Tünde rendezvényigazgató arról beszélt, hogy az első kürtőskalács fesztivál idején nyolc standon kínálták portékájukat, idén már 25 stand van, a fejlődés tehát szembetűnő. A bővülés abban is kimutatható, hogy évi rendszerességgel, újdonságokkal jelentkeztek: erdei gyümölcs bevonatos kürtőskalácsot is kínáltak, de nagy érdeklődés övezte a kapuccsinós erdélyi felhozatalt is.

Mobiltelefonos rendelés: nagy volt az érdeklődés, de sorok mégsem alakultak ki a standok előtt • Fotó: Ilyés Szabolcs

Az idei kiadás rendkívüli felhozatalt kínált, az ajánlatokat főleg gyerekes családok számára találták ki. A hivatalos fesztiválmegnyitót a Kürtipédia nevű kvízjáték követte számos nyereménnyel. Délután kezdődtek a nagyszínpadi koncertek, főzenekarként a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company-val, amely ezúttal is elénekelte legnépszerűbb dalait: Add vissza a játékom, Van egy ház, Van ez a hely, Elviszlek.

A Kürtős kaland elnevezésű közösségi jótékonysági kalácssütés szombaton délelőtt várta az érdeklődőket. Mintegy ötven részvevő süthette meg kürtőskalácsát és a végén a zsűri segítségével hirdettek győztest. A nap további részében bábszínház és a székelyudvarhelyi Soós Emőke meséi szórakoztatták a zömében gyerekekből álló nézőközönséget és szüleiket.

A nagyszínpadi főattrakció este nyolckor kezdődött: a marosvásárhelyi származású Keresztes Ildikó koncertje kicsinek, nagynak osztatlan sikert aratott.

A fesztiválon derült ki, hogy az erdélyi származású énekes legújabb lemeze aranylemezzé vált, amit a szervezők eredeti módon díjaztak: aranypor bevonatú kürtőskalácsot kapott ajándékba.

Találó jelmondat: igazi kürtőskalácsot, szívvel-lélekkel! • Fotó: Ilyés Szabolcs

A zárónapot az elmaradhatatlan kvízjáték és bábszínház mellett táncbemutató is színesítette. Az esti koncertet egy swing zenekar adta, majd tűzzsonglőr műsorral fejeződött be a nagyszínpadi program. A fesztivál és a kürtőskalács nagy népszerűségét jelzi, hogy még vasárnap késő este is több standnál kürtőskalácsukra váró emberek lesték, mikor készül el megrendelt finomság.

A kürtőskalácsstandok mellett számtalan kézműves is képviseltette magát, több termelő is Erdélyből hozott árut. Ezúttal is találkoztunk a torockóiak sajttermékeivel, de több borvidék kínálata, számos pálinkafajta, lekvárok és mustárfélék sorakoztak a mintegy ötven kiállítónál. Az Erdélyből érkező termelők vagy kereskedők sokat nem pihentek, hiszen minden standnál folyamatos volt az érdeklődés.

A szervezők kiemelték, hogy számukra fontosabb a minőség, mint a mennyiség. Tudták, hogy még több kürtőskalácsos standra lenne szükség, de ezt nem szerették volna a fesztivál minőségének rovására tenni. Évről évre igyekeznek gyarapítani a standok számát, így ennek köszönhető, hogy a korábbi fesztiválok két-három órás várakozási idejét egy-egy kürtőskalácsra idén sikerült lecsökkenteni 45 percre.

Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés alelnöke is megkóstolta • Fotó: Ilyés Szabolcs

A Vitéz Kürtősnek ma már nemcsak a terméke, hanem a cége is márkanévvé vált Magyarországon.

A Székelyudvarhelyről indult vállalkozás a magyarországi piac legjelentősebb kürtőskalácsosának mondhatja magát, amely markáns szerepet vállalt abban, hogy az erdélyi sütemény hungarikummá váljon. Több éves, erőteljes lobbijuk célba ért. A Vitéz Kürtős csapata áldozatos és minőségi munkájának köszönhetően idén kétszeres Magyar Termék Nagydíj tulajdonos lett. A 2017-ben húszéves Magyar Termék Nagydíj Pályázat kitüntetettje a Vitéz Kürtős mellett a Kürtőskalács Fesztivál lett.

„Számunkra a Magyar Termék Nagydíj két okból fontos védjegy: egyrészt a Vitéz Kürtős az első a szakmában, amit ezzel a díjjal tüntetnek ki. Ez visszacsatolás arra, ahogyan dolgozunk, és amit teszünk a kürtőskalács jövőjéért. Másrészt ezzel a díjjal a kürtőskalács presztízsét is növelni akartuk, hogy reflektorfénybe kerüljön ez az egyszerre erdélyi, székely és magyar termékként hungarikummá nyilvánított, évszázados hagyománnyal rendelkező örökségünk” – fogalmazott Bálint Gáspár cégtulajdonos, a Vitéz Kürtős vezetője.

„Az idei Kürtőskalács Fesztivál már az ötödik a sorban, ami azt bizonyítja, hogy helye van a fesztiválok között. Azért is vagyunk büszkék a Magyar Termék Nagydíjra, mert ez a rendezvény a kezdetek óta teljes mértékben saját finanszírozású fesztivál, amelyet eddig csak a Hungarikum Főosztály karolt fel, így ez a díj is arra bátorít, hogy még akkor is érdemes küzdeni, ha nehéz, vagy sokszor akadályok gördülnek elénk. Ez a díj arra kötelez, hogy megszervezzük akár a 25. Kürtőskalács Fesztivált is” – tette hozza András Tünde rendezvényigazgató.

A Vitéz Kürtős jelmondata: igazi kürtőskalácsot, szívvel- lélekkel! A szervezők arra törekednek, hogy terméküknek előbb-utóbb olyan hírneve legyen – nemcsak a Kárpát-medencében, hanem Európában is –, mint az olasz pizzának vagy a francia croissant-nak.