90 éve szól a rádió

Ám nem ekkor rádiózhattak először a magyarok: az első hírszóró adó – a 250 wattos csepeli adó stúdiója – 1924-ben egy rozzant bútorszállító kocsi volt, amely a Gyáli úton a Postakísérleti Állomás udvarán vesztegelt. Paskay Bernát postai műszaki igazgató irányítása alatt innen indult el egykor hódító útjára a magyar rádióműsor. Ám a gyönge teljesítményű adó nem volt elegendő a közönség igényeinek kielégítésére. 1925 januárjában érkeztek Csepelre a 2 kW-os Telefunken-adó alkatrészei, ezek összeszerelése után április végén megkezdődtek – hetenként háromszor este – a kísérleti adások. 1925 nyarán a műsorszóró rádiózás a Rákóczi út 22. szám alatt a Telefonhírmondó épületében folytatta működését. Végül 1925. december 1-jén délután 5 órakor ünnepélyesen felavatták a Magyar Telefonhírmondó és Rádió Rt.-t, amely e naptól kezdve közös műsort sugárzott. A megnyitó után ünnepi műsorban egyebek mellett elhangzottak régi magyar dalok a 17–18. századból, Kern Aurél feldolgozásában, Sándor Erzsi kamara-énekesnő áriákat énekelt, és felcsendült Hubay Jenő egyik műve is. Az előfizetők száma ekkor még a tízezret sem érte el.

1926-ban Szőts Ernő műsorigazgató rájött, hogy az opera, az operett, a színműelőadás közvetítése a stúdióból a rádió művészi műsorainak gerincét képezhetik és ezek esti csúcsidőt kívánnak. A gyermekeket délutánonként két mesemondó szórakoztatta. Ugyancsak a délutáni programhoz illeszkedett a speciális női problémákkal foglalkozó Asszonyok tanácsadója. 1925 decemberétől már istentiszteleteket is közvetített a rádió. A hőskor szenzációi közé tartozott a 88 éves Szentgyörgyi István kolozsvári színművész látogatása a rádióban, aki nemes pátosszal mondta mikrofonba Tiborc panaszát.